|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (1. rész)
|
1990. július 16., hétfő - Az Országgyűlés rendkívüli
ülésszaka hétfőn délelőtt 10 órakor a családi pótlékról szóló 1990.
évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával
folytatta munkáját.
A tárgysorozat elejére rangsorolt törvénymódosítás tárgyalásának
megkezdése előtt az elnöklő Szabad György elrendelte a szokásos
jelenléti ellenőrzést, melynek eredményeként megállapították, hogy
289 képviselő, a törvényhozás 75 százaléka jelent meg, így az ülés
határozatképes. Az elnök bejelentette ezután, hogy a kormány számos
új törvénymódosítást nyújtott be sürgősségi tárgyalást kérve. A
Parlament valamennyi beterjesztést nagy szótöbbséggel jóváhagyta,
így a törvényhozás sürgősséggel tárgyalja a gazdálkodó szervezetek
és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII.
törvény, az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok, és a
magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi törvény
módosítását; a köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó
népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi
szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati
javaslatot. A beterjesztett javaslatokat a Parlament a szükséges
bizottsági előkészítés után veszi fel tárgysorozatába. Számos új
interpellációt, illetve kérdést is benyújtottak a képviselők. Ezeket
a törvényhozás kedden délután tárgyalja.
A sürgősségi indítványok feletti döntést követően a törvényhozás
az ülésszak tárgysorozatáról határozott. Ennek megfelelően 13
pontból álló napirend került a Ház elé:
1. Határozathozatal a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról;
2. Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényjavaslatok már megkezdett általános vitájának folytatása;
3. A Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása;
4. Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon
kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat már megkezdett vitájának
folytatása;
5. A köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó
népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi
szükségletei biztosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat
vitája; (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 12:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (2. rész)
|
6. A nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek
költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési
határozati javaslat megtárgyalása;
7/a Határozat a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a
közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar
Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési
rendjéről;
7/b Országgyűlési határozati javaslat a frekvencia
moratóriumról;
8. Az elektronikus és a nyomtatott sajtó privatizációs
eljárásait vizsgáló bizottság közbenső jelentésének meghallgatása;
9. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó
büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény
kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendelet
módosításáról szóló törvényjavaslat vitája;
10. Interpellációk;
11. Kérdések;
12. Javaslat az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának
megalakítására;
13. A Gazdasági Bizottság egy tagjának megválasztása.
Napirend előtti hozzászólóként jelentkezett Horn Gyula. A
Külügyi Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a napokban az
Észak-Atlanti Tanács közgyűlése felhívást fogadott el, amely állást
foglalt az európai államok, a NATO és a Varsói Szerződés tagországai
közötti kapcsolatok magasabb szintre emelése mellett, illetve
Európai Közgyűlés létrehozása mellett. Ezen javaslatok valóra
váltásában jelentős szerepet tölthet be a magyar Országgyűlés is,
ezért Horn Gyula közölte, hogy e fontos kérdések kapcsá a Külügyi
Bizottság a jövő héten állásfoglalás-tervezetet terjeszt a Ház elé.
A Külügyi Bizottság elnöke emlékeztette a törvényhozást: a Romániai
Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt héten felhívással fordult a
magyar Parlamenthez, hogy vizsgálja felül a nemzeti kisebbségek
országgyűlési képviseletéről hozott korábbi döntését. Horn Gyula
javasolta, hogy ezt a kérdést az érintett bizottságok tűzzék
napirendre. Fodor Gábor, az Emberi Jogi, Vallásügyi és Kisebbségi
Bizottság elnöke rögtön szót kért, és közölte, hogy az RMDSZ
felhívását bizottsága már megvitatta, s azzal kapcsolatos
álláspontjáról levélben tájékoztatta az RMDSZ-t. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 12:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (3. rész)
|
A levél kifejti: az RMDSZ egy nagyon összetett kérdést egyetlen,
kiragadott szempont alapján, feltehetően nem eléggé pontos
értesülésekre támaszkodva vizsgál és értelmez. A magyar Parlament
ugyanis megtehette volna, hogy egyfajta látszatmegoldásra törekedve
minden nemzetiségből egy-egy képviselőt beültet a törvényhozásba. Ez
azonban megbontotta volna a kizárólag a politikai pártokra épülő
egykamarás Országgyűlés egyensúlyát. Ugyanakkor a levél rámutat arra
is, hogy a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek nem maradtak
képviselet nélkül, hiszen a törvényhozás tagjai közül csaknem húszan
vallják magukat valamely kisebbséghez tartozónak. Emellett
Magyarországon folyamatban van a nemzeti és etnikai kisebbségek
parlamenti biztosi - ombudsman - rendszerének kialakítása. Ez az
intézmény a többi között felügyeli a kisebbségi jogok
érvényesülését, s hallatja hangját a kisebbségeket érintő törvények
megalkotásánál. Az ombudsman-rendszer kialakításával Magyarország
gyakorlatilag egy korszerű európai jogintézményt honosít meg.
Végezetül az üzenet arra kéri az RMDSZ-t, hogy képviselői személyes
tapasztalatok gyűjtésére látogassanak el a magyar Parlamentbe.
Ugyancsak soron kívül kért szót Kónya Imre (MDF), aki a
kormánykoalícióban résztvevő pártok kora reggel megtartott
frakcióértekezletének állásfoglalását ismertette az
önkormányzatokkal kapcsolatos törvényhozói munka értékeléséről. A
Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a
Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja mélységes aggodalmát
fejezte ki az önkormányzatok létrehozását szolgáló törvényhozói
munka jelenlegi állapota láttán. (Mint ismeretes, az önkormányzati
törvény tervezete az elmúlt héten heves ellenzéki bírálatokat
váltott ki, s különösen kétségessé teszi a törvényjavaslat sorsát,
hogy az ellenzéki erők ragaszkodnak az Alkotmány módosítását is
érintő törvények minősített, azaz kétharmados szavazatarányú
elfogadásához.) Kónya Imre - drámai szavakkal ecsetelve a törvény
elfogadásának jelentőségét - emlékeztetett arra, hogy a Magyar
Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége ez év április
29-én megállapodást kötött azzal a céllal, hogy az Országgyűlés a
kormányzati tevékenység megbénítására alkalmas, minősített többséget
igénylő törvények körét ,,a szükséges mértékre,, korlátozza. A
szovjet típusú tanácsrendszer felváltásának, a demokratikus helyi
önormányzatok kiépülésének sürgőssége miatt kiemelkedően fontos
volt, hogy az önkormányzatok létrehozásához szükséges részletes
szabályok kikerüljenek a minősített többséggel meghozandó törvények
közül. (folyt. köv.)
1990. július 16., hétfő 12:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (4. rész)
|
Ezért az MDF-SZDSZ megállapodás 4. mellékletének 3. pontja úgy
rendelkezik: ,,az önkormányzati törvényeknél a kétharmados szabály
kizárólag az Alkotmányba kerülő rendelkezésekre vonatkozik, vagyis
azokra, amelyek az önkormányzati rendszer szervezetének és
működésének legalapvetőbb szabályait tartalmazzák,,. A
megállapodásban foglaltakat - mint egységes egészet - mindhárom
képviselőcsoport elfogadta, és azt magára nézve továbbra is
kötelezőnek tartja. Ugyanakkor elvárja, hogy az SZDSZ haladéktalanul
térjen vissza a megállapodásban vállalt kötelezettségei
teljesítéséhez. A kormánykoalíció pártjai hajlandóak minden ésszerű
és elfogadható módosítási indítványt figyelembe venni, amennyiben
azonban a beterjesztett alkotmánymódosítás nem kapná meg a
minősített többséget a szavazás során, és a Magyar Köztársaság
alkotmánya emiatt továbbra is a szovjet típusú tanácsrendszert
tartaná fenn, akkor ennek minden következményéért a felelősség a
megállapodást megszegő szabad demokratákat terhelné.
Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének nevében -
ugyancsak soron kívüli hozzászólóként - válaszolt az
állásfoglalásra. Mindenekelőtt kifogásolta, hogy a két párt
,,magánjellegű,, megállapodását a Parlament elé vitték.
Indokolatlannak tartotta, hogy e kérdésben ügyrend előtt kapott szót
Kónya Imre, hiszen még nem zárult le az önkormányzati törvény
általános vitája. Az SZDSZ egyébként sem érzi úgy, hogy felrúgta a
megállapodást. A Magyar Demokrata Fórum - illetve a kormányzó pártok
- állásfoglalása olyan helyzetet kíván teremteni, amelyben egyedül
az ellenzéket terhelné a felelősség, amennyiben valamely tartalmi
kérdésben nem sikerül a parlamenti pártoknak konszenzusra jutniuk,
illetve a konszenzus hiányát nem sikerül pusztán erőpozícióból
pótolni. Az SZDSZ nem kíván olyan megoldást elfogadni, amelyben
egyszerűen általános megfogalmazások kerülnek az Alkotmányba, s
ezért az önkormányzati törvény tényleges tartalmát már egyszerű
szótöbbséggel is elfogadtathatják. Az SZDSZ szakértői megfeszített
munkával készítették el tervezetüket, amely alapját képezheti a
parlamenti pártok konszenzusának. E tervezet kidolgozása nem a
parlamenti munka hátráltatását jelentette, hanem azt szolgálta, hogy
időben meg lehessen tartani az önkormányzati választásokat. Az
elnöklő Szabad György javaslatára a napirenden kívüli vitát egyelőre
,,befagyasztották,, - s az önkormányzati törvény problémakörét a
tárgysorozatnak megfelelő helyen és időben veszik elő. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (5. rész)
|
(A két soron kívüli felszólalás is előre vetíti, hogy az
önkormányzati törvény, illetve az ezzel kapcsolatos
alkotmánymódosítás folytatódó általános vitája során heves
összecsapás várható a kormánykoalíció, illetve az ellenzéki pártok
között. Erre a szinte áthidalhatatlannak látszó ellentétre utal az
is, hogy a kormánykoalíció részes pártjai az ülés szünetében - az
önkormányzati törvény plenáris vitáját be sem várva - nemzetközi
sajtótájékoztatót hívtak egybe, amelyen éles kritikának vetették alá
a Szabad Demokraták Szövetségének a törvénykezés során tanúsított
magatartását, illetve az önkormányzatokról készített
,,ellentervezetét,,. A többi között elhangzott, hogy a szabad
demokraták ,,útszéli hangon,, támadják képviselőtársaikat,
tervezetük koncepciótlan, inkoherens, megbénítja az önkormányzati
választások előkészítését.)
Utolsó soron kívüli felszólalóként kapott szót Tarján Lászlóné.
A Független Kisgazdapárt képviselője választópolgárai véleményét
tolmácsolta. Az emberek az országgyűlési közvetítések nyomán úgy
vélik, hogy felháborító érdektelenség, figyelmetlenség tapasztalható
a Parlament soraiban. Gyakoriak a személyeskedő, időhúzó
felszólalások, amelyek aláássák a törvénykezési munkát. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülészaka - hétfői ülésnap (6. rész)
|
A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításának
részletes vitájával, pontosabban a részletes vitában benyújtott
újabb módosító javaslatok megtárgyalásával folytatták munkájukat a
törvényhozók. A három módosító javaslat közül végül is a Török
Ferenc (SZDSZ) képviselő által eredetileg benyújtott javaslatot
fogadták el, amelyet - mivel azt a képviselő visszavonta - Kutrucz
Katalin (MDF) terjesztett elő. Eszerint a családi pótlék év eleji
vagy évközi emeléséről a gyermeknevelés tényleges költségeinek
megfelelően az Országgyűlés évente legalább kétszer dönt.
A vitában az érintett tárcák képviselői is állást foglaltak.
Kelemen András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára felajánlotta,
hogy a tárca és a kormány félévente megteszi a ,,karbantartó,,
intézkedéseket a családi pótlék értékének megőrzésére. Rabár Ferenc
pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy nemcsak a Parlamentnek van
felelőssége a családokkal szemben, hanem a kormánynak is. Ígéretet
tett arra: a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a
családi pótlékot - szükség szerint - a lehetséges legnagyobb
mértékben emelje.
A T. Ház a módosító javaslatot elfogadta, s 285 igen, 4 nem
szavazattal, 9 tartózkodás mellett módosította a családi pótlékról
szóló törvényt.
A képviselők Szabad György vezetésével ezután ügyrendi polémiát
folytattak, amelynek lényege: miként tárgyalják az SZDSZ által
beterjesztett önkormányzati ,,ellentörvény-tervezetet,,. A jelenleg
érvényes házszabályok ugyanis nem rendelkeznek arról az esetről,
amikor a kormány beterjesztett törvényjavaslatával szemben az
Országgyűlésnek egy teljesen új törvényjavaslatot kell megvitatnia.
Végül is Szabad György az ügyrendi bizottság hatáskörébe utalta a
döntést, nevezetesen: a bizottság vizsgálja felül és foglaljon
állást arról, hogy a képviselők esetleg az egyszer már elfogadott
tárgyalási rendtől eltérő módon vitassák meg az SZDSZ
,,ellentörvényét,,.
Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság
nevében Salamon László (MDF) obstrukcióval vádolta az SZDSZ-t. Mint
mondotta: a szeptember 30-ig hátralévő idő nem elegendő a szakmailag
is megalapozott módosításokra. A javaslatok sokasága és az idő
rövidsége együttesen pedig jelentősen lecsökkenti az eredményes
helyi választások lehetőségét. Kérte az ellenzék tagjait,
gondoljanak felelősségükre, ne tegyék lehetetlenné a kormány
munkáját, hiszen ezzel megfosztják az országot a helyi
rendszerváltás lehetőségétől, konzerválják a tanácsi rendszert, és
hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyi kiskirályok tovább élősködjenek.
(folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 14:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülészaka - hétfői ülésnap (7. rész)
|
Jó lenne elkerülni, hogy az önkormányzati választások a pártharcok
színterévé váljanak. A nemzet azt várja az Országgyűléstől, hogy a
helyhatósági választások törvényes előfeltételeit alakítsa ki
sikerrel - fejtette ki a képviselő.
Juhász Pál (SZDSZ) visszautasította az obstrukció vádját.
Hangsúlyozta: az új jogszabály-tervezet teljes egészében a korábban
meghirdetett alapelveknek felel meg. Az SZDSZ egyébként azért
nyújtott be teljes törvénytervezetet, hogy az egyedi javaslatok
sokasága ne lassítsa a munkát. A két módosító javaslat-csokor is
ezen alapelvhez igazodik - mutatott rá a képviselő, majd arról
szólt, hogy a kormány által előterjesztett törvényjavaslaton két
vonulat húzódik végig. Az egyik, hogy az új rendszer azonnal
folytatható legyen, a másik pedig, hogy a kormánynak pénzügyileg
nehéz helyzetben is legyen lehetősége a beavatkozásra. Elismerve a
folyamatosság szükségességét, felhívta a figyelmet arra, hogy az
előnyök mellett a törvényjavaslat e vonásai sok hátrányt okoznak.
Nem különülnek el világosan a központi és a helyi hatalom feladatai,
s egyebek között hiányos a helyi önállóság feltételeinek
megteremtése is. A szabad demokraták módosító javaslatainak célja,
hogy ne csupán hatalomváltás legyen, hanem megtörténjen a
rendszerváltozás is, tudomásul véve azt is, hogy ez együtt jár a
pártharcok felerősödésével.
Kőrösfői László (MSZP) leszögezte: éppen a kormánypárti
hozzászólások lassítják a törvénytervezet fölötti vitát, az ellenzék
igyekszik konstruktív javaslatokkal hozzájárulni a vitához. Ahhoz
azonban, hogy eredményt érjenek el, elengedhetetlen néhány
alapkérdés tisztázása: a fogalmak pontos meghatározása, a feladatok
elhatárolása. Éppen ezért a törvénytervezet érdemi átdolgozásra
szorul. (folyt.köv.)
1990. július 16., hétfő 15:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (8. rész)
|
Az önkormányzati törvényjavaslat általános vitáját az ebédszünet
idejére függesztette fel az Országgyűlés. A képviselők -
pártállásuktól függően - túlnyomórészt továbbra is támadták,
illetőleg védték a törvény tervezetét, elfogadásra, illetőleg
elutasításra ajánlva azt a T. Háznak. Ungár Klára (Fidesz), Pusztai
Erzsébet (MDF), Wekler Ferenc (SZDSZ) is kifejtette: jó
önkormányzati törvényt a csatlakozó törvények hiánya miatt nem lehet
alkotni, ám abban valamennyien egyetértettek, hogy az önkormányzati
választásokat szeptember 30-án mindenképpen meg kell tartani. Az
ellenzéki képviselők közül többen hangsúlyozták: a most készülő
törvényt ideiglenesnek kell tekinteni, mert hiányoznak azok az
alapvető gazdasági feltételek, amelyek nélkül az önkormányzatok nem
képesek sikerrel működni.
A törvénytervezet egyik koncepcionális hibájának rótták fel,
hogy abban a központi hatalom túlságosan nagy beavatkozási
lehetőséget kap; a mindenkori kormány így beleszólhat az
önkormányzatok életébe. A polgármesteri, a főispáni intézményen
keresztül például jogszabályokkal, a megye rendeletalkotással, a
kormány pedig közvetlen jogszabályalkotással irányíthatja a helyi
testületeket.
A közügyek és a partikuláris érdekek összehangolása lehetetlen,
ha nincsenek garanciák a kisebbségek jogainak érvényre jutására, az
elmaradott térségek gondjainak megoldására, a gyors felzárkózásra -
hangsúlyozta hozzászólásában egyebek között Remport Katalin (MDF),
Derdák Tibor (SZDSZ), Wekler Ferenc (SZDSZ).
Több javaslat is elhangzott a délutáni vitában: Horn Gyula
(MSZP) azt indítványozta, hogy - mivel a nagy számú módosító
javaslat immár áttekinthetetlenné és követhetetlenné teszi a vitát,
és félő, hogy a valóban alaptörvény értékű jogszabálytervezet
fogyatékossásait nem sikerül kiküszöbölni - a hat parlamenti párt,
illetőleg a függetlenek állítsanak fel egy bizottságot. E testület
július végéig hangolja össze az alapvető kérdésekre vonatkozó
javaslatokat, amelyekről aztán az Országgyűlés dönt. Oláh Sándor
(FKgP) - hangsúlyozva, hogy csupán a maga nevében szól -, azt
indítványozta: tárca vonja vissza átdolgozásra a törvényjavaslatot,
illetőleg dolgozza azt át.
A délutáni szünetben az SZDSZ invitálta sajtótájékoztatóra az
újságírókat. Ezen a frakció tagjai az MDF néhány órával korábbi
hasonló rendezvényén a szabad demokraták önkormányzati
,,ellentervezetével,, kapcsolatban elhangzott megjegyzésekre
kívántak választ adni. (folyt. köv.)
1990. július 16., hétfő 19:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - hétfői ülésnap (9. rész)
|
Mint fogalmaztak: nem fedi a valóságot az, ahogyan a fórum
képviselői a különböző szakértői véleményeket minősítették.
Hangsúlyozták azt is, hogy nem értenek egyet a beterjesztett
törvényjavaslat koncepciójával, ezért dolgozták ki az új indítványt.
Délután a téma ismét terítékre került: Józsa Fábián (MDF) azzal
vádolta Juhász Pál (SZDSZ) képviselőt, hogy frakciója
megengedhetőnek tartja a tanácsi rendszer fenntartását. Juhász Pál,
majd később Wekler Ferenc kijelentették: nem kívánják a tanácsi
rendszer fenntartását, sőt az SZDSZ éppen azért nyújtotta be
módosító javaslatait, hogy az önkormányzati törvény megalkotása után
mindenképpen meg lehessen tartani a helyi választásokat. Igaz, ehhez
a választójogi törvény napirendre tűzése és módosítása is szükséges
- mondották.
A törvényhozók 18.30 előtt néhány perccel fejezték be
munkanapjukat. Az elnöklő Vörös Vince bejelentette, hogy mivel e
témához még többen hozzá kívánnak szólni, a törvényjavaslat
általános vitáját a következő hétfőn folytatják. Kedden reggel a T.
Ház várhatóan megkezdi az 1989. évi költségvetés végrehajtásáról
szóló törvényjavaslat tárgyalását. (MTI)
1990. július 16., hétfő 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|