Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 22.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Megjegyzések az önkormányzati törvény vitájához

"... elfogadható önkormányzati törvényhez - földtörvény kell Ugyanez vonatkozik az önkormányzatok területén található, nem mezőgazdasági ingatlanokra és egyéb vagyontárgyakra. Ahhoz, hogy az önkormányzatok működhessenek, a földtörvényen kívül elengedhetetlenül szükséges a tulajdonreform alapelveinek tisztázása is. Feladataik ellátáshoz községeknek és a városoknak adóra is szükségük van. Tisztázni kell, hogy milyen adó kivetésére és felhasználására lesz joguk az önkormányzatoknak. Vagyis: ki kell dolgozni az államháztartási törvényt és az adórendszeren belül ki kell jelölni a helyi adók és az ingatlanadók helyét, nagyságát és kivetésének módját. "

Kerekasztal beszélgetés a választásokról


----------------


London, 1990. április 15. (BBC, Panoráma - Kerekasztal) - A mai
vita résztvevői: Szenthe Péter, a BBC magyar osztályának vezetője,
Pallai Péter, az osztály főmunkatársa, és Pártos Gábor, a BBC
kommentátora. Torday Vilmos munkatársunk távollétében én, Iván
Zoltán vezetem a mai vitát.

    - Április 8-ikán tartották a magyar választások második és döntő
fordulóját, melyből a Magyar Demokrata Fórum nagyarányu győzelemmel
került ki. Azóta már folynak is a koalíciós tárgyalások az MDF és az
általa természetes szövetségesnek nevezett Kisgazdapárt, illetve
Kereszténydemokrata Néppárt között. Mai kerekasztal-beszélgetésünkön
munkatársaimmal néhány olyan kérdést, illetve gondolatot szeretnénk
felvetni, amelyeknek egy része már a választások alatt
megfogalmazódott bennünk, és úgy érezzük azok azóta sem vesztettek
aktualitásukból.

    A választások alatt Szenthe Péter, Pallai Péter és jómagam is
Magyarországon tartózkodtunk, és ott közelről figyeltük az
eseményeket. Pártos Gábor ugyanakkor Londonból követte nyomon a
magyar választásokat, így nagyobb távolságból tudta értékelni
azokat.

    Elsőként azt szeretném megkérdezni töletek, hogy valójában
ezeket a nemzetközi sajtó és megfigyelők által is szabadnak tartott
választásokat valóban esélyegyenlőség jellemezte-e?

    - Pártos Gábor: A választások szerintem mindenképpen szabad
választások voltak, de ezt nem lehet összehasonlítani, illetve nem
szabad összekeverni azzal a kifejezéssel, hogy esélyegyenlőség.
Ilyen választási rendszer a világon nincs. A magyar választási
rendszer rendkívüli mértékben a nagyobb pártoknak kedvez, azért is,
mert például ugye a 4 százalékos küszöbvonal, ahhoz hogy a
Parlamentbe be lehessen jutni többek között, illetve az is, hogy
ugye 750 támogatónak kell aláírni egy képviselőjelöltséget, hogy
megfelelő legyen a törvény szempontja szerint. (folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza »


Kerekasztal beszélgetés a választásokról - 1/1. folyt.


Na most, mint említettem, nincs igazságos, teljesen perfekt
tökéletes választási rendszer a világon. Izraelben amiatt
tiltakoznak a kis pártok,hogy a szélsőséges, vallásos pártoknak van
túlságosan nagy hatalmuk. Angliában megint más módon, más
megvilágításban arról van szó, hogy gyakorlatilag kétpártrendszer
van. Magyarországon is inkább az ilyen kétpártrendszer irányába
fejlődnek ki most a politikai fejlemények, és esélyegyenlőség nincs.
De szabad választások voltak.

    - Változatlanul szeretném dícsérni a magyar választási
rendszert. Itt nyilvánvalóan választani kell a között is, hogy a
politikában nagyon sok ilyen választás van. Például a szabadság és
az egyenlőség az egyik klasszikus politikai választás. A másik az,
hogy 41 olyan parlament, amelyik minden árnyalatot reprezentál, ami
az országban létezik, vagy pedig olyan parlament legyen, amelyikben
egy erős kormány létezik, amelyik nem kell hogy túl sok kis párttal
megossza a hatalmat. De abból egy ilyen francia negyedik
köztársaság, vagy pedig a háború után Olaszországban volt parlament
jön csak ki, ahol állandóan különböző kis pártokból összerakott
koalíciók váltják egymást. Szerintem nagyon szerencsés, hogy
Magyarországon úgy oldódott meg, ahogy megoldódott. És talán nem is
annyira igazságtalan a dolog, mert a kis pártoknak is meg voltak a
lehetőségeik, hogy felvegyék a pénzt és hogy kampányt rendezzenek.
Ha aztán nem érték el azt a 4 százalékot, ami a bejutáshoz szükséges
volt, akkor ez a nép ítélete volt. Nekik jogukban volt kampányolni,
de a Parlamentben szerencsére hat párt van, amelyikből ki lehet
hozni az erős kormányt és egy erős ellenzéket - szabad legyen
hozzátennem.

    - A választási kampányt említettétek többen is itt az asztal
körül. Véleményetek szerint kivülről nézve ez a választási kampány
tiszta választási kampány volt-e, és megérthetőek-e azok a vádak,
amelyek elhangzottak a két nagyobb pártról - itt most az MDF-re és
az SZDSZ-re gondolok. E két párt részéről egymás ellen felvetvén azt
a gondolatot, hogy a választási kampány során tisztáttalan
eszközökkel jártak el egymás képviselő jelöltjeikkel szemben.
(folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza »


Kerekasztal beszélgetés a választásokról - 2. folyt.


- Nekem az a véleményem, hogy a választási kampányok során
Nyugaton is általában nem az emelkedett erkölcsiség jellemzi a kűzdő
feleket. És a magyarok Magyarországon talán azért bizonyultak eléggé
érzékenynek a különböző megalapozott vagy teljesen alaptalan
vádakra, amelyek a kampány során elhangzottak, mert 43 éve elszoktak
attól, hogy ilyeneket egymás fejéhez vágjanak a politikai arénában.
Majdnem minden választási küzdelemben, majdnem minden országban
elhangzanak teljesen légből kapott és alaptalan vádak is, amelyek a
becsületsértés határát súrolják. Nem mondom, hogy ez helyes, csak
azt mondom, hogy ehhez Nyugaton jobban hozzá van szokva az ember,
mint Magyarországon.

    - Először azt szeretném hozzátenni, hogy a politikusok is sokkal
jobban vannak hozzászokva ehhez, ami azt eredményezi, hogy amig
Nyugaton egy politikus akinek erős vádakat vágnak a fejéhez a
választási kampány során ezt úgy értékeli, mint egy profi megrugását
a futballpályán, ahol profi futballozók ugye felvágják egymást,
aztán utána elmennek és söröznek együtt és nem érzik, hogy ebben
bármi személyes sértés lett volna. Addig az volt az érzésem, sőt azt
láttam Magyarországon a politikusok igen is személyesen, igen is
komolyan veszik az őket ért sértéseket, és erre éppen ezért sokkal
felindultabban reagálnak mint Nyugaton tennék.

    - Gábor neked mi volt a benyomásod erről?

    - Egyetlen dologban talán nem értek egyet kollégáimmal itt.
Mégpedig abban, hogy például Angliában, és általában a nyugati
világban, a törvény tiltja a különböző személyi sértést, inzultációt
és egyéb dolgokat, amit a sajtó kinyomtat, a televízióban, rádióban
elmond. Magyarországon a törvény még nem eléggé megalapozott ehhez.
Viszont ugy tudom, hogy most ezen dolgoznak. Tehát ott is azért
lesznek különböző szólásszabadság-megnyirbálások, amik
tulajdonképpen azért szükségesek, hogy az egyéni érdekeket
megvédjék. (folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza »


Kerekasztal-beszélgetés a választásokról - 3. folyt.


Tehát ilyen tekintetben talán voltak megnyilvánulások, amit
mondjunk Angliában - különösen bírósági tárgyalásokhoz - vezethettek
volna.

    - Egy másik érdekes probléma volt, hogy itt a centrumpártok
előretörését láthattam Magyarországon, hasonlóan például az NDK-ban
lezajlott választásokhoz, ahol szintén a kereszténydemokrata párt
került ki, mint a legnagyobb párt a választásokból. Magyarországon
az MDF, a kisgazdák, az SZDSZ - amelyek többé-kevésbé a centrum bal,
illetve jobb oldalán, illetve közepén helyezkednek el - kerültek ki
végre legerősebb pártként. És teljesen nyilvánvaló az, hogy a
baloldali tradicionális értelembe vett baloldali pártok
visszaszorultak. Még egy olyan párt is - mondjuk a szociáldemokrata
pártra gondolok itt Magyarországon, amelyik nagy nyugati stílusú
választási kampánnyal próbálta önmagát népszerűsíteni a szavazók
előtt. Felmerül a kérdés, hogy ez milyen veszélyt rejthet magában,
hiszen itt az ország gazdasági helyzetéből adódóan több millió
elszegényedő ember nem kapott valamiféle reprezentációt, amelyet
mondjuk más országokban - így Nyugat-Európában is - tradicionálisan
a baloldali pártoknál, akár szociáldemokrata, akár szocialista
pártoknál keresnek. Véleményetek szerint belátható időn belül lesz-e
egy erős baloldal Magyarországon?

    - Belátható időn belül valószínüleg lesz szerintem. Csak itt
különbséget kell tenni a szociáldemokrata párt veresége, és a
szociáldemokrácia kudarca között Magyarországon. A kettő nem
ugyanaz, mert a szociáldemokrata párt, mint olyan, a kampány során
igen komoly és súlyos hibákat elkövetett el. Nem viselkedett
következetesen, nem tálalt fel egy következetes arculatot a választó
közönségnek, hanem ide-oda ingadozott. Ami a szociáldemokrácia
vereségét illeti, én azt hiszem itt másról volt szó. Bármilyen szó,
ami szociállal kezdődik Magyarországon, az egy kicsit stichet kapott
a 43 éves kommunista uralom alatt - ami szintén a szocializmusról
szól. Én azt hiszem, az történt, hogy az emberek többet vártak a
szociáldemokrata párttól vagy általában a baloldaltól. (folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza »


Kerekasztal beszélgetés a választásokról - 1/4. folyt.


Azért, mert amikor kezdődtek a szabad közvéleménykutatások sok
ember visszaemlékezve minden olyan pillanatra az ország
történelmében emberemlékezet óta, amikor lehetett egy szabad
mozgásról szó, akkor még kötelező volt mindenhez hozzáragasztani a
szocialista jelzőt. Az 1956-os megmozdulásokban is a szocialista
jelző dominált, noha a Corvin köziek esetleg ezt nem osztották. De
nagyon sok szocialista jelszó volt. Úgy érezték, hogy amig a
Szovjetunió befolyásolja a térséget, majdnem hogy kötelező ezeket a
szocialista jelzőket hozzáragasztani, és nagyon sok józan ember úgy
helyezekdett még talán belülről is 88-89-ben, hogy egy ilyen nagyon
progresszív baloldalhoz zárkózik fel. Amikor eldőltek 1990-re, hogy
ilyen megkötések nincsenek, akkor az emberek inkább érzelemből
szavaztak most már, nem helyezkedésből. És szívük szerint szavaztak
azt hiszem, és Magyarországon nincs komolyan hagyománya eleddig az
igazi spontán baloldalnak. Még a szabaddemokraták szereplése is
pozitív irányban volt meglepő, mert a polgári liberalizmusnak sincs
nagyon nagy hagyománya Magyarországon.

    - Egy dolgot szeretnék mondani ezzel kapcsolatban. Nem értek
egyet azzal, hogy ilyen egyszerűen el lehet különíteni, hogy a
pártoknál melyik a jobboldal és melyik baloldal. Ezt azt hiszem,
hogy a Demokrata Fórumnál sem ilyen egyszerű dolog és a szabad
demokratáknál még kevésbé, mert a szabad demokraták teljesen
nyilvánvalóan egy nyugati, majdnem thatcherista, vagy mondhatjuk
ugyis, valóban thatcherista liberális szárnyból, és majdnem
szociáldemokrata elkötelezettségü szárnyból tevődnek össze. De
honnan is jönne Magyarországon egy szociáldemokrata beállítottságú
politika jelen helyzetben? És nem csak azért, mert minden ami
szocival kezdődik, az már kérdéses. Hanem azért is, mert az egyik
oldalon ugye ott van a Demokrata Fórum és nyilvánvaló, hogy a Fórum
és támogatói nem a szociáldemokrációhoz húznak, habár - és most itt
szeretném hozni - azt amivel kezdtem, és pont ezzel kezdtem a
válaszomat. (folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza »


Kerekasztal beszélgetés a választásokról - 5. folyt.


Ők majd a társadalmi piac gondolatán belül nagy hangsúlyt
helyeznek arra, hogy jóléti államot próbálnak teremteni azzal, hogy
a szakszervezetekkel jó kapcsolatot akarnak felépíteni. Tehát ilyen
értelemben bizonyos fokig ez a momentum is meg van. A másik oldalon
viszont a szakszervezetek most nyilvánvalóan hallatlanúl
elgyengültek, és nem egy szociáldemokrata erőt képviselnek, ha
egyáltalán képviselnek valamilyen erőt. Az SZDSZ tömegei vagy az
SZDSZ politikai erői, ami nem ugyan szociáldemokrata irányzat, de az
újabb időkben úgy nézett ki, hogy nagyon is egy liberális politikát
követne egy angolszász stílusú monetarista, liberális
gazdaságpolitikát és ideológiát. Tehát ők nem képviselhetik. Ezek
azok az emberek, akik valamikor képviselték volna a
szociáldemokrácia eszméit. És azonkívül, ott volt egy kis
szociáldemokrata párt, amelyiknek nagyon kevés ismert embere volt.
Azt hiszem, hogy ez a kudarcának első számú oka. Rengeteg apró
szakadása mellett persze, azt hiszem valakinek ezt a területet el
kell majd foglalnia. Mert az a politikai logika, hogy elfoglalja, és
én azt várom, hogy akár mint egy párt, akár mint egy szétszakadt
SZDSZ-nek egy része, az SZDSZ szociáldemokrata beállítottságú
vezetői fognak megpróbálni ennek a területnek a gazdái lenni, a
másik oldalon nyilvánvaló, hogy az MSZP próbálja majd ugyanezt
megtenni.

    Nos, itt felmerül a kérdés, amit már te érintettél, hogy
valójában mennyire egységesek még ezek a nagy pártok is, a két
legerősebb párt. Az egyedüli párt, amely nyilvánvalóan talán
helyzetéből adódóan bevallotta, hogy mindig útját keresi, ez a
Magyar Szocialista Párt volt. Ennek vezetői magánbeszélgetésekben és
interjúk során is kifejtették azt, hogy a pártnak meg kell
határoznia azt, hogy szocialista, szociáldemokrata irányvonalat
kövessen-e. Le kell tisztítatnia ideológiai platformját, és meg kell
találnia tömegbázisát. (folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza »


Kerekasztal beszélgetés a választásokról - 6. folyt.


Akkor a választásokon az SZDSZ és az MDF is egységes platformmal
rendelkező pártként lépett fel. Jól lehet a külső megfigyelőnek
bizonyos törésvonalak tünnek elő e pártokon belül. Akár az MDF-fen
belül egy népies nemzeti és keresztény, kereszténydemokrata jellegű
vonal, vagy az általad említett szociáldemokrata, illetve liberális
vonal az SZDSZ-en belül. Mennyiben tarthatjuk e pártokat
egységesnek, és véleményetek szerint ez az egység mennyi ideig marad
fent e pártokon belül?

    - Engedd meg, hogy röviden visszatérjek még az előbbi kérdésre a
baloldal szerepéről. Szerényen a háttérben maradtam az előbb, de én
rendkívül fontos kérdésnek tartom. És én úgy látom, hogy az egyik
oka annak, hogy a baloldal olyan rosszul szerepelt, nemcsak a 40 évi
múltnak tekinthető, ami rendkívül fontos. Így a szocialista jelszó,
vagy a szociális, teljesen kompromitálódott. De már azáltal is, hogy
a potenciálisan baloldali pártoknak - például a szociáldemokratáknak
vagy az SZDSZ-nek - annyira kommunistaellenesnek kellett magukat
kinőniük, hogy jól szerepeljenek a választásokon. Annyira a
jobboldal irányába kellett elmozdulniuk, hogy tulajdonképpen kinek
volt érdeke egy baloldali érzésű, beállítottságú személy? Hogy miért
szavazzon egy olyan pártra, amely lehetne baloldali de jobboldal
felé mozog? Nem volt értelme egy ilyen saját helyét nem teljesen
megtaláló pártra szavazni most 1990-ben. Jövő alkalomkor 4-5 év
múlva úgy látom, hogy a baloldal számára is sokkal fontosabb terület
fog létezni.

    - Én még ehhez hozzátenném azt is, hogy véleményem szerint az
átlagos választópolgár jobban odafigyelt a politika bonyodalmaira,
mint az átlagos brit választópolgár. Mert itt egy nyugodtabb helyzet
van. Itt nem olyan nagy vízválasztókhoz érkezik a nép a választások
alkalmával, mint most volt Magyarországon. (folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza »


Kerekasztal beszélgetés a választásokról - 8. folyt.


- Itt két olyan nagy érdekcsoporttal állunk szemben, amelyek az
elkövetkező választások előtt még hallattatják hangjukat. Nem tudom
ezt ti, hogy ítélítek meg?

    - A szakszervezetek kérdésében csak azt tudom mondani, ami az
egész baloldali stb. munkásképviseletet jellemzi. Az egy teljesen
kiaknázatlan terület, hogy mi lesz a SZOT-tal, vagy ahogy most
hívják SZOSZ-szal. Mi lesz ezzel a felosztandó vagyonnal, és ki lép
be ebbe a politikai vákumba? Most nem vagyok arról egyáltalán
meggyőződve, hogy az MSZP bármit is mond, munkás tömegeket
képvisel-e. Szerintem nem képvisel munkás tömegeket. De mivel
annyian említettétek már itt az asztal körül, hogy majdnem minden
nagy párt valójában egy koalíció, tehát nagyon nagy krízisben alkotó
elemeire is széteshet. Ezt majd a jövő fogja eldönteni. Lehet, hogy
egyik létező politikai párt sem fog szövetségre lépni a létező
szakszervezeti struktúrával, hanem a létező politikai spektrum
átrendeződik és a szakszervezeti struktúra átrendeződik. Szerintem
meg fognak születni a független szakszervezetek Magyarországon. És
nem is mernék jóslásokba bocsátkozni, hogy ennek mi lesz az
eredménye - különösen a gyáriparban.

    - Amúgy tulajdonképpen kár, hogy az előbb nem válaszoltuk meg
azt a kérdést, azt amit Zoli feltett, tehát, hogyan néz ki a
különböző pártok szétesési lehetősége, és hogy hogy néz ki a magyar
politikának a térképe, ha ez tényleg megtörténik. Én az előbb már az
SZDSZ-szel kapcsolatban említettem, hogy én eltudom ezt képzelni.
Most az MDF-nél tulajdonképpen megint az a helyzet, hogy elég
nyilvánvaló, hogy van egy és valószínüleg pontosan vezető réteg az
MDF-fen belül, amelyik Antall Józseffel lépett színre, vagy került a
vezetésbe, és akik egy nyugatnémet stílusú gazdasági vezetést
képviselnek. Ennek a mintájára képzelik el saját szerepüket. A
gazdasági szerepüket is erre a mintára képzelik el. (folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza »


Kerekasztal beszélgetés a választásokról - 7. folyt.


De ezt előre bocsátva majdnem minden választóközönség zöme
tájékozatlan a politika és a gazdasági kérdések apró munkájában. Ez
Magyarországon sincs másképpen és ezzel, ez alkalommal én úgy érzem
a magyar választópolgárok nagy része nem is a különböző felajánlott
politikai irányvonalak közül választott, hanem attitüdökre szavazott
elsősorban. És nagyon sok emberben szerintem az élt, hogy egy ilyen
eléggé félelmetes korban, és egy ilyen sötét gazdasági jövő elé
nézve, visszarettentek az SZDSZ radikalizmusától. Tehát mindegy,
hogy milyen irányba visz ez a radikalizmus. De radikalizmus, és
ettől a sebészi beavatkozástól megijedtek. Antall József nagyon jó
volt a tévén, mert nyugalmat, a magyar történelemben előszeretettel
emlegetett, de nagyon ritkán követett ilyen fontolt, ilyen Deák
Ferenci fontolva haladást sugallotta a választóknak. Senki nincs
tisztában azzal szerintem - az emberek 75 százaléka nincs tisztában
- azzal, hogy részleteiben mit ajánlott az MDF gazdaságilag, vagy az
SZDSZ gazdaságilag. De egy ilyen fontolva haladás, ilyen mindenre
való körültekintő vigyázást sugallott Antal József. Szerintem
attitüd-szavazás volt, nem politikai szavazás nagy részben.

    - Péter az előbbi hozzászólásában, Szenthe Péter felvetette a
szakszervezetek szerepét. Ez egy rendkívül érdekes probléma,
tudniillik számomra úgy tünt, a monolit szakszervezeti struktúra
Magyarországon még többé-kevésbé érintetlenül jelen van. Ennek
lebontására még nem került sor és ez a szakszervezeti struktúra egy
óriási, később megmozgatható erőt képvisel majd kifejezetten akkor,
amikor ezek a gazdasági problémák felmerülnek. És ugyanez áll azt
hiszem bizonyos szempontból a vidékre is. Tudniillik a kisgazdapárt
számomra úgy tünt, nem rendelkezik egy tiszta agrárprogrammal, de ez
áll az MDF-re is, ugyanígy az SZDSZ-re. (folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kerekasztal beszélgetés a választásokról - 9. folyt.


És - hogy visszatérjek a szakszervezetekhez is ebben a válaszban
-, amikor én beszélgettem Pesten Bethlen Istvánnal, aki az MDF-nek
az egyik fő gazdasági szakértője, akkor azt mondta nekem, hogy ő azt
várja, a választások után a vezérigazgatók terrorja meg fog szünni.
A szakszervezetekből pedig ki fog nőni egy olyan munkástanács
stílusú munkásmozgalom, mint amelyik egy olyan társadalmi piacot
akar megvalósítani, ami a nyugatnémet példára valósulna meg, mint
amilyen volt Nyugat-Németországban a második világháború után. De
akkor pontosan egy angol szakszervezeti szakértő az, aki az akkori
szövetségesek egyik bizottságában kialakította a németeknek azt a
szakszervezeti struktúráját, amelyik a mai napig megőrizte, és ami
általános vélemény szerint sokkal jobb mint az angol struktúra. Van
16 ágazati szakszervezet, de minden vállalatnál csak egy
szakszervezet van, ellentétben az angol helyzettel.

    - Na most, hogy fog ez Magyarországon kialakulni? Ha ezt nem a
parlament dönti el, hát akkor hogy tudod te elképzelni - most Pétert
kérdezem -, hogy ne legyen egy gyáron belül három, négy, ötféle
szakszervezet.

    - Franciaországban meg is van például, de amit érdekesnek
találtam a Bethleni okfejtésben az az, hogy a munkástanácsok azok
nem munkás-érdekképviseleti gazdasági szervezetek, hanem kormányzó
szervezetek lettek volna 1956-ban. Tehát nem tudom, hogy képzelte
volna el Bethlen úr, hogy létrehoznak a kormánnyal és a
helyhatóságokkal párhuzamosan egy másik hatalmi erőforrást.
Szerintem a munkástanácsok rossz párhuzam ebben az esetben. (folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza »


Kerekasztalbeszélgetés a választásokról - 10. folyt.


De valószínüleg úgy gondolta, hogy most ebben az új helyzetben a
munkástanácsok nem egy kormánnyal szemben fennálló hatalmi központot
jelentenének, hanem egy olyan nemzeti erőt, ami a kormánnyal
együttműködve akarna egy megoldáson dolgozni.

    - És mindenesetre érdekes lenne - de azt hiszem valószínü lesz
-, hogy ha nem avatkoznak be és nem szabályozzák törvényhozási úton
ezt, akkor lesznek egymással rivalizáló szakszervezetek
Magyarországon. Ez jóformán elkerülhetetlen. Ha csak mondom erre nem
születik törvény, hogy milyen legyen a szakszervezeti struktúra.

    - A másik kérdés persze, amire még érdemes visszatérni talán egy
pillanatra az az, hogy mennyire fogja tudna az MDF megőrizni ezt a
jellegét és mennyire fognak kiütközni azok az ideológiai áramlatok,
amik megkülönböztetnek a nyugati testvérpártoktól.

    - Gábor, erről neked mi a nézeted?

    - Úgy látom, ha csak valóban valami fajta válságba nem jut az
MDF, ami természetesen elképzelhető az évek folyamán ez a vonal csak
felerősödik. (folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza »


Kerekasztal beszélgetés a választásokról - 11. folyt.


