Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülése
1990. július 18., szerda - Mindenképpen el kell kerülni, hogy a kicsinyes politikai bosszú árnyéka vetüljön az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságára, ezért a testület a maga részéről lezártnak tekinti az egykori honvédelmi miniszter, Czinege Lajos visszaéléseinek ügyében folytatott vizsgálódásokat. A bizottság a jövőben csak olyan esetben javasolja országgyűlési vizsgálatok elrendelését, ha - el nem évülő - népellenes büncselekményben való részvétel alapos gyanúja merül fel valakivel szemben. Szabó Miklós (SZDSZ) és Király Béla (Független) képviselő javaslatára, hosszas vita után, ez a döntés született az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szerdai ülésén. Az ülésen megjelent Raffay Ernő hovédelmi államtitkár bölcs, higgadt, előrelátó állásfoglalásként értékelte a bizottság döntését. Ugyanakkor a honvédelmi vezetés nevében ígéretet tett arra, hogy mindazon korrupciós ügyeknek ,,utánajárnak,,, amelyeket a jog eszközeivel fel lehet tárni. Raffay Ernő - aki annak idején a Czinege ügyet vizsgáló parlamenti bizottságot irányította - elmondta azt is, hogy államtitkárként ma már sokkal szélesebb rálátása van a honvédségen belüli korrupciós ügyekre, számos ,,nagyon súlyos dokumentum,, birtokába jutott, amelyek ,,sokkal súlyosabb ügyeket tartalmaznak, mint amiket Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvében feltárt,,. Az államtitkár készségét fejezte ki, hogy ezekkel a terhelő dokumentumokat a Honvédelmi Bizottság egy közeli zárt ülésén ismerteti. Részleteket az ügyek kényes volta miatt egyelőre nem közölt. (MTI) 1990. július 18., szerda 11:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülése (1.rész)
1990. július 18., szerda - Mindenképpen el kell kerülni, hogy a kicsinyes politikai bosszú árnyéka vetüljön az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságára, ezért a testület a maga részéről lezártnak tekinti az egykori honvédelmi miniszter, Czinege Lajos visszaéléseinek ügyében folytatott vizsgálódásokat. A bizottság a jövőben csak olyan esetben javasolja országgyűlési vizsgálatok elrendelését, ha - el nem évülő - népellenes bűncselekményben való részvétel alapos gyanúja merül fel valakivel szemben. Szabó Miklós (SZDSZ) és Király Béla (Független) képviselő javaslatára, hosszas vita után, ez a döntés született az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szerdai ülésén. A Czinege-botrány de facto lezárásáról, illetve a volt honvédelmi miniszter áldatlan ténykedésének politikai, erkölcsi megítéléséről a honvédelmi bizottság állásfoglalást hoz nyilvánosságra a napokban. (Az egykori potentátok felelősségre vonását szorgalmazó képviselők figyelmét egyébként Györgyi Kálmán legfőbb ügyész felhívta arra, hogy a köztársaság kikiáltása alkalmából kihirdetett közkegyelmi törvény szerint nem indítható büntetőeljárás 60. életévét betöltött ember ellen, ha a bíróság előreláthatólag nem szabna ki 3 évnél súlyosabb szabadságvesztést. A hivatallal való visszaélés - ami minden bizonnyal a leggyakoribb vád lehetne - büntetési tétele legfeljebb 3 év.) Az ülésen megjelent Raffay Ernő hovédelmi államtitkár - kérdésre válaszolva - bölcs, higgadt, előrelátó állásfoglalásként értékelte a bizottság döntését. Ugyanakkor a honvédelmi vezetés nevében ígéretet tett arra, hogy mindazon korrupciós ügyeknek ,,utánajárnak,,, amelyeket a jog eszközeivel fel lehet tárni. Raffay Ernő - aki annak idején a Czinege-ügyet vizsgáló parlamenti bizottságot irányította - elmondta azt is, hogy államtitkárként ma már sokkal szélesebb rálátása van a honvédségen belüli korrupciós ügyekre; számos ,,nagyon súlyos dokumentum,, birtokába jutott, amelyek ,,sokkal súlyosabb ügyeket tartalmaznak, mint amiket Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvében feltárt,,. Az államtitkár készségét fejezte ki, hogy ezeket a terhelő dokumentumokat a Honvédelmi Bizottság egy közeli zárt ülésén ismerteti. Az MTI munkatársának külön kérdésére Raffay államtitkár közölte: a tudomására jutott ügyek kényes volta miatt egyelőre nem közölhet részleteket a sajtóval, de az adatok összegyűjtése után készséggel nyújt felvilágosítást. (folyt.köv.) 1990. július 18., szerda 15:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülése (2.rész)
Annyit elmondott: számos olyan dokumentum birtokában van, amelyek önmagukban is bizonyító erejűek, s olyanoknak is, amelyek további vizsgálatok alapjául szolgálhatnak. Az ügyek lényege: óriasi összegű korrupció. A levonult botrány után egy dagadó skandallum ügyében kísérelt meg közös nevezőre jutni a Honvédelmi Bizottság. Mint ismeretes, a napokban nagy vihart kavart a Kisgazdapárt egyik ,,kiszivárgott,, körlevele, amelyben a párt főtitkárhelyettese akként instruálta a megyei szervezeteket, hogy a hatalom teljes átvétele érdekében foglalkozniuk kell a katonatiszti és a rendőrségi állomány kicserélésével. A honvédelmi bizottság a nagy felzúdulás nyomán tűzte napirendjére az ügyet, ám éles, gyakran személyeskedő vita után sem sikerült közös álláspontot kialakítania. A vitát főként a kisgazdapárti és a szabad demokratákhoz tartozó képviselők ,,összecsapása,, jellemezte. Borz Miklós (FKgP) szerint jelenleg a hadsereg nem depolitizált; lehet, hogy a hivatásosok már megszabadultak párttagkönyveiktől, de semmiféle garancia nincs arra, hogy nem az MSZMP szimpatizánsai. A hadsereg depolitizálása egyébként sem zárja ki a tisztek ,,érzelmi kötődését valamely párthoz,,. A körlevél ,,a kisgazdáknak azon természetes óhaját fejezte ki, hogy a hadseregnél és a rendőrségnél minél több kisgazda érzelmű tiszt legyen,,. A Népszabadság célja a körlevél nyilvánosságra hozatalával az volt, hogy ,,szándékosan zavart keltsen, az ellentéteket szítva bomlassza a koalíciót, s a zavarosban halászva bizonyos sötét érdekeket szolgáljon,, - mondta Borz Miklós. Mécs Imre (SZDSZ) a bizottság szabaddemokrata képviselői nevében nyilatkozatot olvasott fel. A dokumentum hangoztatja: Szabó László kisgazdapárti vezető napokban lelepleződött körlevele sajátos megvilágításba helyezi a Honvédelmi Bizottság kisgazdapárti tagjainak több egymást követő akcióját. A körlevél fényében feltételezhető, hogy a leventeintézmény, a csendőrség, a paramilitáris nevelés erőltetése illetve a rosszemlékű Honvédelmi Sportszövetség melletti eltúlzott kiállás annak a politikai akciónak a része, amelynek szándékairól a körlevél is árulkodik. Okkal feltételezhető, hogy a Kisgazdapárt az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságát is fel akarta használni arra, hogy a rosszemlékű régi módszerek és intézmények felélesztésével növelje befolyását a hivatásos tisztikarban. A bizottság SZDSZ-párti képviselői ez ellen a leghatározottabban tiltakoznak. (folyt.köv.) 1990. július 18., szerda 16:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülése (3. rész)
Bejczy Sándor (FKgP) nem tagadta ugyan, hogy a körlevéllel hibát követtek el, ám arra kérte a bizottságot, hogy értékelésével várja meg a Kisgazdapárt vezetőségének állásfoglalását, amely a napokban várható a körlevél kirobbantotta botránnyal kapcsolatban. A testület végezetül Annus Antal altábornagy tájékoztatóját hallgatta meg a szovjet csapatkivonások végrehajtásáról. A tábornok leszögezte: az egyezményben foglaltaknak megfelelően tervszerűen, szervezetten folyik a szovjet csapatok távozása. Eddig több mint 13 ezer katona és több mint nyolcezer családtag illetve polgári alkalmazott hagyta el Magyarországot; a többi között távozott két rakétadandár, egy vadászbombázó repülőezred, egy helikopter ezred, egy harckocsi ezred, egy gépesített lövészdandár és egy légvédelmi rakétadandár. A harckocsi állomány csaknem fele vonult már ki. Tervszerűen folyik a hátrahagyott ingatlanok átvétele is. A megüresedett területeket radiológiai, bakteriológiai illetve tűzszerészeti vizsgálatnak vetik alá, s ennek során már eddig is nagy mennyiségű lőszert, robbanóanyagot, illetve napalmkeveréket találtak. Ami az ingatlanok hasznosítását illeti, az újjáalakult tárcaközi bizottság kialakított néhány irányelvet, amelyeket elküldenek a kivonásban érintett tanácsok elnökeinek véleményezésre. A helyi közösségek álláspontjának ismeretében augusztus végétől alakítják ki az ingatlanhasznosítás elveit. Az eddigiek szerint a helyi tanácsok térítés nélkül visszakaphatnák azokat az ingatlanokat, amelyek korábban is tulajdonukban voltak. (Ugyanez vonatkozna például az egyházi ingatlanokra is.) Ha az ingatlanokat egy éven belül nem hasznosítják közösségi célokra, akkor azokat az állam visszaveszi. Amennyiben öt éven belül eladnák az ingatlanokat, akkor a vételár kétharmad részét a költségvetés számára be kellene fizetniük. Azokat az ingatlanokat, amelyek szovjet pénzből épült beruházásokat tartalmaznak, a teher vállalásával együtt lehetne megszerezni. A szovjet fél jelenleg 50 milliárd forintra tart igényt, ám ezt az összeget magyar részről irreálisnak tartják. Ebben a kérdésben, illetve a végleges elszámolás ügyében továbbra sem sikerült közelíteni a magyar és a szovjet álláspontot. (MTI) 1990. július 18., szerda 16:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »