|
|
 |
|
 |
Megjegyzések az önkormányzati törvény vitájához
|
-----------------------------------------------
München, 1990. július 22. (SZER, Világhíradó) - Kemény István
fűz néhány megjegyzést az önkormányzati törvény vitájához.
- Első megjegyzésem úgy szól, hogy nincs önkormányzat -
önkormányzati vagyon, és jövedelem nélkül. A községek és a városok
területén van földvagyon, telekállomány, ingatlanok és egyéb
vagyontárgyak. Üres léggömb az önkormányzati törvény, amíg ezekről
gondoskodás nem történik. A kereszténydemokrata párt például azt
javasolta, hogy a földek kerüljenek az önkormányzatok tulajdonába,
és a tsz-ek, állami gazdaságok, magántermelők fizessenek bért az
általuk használt földért.
Nem tárgyalom most a javaslat mellett és ellen szóló érveket.
Csak jelzem, hogy elfogadható önkormányzati törvényhez - földtörvény
kell
Ugyanez vonatkozik az önkormányzatok területén található, nem
mezőgazdasági ingatlanokra és egyéb vagyontárgyakra. Ahhoz, hogy az
önkormányzatok működhessenek, a földtörvényen kívül
elengedhetetlenül szükséges a tulajdonreform alapelveinek tisztázása
is.
Feladataik ellátáshoz községeknek és a városoknak adóra is
szükségük van. Tisztázni kell, hogy milyen adó kivetésére és
felhasználására lesz joguk az önkormányzatoknak. Vagyis: ki kell
dolgozni az államháztartási törvényt és az adórendszeren belül ki
kell jelölni a helyi adók és az ingatlanadók helyét, nagyságát és
kivetésének módját.
Második megjegyzésem a vármegyékre vonatkozik. Bibó István
mutatta ki hogy a vármegyék túlságosan nagyok, hogy a megyéken belül
nincs érdekközösség, és ezért hiába adnak - papíron - a vármegyének
önkormányzatot -, ezt a keretet a lakosok nem tudják valódi
tartalommal kitölteni. Ennek folytán a vármegyei igazgatás
szükségszerűen üres malommá válik.
Bibó azt javasolta, hogy vármegyék helyett "városmegyéket" kell
szervezni: a közigazgatás szervezetét a valóságos gazdasági,
társadalmi és közlekedési gócok körül kialakult organikus egységekre
kell építeni. 1946-os közigazgatási reeformjavaslatában az
önigazgatási szervezeteket 70-80 városi, vagy városiasodó központ
körüli városmegyékre kívánta bontani. (folyt.)
1990. július 22., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Megjegyzések az önkormányzati törv. vitájához - 1. folyt.
|
A 70-es évek elején készült területrendezési javaslatában 80-90
városkörnyékről írt, átlagosan 1000 négyzetkilométer területtel,
átlagosan 60-80 ezer lakossal, és egymástól 20-40 kilométerre fekvő
székhelyekkel. Ezeket a városmegyéket önkormányzati alapon javasolta
megszervezni, úgy hogy a városok szervesen kapcsolódjanak be a
városmegyébe és a környék életébe. Ehhez a szervezethez akarta
hozzárendelni a szakigazgatásokat -, úgy hogy ezek kirendeltségei
ugyanazokon a székhelyeken működjenek.
Nem azt javaslom, hogy betű szerint vegyük át az 1946-os, és az
1971-es tervezetet. Az alapelvek azonban ma is érvényesek és
követendők.
Befejezésül Bibó néhány sorát idézem. "A legnagyobb veszedelme
lenne a demokráciának, ha a régi szervezetet véglegesítenék. A
jelenlegi kereteket sem választással, sem kinevezéssel véglegesen
betölteni nem lehet -, tehát történelmi alkalom nyílik most arra,
hogy ahogy az államforma terén a köztársaságot véglegesítettük, úgy
most a közigazgatásban is új demokratikus szervezetet
véglegesítsük".
A demokrácia követelménye nem az, hogy a mai községi, városi és
megyei keretek között végleges képviselőtestületet és végleges
tisztviselőket válasszunk -, hanem az, hogy teremtsük meg a
közigazgatás valóban demokratikus szervezetét, és azt töltsük ki
végleges választással. +++
1990. július 22., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|