- Nagyon röviden visszatérve a szakszervezetekre. Én nagyon
pesszimista jövőt jósolok nekik. Mégpedig azért, mert az ő szerepük,
illetve még az egykori Gáspár Sándor vezette hivatalos SZOT-nak a
lobby szerepe, évek óta gyengül. Már Grósz Károly alatt is
meggyengült. A különböző részvénytársoságok megalapítása óta tovább
gyengül, és általában egy nyugati világban, a fejlődő világban ha
egy ilyen szociológiai szempontból nézzük, a szakszervezetek
gyöngülnek, ahogy az ipari munkásosztály egyre kisebb csoportokra
széthullik a kisüzemek, középnagyságú üzemek veszik át a szerepet a
nagyobb nagyvállalkozásoktól, a szakszervezetek szerepe gyöngül.

    Ez nem jelenti azt viszont, hogy a szocialista, szociáldemokrata
baloldali liberális politikai mozgalmak gyengülnek. Sőt úgy látom,
hogy a baloldali érzelmek, illetve baloldali beállítottságot ezeken
a pártokon keresztül lehet majd előtérbe hozni, mondjuk a következő
választásokon vagy talán előbb is, és ebben látom megint a
lehetőségét, hogy majd egy olyan rendszerben, ahol például a
reprivatizálás eléggé előrehaladt az MDF kormány alatt, akkor
teljesen logikusnak tartom, hogy egy SZDSZ a baloldal felé fog
orientálódni. Most ez akár szociáldemokrata baloldal, akár liberális
baloldal, de nem lesz már szükség arra a fajta radikális kapitalista
programra, amit most meghírdettek, mert tulajdonképpen ők mint
ellenzék, ennek a kapitalista folyamatnak a közepén fognak megint
olyan lehetőségeket kapni, hogy választásokon résztvegyenek. És
akkor természetes módon már ezt nekik támadniuk kell, hogy valami
fajta politikai tőkét kovácsoljanak maguk számára.

    - Azt hiszem, e két kérdés nagyon fontos a jövőre nézve, hogy
hogy fog átalakulni a magyar politikai térkép, hogy két párt amiről
alig beszéltünk. Az MSZP, hogy fog viselkedni ellenzékben, tehát
letudja e tudni a stigmáját annak, hogy milyen pártnak az örököse,
és másik pedig a Fidesz. (folyt.)



1990. április 15., vasárnap


Vissza »


Kerekasztal beszélgetés a választásokról - 12. folyt.


A szavazatok 9 százaléka lehet, hogy nem óriási szám. 21
mandátum megint csak nem óriási szám. Viszont a Fidesz egészen
kiváló intellektuális melegágya a magyarságnak. És a Fidesz soha nem
tagadta, hogy ők egy koalíció. Hát ott voltam az első
kongresszusukon 88-ban, amikor nem voltak elismerve. Ahol például
Kövér László felállt, és nyugodtan akkor egy élesen kommunista
kormányellenes hangulatban azt találta mondani: tapsra - olyanoknak,
akik nem osztották nézeteit -, hogy kérem szépen én szocialista
vagyok, de senki másra nézve nem tartom kötelezőnek. Na, most egy
ilyen koalícióban, ahol van népi, nemzeti irányzat, és vannak az
SZDSZ-hez közelálló radikálisan polgári liberálisok és szocialisták,
35 éves életkorukat betöltve nem lesznek többé Fidesz-tagok. És
egész szép számban már közel vannak a 30-as életévükhöz. Nagyon nagy
tehetségü fiatalok, akik nem feltétlenül az SZDSZ-be fognak átlépni
5 év múlva.

    - Ne haragudj félbe kell hogy szakítsalak, mert ebben azt hiszem
hogy nem tévedsz. Ugyanis a Fidesz, már amikor egy héttel ezelőtt
beszéltem fideszesekkel, akkor mondták, hogy ezt megfogják
változtatni, és ez a 35 éves korhatár megszünik. És a Fidesz nem
korhoz kötött párt lesz.

    - Ennek lenne értelme részükről. De még akkor sem látom, hogy az
eddig látens politikai különbségek a Fideszen belül ne ütköznének ki
a későbbiekben. Mindenképpen elő fognak jönni ezek. És a másik az,
hogy nem lesz szükség arra a radikális antikommunizmusra, ami az
SZDSZ-nek és a Fidesznek egyaránt politikai tőkét adott a
választásokon. Tehát mást kell behozni a politikába.

    - Hát azt hiszem időnk lassan lejár, megköszönöm Szenthe
Péternek, Pártos Gábornak és Pallai Péternek a részvételt. +++



1990. április 15., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD