|
|
|
|
A magyar sajtótörvény
|
---------------------
Washingnton, 1990. július 31. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A magyar Országgyűlés javaslatot hagyott jóvá, amely szorgalmazza, hogy a tömegtájékoztatási intézmények vezetőit az ország köztársasági elnöke nevezze ki.
Budapesti munkatársunk jelentette, hogy az új magyar kormányzat egy lépéssel közelebb került a sajtószabadság megvalósításához.
- A diktatúra megszűnt Magyarországon, de a sajtószabadságra még mindig nincs törvényes garancia. Antall József miniszterelnök tegnap előterjesztett javaslata értelmében - amelyet a parlament jóváhagyott - a kormányfő jelöli ki az állami rádió- és televízió, valamint a Magyar Távirati Iroda vezetőjét. A köztársasági elnök, Göncz Árpád ezután hivatalosan kinevezi a tömegkommunikációs intézmények élén álló személyeket.
- A kommunista Magyarországon a tömegtájékoztatás a kommunista párt agitációs és propaganda osztálya alá tartozott -, most azonban a demokratikusan megválasztott, konzervatív miniszterelnök jelöli ki azokat a személyeket, akik a hírmédia élén állnak és egyben elfogadhatók a liberális ellenzék részéről is.
- Az Országgyűlés tegnapi döntése visszafordítja a múlt heti döntést a kérdésben. Az előző döntés értelmében ugyanis a kommunista vezetőség maradt a hírközlőszervek élén. A konzervatív kormány és a liberális ellenzék közötti vita a jelölések felett mindössze az első volt, és várhatóan továbbiak követik a sajtószabadság megvalósításának folyamatában Magyarországon.
Az ellenzéki szabaddemokraták egyik vezetője, Rajk László úgy véli, hogy a sajtószabadságot nem törvénnyel, hanem alkotmányos garanciával kell biztosítani. (folyt.)
1990. július 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar sajtótörvény - 1. folyt.
|
- Teljes vita indul majd - várhatóan szeptemberben - a sajtótörvényről. A szabaddemokraták álláspontja szerint nincs szükség sajtótörvényre, szabad sajtóra és nem sajtótörvényre van szükség. A kormány persze - amelynek álláspontja statikus ebben az átmenti időszakban - fennhatóságra törekszik, valamiféle sajtótörvényre, szerintünk azonban erre nincs szükség.
- A magyar újságírók attól tartanak, hogy a konzervatív kormánynak hasonló érdekei vannak, mint az előző kommunista rezsimnek a hírközlő szervek fennhatósága tekintetében. A parlament elvetette az ellenzék javaslatát független bizottság felállítására, amelyben újságírók, a televízió alkalmazottai és a nagyközönség tagjai foglalnának helyet, hogy tanáccsal szolgáljanak a kormánynak az állami hírközlő szerveket illetően.
- Antall miniszterelnök nem ellenzi a független bizottságot, de az elképzelést - szerinte - jobban ki kell dolgozni a parlament hat politikai pártjának.
Rajk rámutatott: az állami rádiónak és televíziónak feltétlen szüksége van új vezetőségre, az ellenzék ezért beleegyezett a haladéktalan kinevezésekbe az átmeneti időszakban.
A magyar újságírók alkotmányos garanciát szeretnének a sajtószabadságra, nemcsak ígéreteket a kormánytól. +++
1990. július 31., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|