Rendszerváltás és az MTI

	Tőkés László és Göncz Árpád sajtótájékoztatója (1. rész )
1990. július 19., csütörtök - Magyarország a legnagyobb segítséget azzal adja az erdélyi magyarságnak, ha nyugodt körülmények között, demokratikusan él, fejlődik. Egyebek között ezt hangoztatta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke azon a csütörtöki sajtóértekezleten, amelyet a hazánkban magánlátogatáson tartózkodó Tőkés Lászlóval, nagyváradi református püspökkel közösen tartott az Országházban. Göncz Árpád megítélése szerint az erdélyi magyarság, a románokkal együtt vívott forradalomban teljesen nagykorúvá vált, sorsa formálójává lett. Számunkra példaképül szolgálhat az az összetartozás, amelyet az erdélyi magyarság jogainak reális védelmében tanúsít. A mi kötelezettségünk, hogy tájékozódjunk az erdélyi magyarság helyzetéről, tudjuk mire van szükségük, de ne próbáljunk tanácsokat osztogatni nekik, s nélkülük, véleményük ellenére semmit ne tegyünk. Tőkés László e gondolatot erősítve emlékeztetett azokra a véleményekre, amelyek Magyarországot, mint valami bábáskodó országot igyekeznek beállítani a román közvélemény szemében. Elmondta: mostani magyarországi megbeszélései is világossá tették: a romániai magyarságnak önálló politikát kell folytatnia. Erről hangsúlyos szó esett Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel folytatott találkozóján is. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy olyan erős Magyarország megteremtésében látja a legnagyobb támogatást, amelyre az erdélyi magyarság felnézhet. Ez a lehetőség ugyanis évtizedek óta hiányzik. Most remény van arra, hogy a lassú rendszerváltás e helyzet megváltoztatásához vezet. Tőkés László kérdésekre válaszolva szót arról: az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását azért javasolja, mert katasztrófahelyzetet érzékel a romániai magyarság körében. Véleménye szerint a mohácsi vészhez hasonló veszély fenyegetné a magyar nemzetet, ha az erdélyi magyarok elhagynák lakóhelyüket, s megcsonkulna a történelemileg kialakult magyar nyelvterület. E veszélyt a világban, így Magyarországon sem érzékelik kellőképpen. A rendkívüli kongresszus a kivándorlás, az oktatásügy, a magyarság egzisztenciális kérdéseivel foglalkozna. Az erdélyi magyarság sajátos helyzete rendkívüli cselekvésre késztet, fel kell rázniuk a magyarságot, hogy talán az utolsó lehetőséget megragadja szülőföldjén, rendeződjenek dolgai, elnyerje jogait. (folyt. köv) 1990. július 19., csütörtök 14:42
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »