|
|
|
|
Szakértői szinten folytatódott az Országgyűlés előkészítése (1.
rész)
|
1990. április 12., csütörtök - A pártok szakértői
csütörtökön folytatták az új Országgyűlés munkájának előkészítését;
az új Országgyűlés alakuló ülésének menetrendjéről, valamint a
legfontosabb parlamenti teendőkről cseréltek véleményt Szűrös Mátyás
ideiglenes köztársasági elnöknek és a Parlamentbe bejutott hat párt
vezető képviselőinek szerdán lezajlott konzultációja alapján. A
tanácskozáson kitűnt, hogy a legtöbb kérdésben - alapvető
információk, illetve megfelelő felhatalmazás hiányában - további, az
egyes pártokon belüli, pártközi és a pártok szakértői közötti
egyeztetésekre, megállapodásokra van szükség.
A csütörtöki tanácskozáson a szakértőknek egyelőre abban sikerült egyetértésre jutniuk, hogy az alakuló ülésre az ország házába ne hozzák át a szent koronát, jóllehet a biztonsági feltételek megteremthetők. Konszenzus teremtődött az alakuló ülés protokolláris jellegű napirendjeinek többségében, valamint abban, hogy az új ideiglenes köztársasági elnök ne az első ülésnapon, hanem másnap jelentse be a kormányalakítási megbízást. A résztvevők elfogadták: az alakuló ülésen feltétlenül szükség lenne a belbiztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság, valamint az új Házszabály kidolgozásával foglalkozó bizottság létrehozására, a többi testület esetében pedig legalább az elnevezésről dönteni kell.
A következő szakértői megbeszélésen - április 18-án - váltanak szót arról, kik legyenek az alakuló ülés díszvendégei, hogyan helyezkedjenek el a pártok az ülésteremben. Megállapodtak abban is, hogy mielőbb hozzá kell kezdeni annak kimunkálásához, milyen bizottságok működjenek a jövőben a Parlamentben, ezzel szoros összefüggésben szükséges kidolgozni az új Házszabályt, mert csak ezek ismeretében alakíthatók ki igazából a személyi kérdések alapelvei.
Az első szakértői megbeszélésen nagyjából körvonalazódott, hogyan foglalnak majd helyet a pártok a Parlamentben. Az Országgyűlés szakértői - a technikai lehetőségeket és a politikai szempontokat is figyelembe véve - javaslatot tettek a pártok ,,ültetési sorrendjére,,. A szakértők végül is egyetértettek abban, hogy az elnöki pulpitustól jobbra a kormányzó - koalíciós - pártok saját elhatározásuk szerinti sorrendben, majd a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ foglaljon helyet. A további sorrend a pártok közötti megállapodás függvénye. (folyt.köv.)
1990. április 12., csütörtök 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakértői szinten folytatódott az Országgyűlés előkészítése (2.
rész)
|
Élénk vita bontakozott ki a független képviselők helyzetéről, pontosabban jogosítványairól. Fodor István - jelenleg még a Ház megbízott elnöke - ugyanis sérelmezte azt az előző napi tanácskozásról a sajtóban megjelent megállapítást, hogy a többpárti Parlamentben a független képviselők külön nem alkothatnak csoportot, s ezzel összefüggésben azt, hogy a pártok vezetői megállapodtak arról: a tisztségviselőkre a pártfrakciók vezetői tesznek javaslatot. Utalt arra: az alkotmány bármilyen jogosítvánnyal ruházza fel a pártfrakciók vezetőit, a rendelkezésben mindig ott szerepel a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottja is. Emellett a választójogi törvény is kimondja, hogy minden képviselő azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkezik, a Parlament ügyrendjében pedig benn foglaltatik, hogy a parlamenti képviselettel rendelkező pártok, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők csoportokat alkothatnak. Igaz, az ügyrend korlátoz is: eszerint legalább 10 képviselő kell egy csoport megalakításához. Fodor István azt kérte, legalább az elvi lehetőségét hagyják fenn annak, hogy független képviselői csoport is alakul.
Többen úgy vélekedtek: a Parlamentnek pártelvűnek kell lennie, olyannak, amely a pártok által alapított pártcsoportok alapján működik. Ezért a független képviselők megbízottjuk útján addig ne nyilváníthassanak olyan kérdésekben véleményt, amelyekben a törvények a frakcióvezetőknek adnak jogosítványt mindaddig, amíg meg nem alakulhat önálló csoportjuk. Ez viszont aligha tűnik lehetségesnek, még akkor sem, ha a jelenlegi független képviselőkhöz csatlakoznak majd az Országgyűlés által megválasztott nemzetiségi képviselők, továbbá azok, akik esetleg párt támogatásával, vagy párt listáján jutottak be a Parlamentbe, de nem akarnak annak frakciójához csatlakozni. Egy elhangzott vélemény szerint ugyanis - s ez ellen senki nem emelt szót - az új Házszabályban a pártcsoport megalakításához szükséges minimumot 40 képviselőben kellene meghatározni.
Akadt viszont ellenkező nézet is, amely szerint a ,,pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottja,, megfogalmazás éppen feloldást jelent a csoportalakítás kötelezettségével szemben, annak esetleges lehetetlensége miatt. Tehát a függetlenek is nyilváníthassanak a frakcióvezetőkhöz hasonlóan, megbízottjuk útján véleményt.
A tisztségviselők megválasztásának elvei közül abban sikerült megállapodni, hogy az alakuló ülésen a korelnök felolvassa a javasolt személyeket, s a Parlament vita nélkül döntsön majd. (folyt.köv.)
1990. április 12., csütörtök 20:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakértői szinten folytatódott az Országgyűlés előkészítése (3.
rész)
|
Végezetül a szakértők véleményt cseréltek arról is: szinte közvetlenül az alakuló ülést követően, ideiglenes megoldást kell találni a képviselők jogállására és javadalmazására. Ehhez kérték, hogy megismerhessék a korábban elkészült és az előző Parlament által el nem fogadott törvényjavaslatot is.
A tanácskozáson elhangzott: az Országgyűlés tárgyalásokat kezdett az MSZP-vel a Jászai Mari téri székház átvételéről. Így ugyanis biztosíthatók lennének minden egyes képviselő számára is a megfelelő munkafeltételek, hiszen köztudott, hogy a Parlamentben erre sohasem lesz elegendő hely. (MTI)
1990. április 12., csütörtök 20:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|