Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 22.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Megjegyzések az önkormányzati törvény vitájához

"... elfogadható önkormányzati törvényhez - földtörvény kell Ugyanez vonatkozik az önkormányzatok területén található, nem mezőgazdasági ingatlanokra és egyéb vagyontárgyakra. Ahhoz, hogy az önkormányzatok működhessenek, a földtörvényen kívül elengedhetetlenül szükséges a tulajdonreform alapelveinek tisztázása is. Feladataik ellátáshoz községeknek és a városoknak adóra is szükségük van. Tisztázni kell, hogy milyen adó kivetésére és felhasználására lesz joguk az önkormányzatoknak. Vagyis: ki kell dolgozni az államháztartási törvényt és az adórendszeren belül ki kell jelölni a helyi adók és az ingatlanadók helyét, nagyságát és kivetésének módját. "

Szakértői szinten folytatódott az Országgyűlés előkészítése (1. rész)

1990. április 12., csütörtök - A pártok szakértői csütörtökön folytatták az új Országgyűlés munkájának előkészítését; az új Országgyűlés alakuló ülésének menetrendjéről, valamint a legfontosabb parlamenti teendőkről cseréltek véleményt Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnöknek és a Parlamentbe bejutott hat párt vezető képviselőinek szerdán lezajlott konzultációja alapján. A tanácskozáson kitűnt, hogy a legtöbb kérdésben - alapvető információk, illetve megfelelő felhatalmazás hiányában - további, az egyes pártokon belüli, pártközi és a pártok szakértői közötti egyeztetésekre, megállapodásokra van szükség.


A csütörtöki tanácskozáson a szakértőknek egyelőre abban
sikerült egyetértésre jutniuk, hogy az alakuló ülésre az ország
házába ne hozzák át a szent koronát, jóllehet a biztonsági
feltételek megteremthetők. Konszenzus teremtődött az alakuló ülés
protokolláris jellegű napirendjeinek többségében, valamint abban,
hogy az új ideiglenes köztársasági elnök ne az első ülésnapon, hanem
másnap jelentse be a kormányalakítási megbízást. A résztvevők
elfogadták: az alakuló ülésen feltétlenül szükség lenne a
belbiztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság, valamint
az új Házszabály kidolgozásával foglalkozó bizottság létrehozására,
a többi testület esetében pedig legalább az elnevezésről dönteni
kell.

    A következő szakértői megbeszélésen - április 18-án - váltanak
szót arról, kik legyenek az alakuló ülés díszvendégei, hogyan
helyezkedjenek el a pártok az ülésteremben. Megállapodtak abban is,
hogy mielőbb hozzá kell kezdeni annak kimunkálásához, milyen
bizottságok működjenek a jövőben a Parlamentben, ezzel szoros
összefüggésben szükséges kidolgozni az új Házszabályt, mert csak
ezek ismeretében alakíthatók ki igazából a személyi kérdések
alapelvei.

    Az első szakértői megbeszélésen nagyjából körvonalazódott,
hogyan foglalnak majd helyet a pártok a Parlamentben. Az
Országgyűlés szakértői - a technikai lehetőségeket és a politikai
szempontokat is figyelembe véve - javaslatot tettek a pártok
,,ültetési sorrendjére,,. A szakértők végül is egyetértettek abban,
hogy az elnöki pulpitustól jobbra a kormányzó - koalíciós - pártok
saját elhatározásuk szerinti sorrendben, majd a legnagyobb ellenzéki
párt, az SZDSZ foglaljon helyet. A további sorrend a pártok közötti
megállapodás függvénye. (folyt.köv.)



1990. április 12., csütörtök 20:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szakértői szinten folytatódott az Országgyűlés előkészítése (2. rész)


Élénk vita bontakozott ki a független képviselők helyzetéről,
pontosabban jogosítványairól. Fodor István - jelenleg még a Ház
megbízott elnöke - ugyanis sérelmezte azt az előző napi
tanácskozásról a sajtóban megjelent megállapítást, hogy a többpárti
Parlamentben a független képviselők külön nem alkothatnak csoportot,
s ezzel összefüggésben azt, hogy a pártok vezetői megállapodtak
arról: a tisztségviselőkre a pártfrakciók vezetői tesznek
javaslatot. Utalt arra: az alkotmány bármilyen jogosítvánnyal
ruházza fel a pártfrakciók vezetőit, a rendelkezésben mindig ott
szerepel a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottja is. Emellett
a választójogi törvény is kimondja, hogy minden képviselő azonos
jogokkal és kötelességekkel rendelkezik, a Parlament ügyrendjében
pedig benn foglaltatik, hogy a parlamenti képviselettel rendelkező
pártok, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők csoportokat
alkothatnak. Igaz, az ügyrend korlátoz is: eszerint legalább 10
képviselő kell egy csoport megalakításához. Fodor István azt kérte,
legalább az elvi lehetőségét hagyják fenn annak, hogy független
képviselői csoport is alakul.

    Többen úgy vélekedtek: a Parlamentnek pártelvűnek kell lennie,
olyannak, amely a pártok által alapított pártcsoportok alapján
működik. Ezért a független képviselők megbízottjuk útján addig ne
nyilváníthassanak olyan kérdésekben véleményt, amelyekben a
törvények a frakcióvezetőknek adnak jogosítványt mindaddig, amíg meg
nem alakulhat önálló csoportjuk. Ez viszont aligha tűnik
lehetségesnek, még akkor sem, ha a jelenlegi független képviselőkhöz
csatlakoznak majd az Országgyűlés által megválasztott nemzetiségi
képviselők, továbbá azok, akik esetleg párt támogatásával, vagy párt
listáján jutottak be a Parlamentbe, de nem akarnak annak
frakciójához csatlakozni. Egy elhangzott vélemény szerint ugyanis -
s ez ellen senki nem emelt szót - az új Házszabályban a pártcsoport
megalakításához szükséges minimumot 40 képviselőben kellene
meghatározni.

    Akadt viszont ellenkező nézet is, amely szerint a ,,pártokhoz
nem tartozó képviselők megbízottja,, megfogalmazás éppen feloldást
jelent a csoportalakítás kötelezettségével szemben, annak esetleges
lehetetlensége miatt. Tehát a függetlenek is nyilváníthassanak a
frakcióvezetőkhöz hasonlóan, megbízottjuk útján véleményt.

    A tisztségviselők megválasztásának elvei közül abban sikerült
megállapodni, hogy az alakuló ülésen a korelnök felolvassa a
javasolt személyeket, s a Parlament vita nélkül döntsön majd.
(folyt.köv.)



1990. április 12., csütörtök 20:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szakértői szinten folytatódott az Országgyűlés előkészítése (3. rész)


Végezetül a szakértők véleményt cseréltek arról is: szinte
közvetlenül az alakuló ülést követően, ideiglenes megoldást kell
találni a képviselők jogállására és javadalmazására. Ehhez kérték,
hogy megismerhessék a korábban elkészült és az előző Parlament által
el nem fogadott törvényjavaslatot is.

    A tanácskozáson elhangzott: az Országgyűlés tárgyalásokat
kezdett az MSZP-vel a Jászai Mari téri székház átvételéről. Így
ugyanis biztosíthatók lennének minden egyes képviselő számára is a
megfelelő munkafeltételek, hiszen köztudott, hogy a Parlamentben
erre sohasem lesz elegendő hely. (MTI)



1990. április 12., csütörtök 20:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD