Rendszerváltás és az MTI

	A pártok szakértőinek megbeszélése a Parlamentben
1990. április 24., kedd - Az új Országgyűlés tíz állandó és öt különbizottságot alakít május eleji ülésén. Erről állapodtak meg a parlamenti pártok képviselői és a független képviselők megbízottja keddi megbeszélésükön. A bizottsági tagok létszámában nem sikerült közös nevezőre jutni. A többség egyetértett a 23-as létszámmal, illetve azzal, hogy négy állandó bizottság munkájában egy-egy független képviselő is részt vehessen szavazati joggal. Fodor István, a független képviselők megbízottja a felkínált lehetőséget nem fogadta el, mert azt kívánja elérni, hogy valamennyi független képviselő teljes jogú résztvevője lehessen a bizottságoknak. A Fidesz különvéleményét hangoztatta: az általuk fontosnak tartott bizottságok 33 tagúak legyenek. A szakértői megbeszélésen elhangzott: Varga Béla, az 1945-47-es Nemzetgyűlés elnöke április 29-én érkezik Budapestre, fogadásán valamennyi párt képviselteti magát. A Parlament alakuló ülésére meghívják a harminckét törvényesen bejegyzett egyház, felekezet, vallási közösség vezetőjét. Az Országgyűlés vendégeként jelen lesz Habsburg Ottó, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnöke, valamint e testület olasz és spanyol alelnöke. (MTI) 1990. április 24., kedd 18:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A pártok szakértőinek megbeszélése a Parlamentben (1. rész)
1990. április 24., kedd - Az új Országgyűlés tíz állandó és öt különbizottságot alakít május eleji ülésén. Egyebek között erről állapodtak meg az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítésével megbízott parlamenti pártok szakértői és a független képviselők megbízottja keddi megbeszélésükön, a Parlamentben. A bizottsági tagok létszámában nem sikerült közös nevezőre jutni. A többség egyetértett a 23-as létszámmal, illetve azzal, hogy négy állandó bizottság munkájában egy-egy független képviselő is részt vehessen szavazati joggal. Fodor István, a független képviselők megbízottja a felkínált lehetőséget nem fogadta el: azt kívánja elérni, hogy valamennyi független képviselő teljes jogú résztvevője lehessen a bizottságoknak. A Fidesz különvéleményét hangoztatta: az általuk fontosnak tartott bizottságoknak 33 tagja legyen, így a kisebb létszámú pártok is több személlyel képviseltethetnék magukat. A keddi megbeszélésen az állandó bizottságok számát és elnevezését illetően különösebb vita nem alakult ki, mert az MDF és az SZDSZ szakértőinek sikerült egyezségre jutni. Eszerint az új Parlament állandó bizottságai a következők lesznek: alkotmányügyi, törvénykezési, igazságügyi; önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági, rendőrségi; külügyi; honvédelmi; költségvetési, adó- és pénzügyi; gazdasági; szociális és egészségügyi; környezetvédelmi; kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió és sajtó; emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi. Elnevezésüket az új Házszabály esetleg pontosíthatja. Az állandó bizottságokba - amennyiben azok 23 tagúak lesznek - az MDF 10, az SZDSZ 6, az FKgP 3, az MSZP 2, a KDNP, illetve a Fidesz 1-1 képviselőt delegálhat. Az öt különbizottság tevékenységi körét és elnevezését is jóváhagyták. Eszerint házbizottság; ügyrendi, választási és mandátumvizsgáló, mentelmi és összeférhetetlenségi, valamint nemzetbiztonsági bizottság alakul. A szakértők egyetértettek azzal, hogy az ügyrendi bizottságban a függetlenek is helyet kapjanak, megoszlottak azonban a vélemények abban, hogy a választási és mandátumvizsgáló bizottságban is képviseltethessék-e magukat. Az ügyrendi bizottság 14, a házbizottság 13 tagú lesz, a többiben 12 képviselő dolgozik majd, pártonként kettő-kettő. (folyt.köv.) 1990. április 24., kedd 19:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A pártok szakértőinek megbeszélése a Parlamentben (2. rész)
Fodor István a független képviselőkkel szemben megfogalmazott véleményeket méltánytalannak, antidemokratikusnak ítélte, elfogadhatatlannak tartva, hogy az ily módon a Parlamentbe került képviselők jogait csorbítsák. Az álláspontjával szembehelyezkedő szakértők alkotmányjogi nonszensznek nevezték, hogy a független képviselőket frakcióként kezeljék. Az pedig végképp megengedhetetlen - hangoztatták -, hogy mind a hat független képviselő részt vegyen a bizottságok munkájában. Ez méltánytalan lenne a többi párttal szemben, amelyeknél az arányosság elve szerint határozták meg a létszámot. A szakértői megbeszélésen szó volt az alakuló ülés egyéb részleteiről is. Bejelentették: Varga Béla, az 1945-47-es Nemzetgyűlés elnöke április 29-én érkezik Budapestre, fogadásán valamennyi párt képviselteti magát. A Parlament alakuló ülésére meghívják a harminckét, hivatalosan bejegyzett, törvényesen elismert egyház, felekezet, vallási közösség vezetőjét. Az Országgyűlés vendégeként jelen lesz Habsburg Ottó, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnöke, valamint e testület olasz és spanyol alelnöke. A Történelmi Igazságtétel Bizottság kérését is méltányolták: hat, általuk delegált személy a karzatról kísérheti figyelemmel az alakuló ülést. A szakértők egyetértettek az MDF javaslatával, amely azt szorgalmazza, hogy az üléstermet ne ,,ékesítse,, a továbbiakban a Magyar Népköztársaság címere, azt vegyék le helyéről. (folyt.köv.) 1990. április 24., kedd 19:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A pártok szakértőinek megbeszélése a Parlamentben (3. rész)
Élénk vitát váltott ki, hogy a különböző állandó és ideiglenes bizottságokban a pártok milyen arányban osztozzanak az elnöki és a kisebb funkciókon. Abban a többség egyetértett, hogy az MDF 4, az SZDSZ 2, a többi párt pedig egy-egy bizottság élére állítson elnököt, s hogy a kisebb tisztségekből 13 jut az MDF-re, 8 az SZDSZ-re, 4 a Független Kisgazdapártra, 3 az MSZP-re, s egy-egy a Kereszténydemokrata Néppártra és a Fidesz-re. Abban azonban már végképp nem sikerült egyezségre jutni, hogy melyik bizottságban mely pártok képviselői foglalhatják a vezető posztokat. A döntést végül is nem hoztak ebben a kérdésben, helyt adtak annak a felvetésnek, hogy csak a kormányalakítást követően lehet véglegesen megegyezni, így korai még az osztozkodás. Abban maradtak, hogy a bizottságokat az első időszakban a korelnök vezeti, s a tisztségviselőket csak később választják meg. A következő napirendi pont előtt a Fidesz képviselőjének volt egy közbevető javaslata, miszerint az új parlament első törvénye mondja ki, hogy 1956-ban forradalom és szabadságharc volt. Ezzel valamennyi párt képviselője egyetértett. Ezt követően került sor az ugyancsak nagy vitát kavaró témára, az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának megállapítására. Erre vonatkozóan több javaslatot is tartalmazott az írásos előterjesztés. Így például azt, hogy a tiszteletdíj a miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg legyen. Egy másik változat szerint a képviselők havonta bruttó 39.600 forintot kapnának. Több megjegyzés is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy a képviselőknek illene önmérsékletet tanúsítaniuk, ezzel szemben volt, aki azt vetette fel: a túlságosan alacsonyan megállapított összeggel aláértékelnék a képviselői munkát. Ennek eldöntését végül a csütörtökön összeülő frakcióelnökökre hagyták. (MTI) 1990. április 24., kedd 20:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »