|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - választások előtt
|
--------------------------------
München, 1990. január 31. (SZER, Mérlegen, Vadász János) - Az
elmúlt hétre rányomta bélyegét az Országgyűlés ülésszaka, amely
egyébként most is folytatódik a lázas törvényhozási aktivítás
jegyében. Meglehetősen vegyes érzelmekkel figyeltem az erről készült
tévéközvetítéseket. Egyrészt nem volt mindennapi élmény
szemtől-szembe tapasztalni egy tüneményt, amely nem gyakran, de már
néhányszor megesett a történelmben, hogy egy bukott, tarthatatlanná
vált rendszer képviselői, hívei, társutasai, haszonélvezői - mert
tisztelet a kivételeknek, a jelenlegi parlament tagjainak nagy
többsége ilyen - a körülmények kényszerítő hatásának engedve maguk
működnek közre a letűnő rendszer felszámolásában és egy új rend
megalapozásában.
Ilyen aktus volt például a múlt században a brit választójogi
törvény reformja, majd 1848-ban Magyarországon a jobbágyság
intézményének eltörlése. A jelenlegi kormány és Országgyűlés azonban
korántsem elégszik meg egyetlen döntő jelentőségű aktussal, amely a
régi rend eltávolításához és az új előkészítéséhez elengedhetetlen.
Ez feltétlen elismerést érdemelne, de sajnos, sokkal többről van
szó. (folyt.)
1990. január 31., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választások előtt - 1. folyt.
|
A kormány - csakúgy mint az Országgyűlés nagy többsége -
részletekbe menően máris szabályozni kívánja az új rendet, amire
nincs semmiféle társadalmi felhatalmazása. Olyan ez, mintha a régi
lakó közvetlenül a házból való kiköltözése előtt sietve berendezné a
házat az új lakó számára bútorokkal, szőnyegekkel, képekkel együtt,
sőt távozás előtt még a bekeretezett házirendet is kifüggesztené.
Az Országgyűlés tagjainak óriási többsége a kommunista diktatúra
utolsó választási komédiáján jutott mandátumhoz. Két jelölt, egy
program lehetett volna a komédia címe.
Valóban, ezek az emberek aligha hivatottak arra, hogy egy
szabad, független, demokratikus rendű ország törvényeinek tárát
megfogalmazzák és jóváhagyják. Márcsak azért sem, mert a társadalom
nyolc héten belül első ízben szabadon megválasztja a maga
parlamentjét, és éppen azért választja meg, hogy a felszabaduló
társadalom jogait, új rendjének szabályait törvényekbe foglalja.
Nehéz elképzelni, hogy a demokratikusan választott Országgyűlés
tagjai a néptől kapott felhatalmazás és a rájuk ruházott felelősség
birtokában majd elégedetten hátradőlnek, mondván: hja, itt nincs sok
tennivalónk, hiszen a régi Országgyűlés már mindent bölcs
előrelátással elrendezett, megoldott és szabályozott. És mivel nehéz
elképzelni, értelmetlennek látszik ez a görcsös, részletekbe menő
törvényhozási buzgalom: kőtáblákba vésni tiszavirág életre ítélt
szabályokat - hacsak nincs valami más értelme, illetve indítéka.
Például demonstrálni, hogy az úgymond új és jó törvények - és ki
állíthatná, hogy nem sokkal jobbak mint a korábbiak? - már a szabad
választás előtt életbe léptethetők, tehát az a szabad választás
talán nem is olyan lényeges, mint ahogy sokan hinni szeretnék.
(folyt.)
1990. január 31., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választások előtt - 2. folyt.
|
Ám indítéka lehet ennek a nagy buzgalomnak az is, hogy a régi
rend képviselői - beleértve elsősorban az új törvényeket
kezdeményező kormányt - ezúttal is a pozíció átmentésen
munkálkodnak. Feltételezhető, hogy ebben a törekvésben jóhiszemű és
kevésbé jóhiszemű szempontok keverednek. Például így: hasznos a
diktatúra lebontásában érdemeket szerezni, ez elősegíti az átmentési
akciót is, de csak akkor lehet meggyőző és hatásos, ha az új
törvények eléggé következetesek. Viszont szükséges törvénybe
foglalni néhány következetlenséget is, ha az átmentési akció
érdekében ez a fontosabb. - Ennek a két szempontnak a párhuzamos
érvényesülése szinte valamennyi új törvényben kimutatható.
Az elmúlt héten méltán keltett feltűnést a miniszterelnök
képviselőjelöltként való fellépése, illetve az a mód, ahogy jelölték
Németh Miklóst - kettős viszontbiztosítással. Egyrészt Hegyalja
lakói egyéni, mondhatni független jelöltként, a város hagyományait
és a jelölt különállását egyaránt érzékeltető
szőlőgerezd-emblémával. Másrészt a Magyar Szocialista Párt is
jelölte a párt Borsod megyei listavezetőjeként, vörös szegfűvel a
gomblyukban.
Lehet választani a szőlőgerezd és a vörös szegfű között. A baj
csak az, hogy ugyanazon személy tűzi mellére mind a kettőt. De
Németh Miklós még hagjyán...
Mind többen és többen úgy lépnek föl független jelöltként, hogy
mint független jelöltek egy bizonyos párt vagy szervezet támogatását
élvezik, ami természetesen önellentmondás és nem is nagyon
erkölcsös, mert nem lehet egy lélegzetre a magányos bölény, az
elveiért egyedül küzdő személyiség szerepében tetszelegni, és
ugyanakkor egy párt vagy szervezet támogatását igénybe venni és az
ezzel járó elkötelezettségeket elfogadni. Illetve úgy látszik, mégis
lehet. (folyt.)
1990. január 31., szerda
|
Vissza »
|
|
- Választások előtt - 3. folyt.
|
Ha már az erkölcsi kérdések kényes mezejére merészkedtem,
feltétlenül érdemes kitérni egy elismerésre és támogatásra méltó
kezdeményezésre, a választási etikai kódex megfogalmazására.
Valamennyi - úgymond - nagyobb párt aláírásával vállalta, hogy
tiszteletben tartja és betartatja a kódex szabályait, amelyek
megfelelnek a józan észnek csakúgy, mint az alapvető erkölcsi
normáknak, és csak remélni lehet, hogy a kódex érvényesülni fog a
választási kampány feszültebb szakaszaiban is. De úgy érzem,
egyetlen észrevételt indokolt tenni.
A kódex első paragrafusának első pontja szerint az aláíró
szervezetek és személyek tartózkodnak a választójogi törvény
bírálatától. Ez ugyanis csak szűkebb értelemben tekinthető erkölcsi
kötelezettségnek. Annyiban, hogy a választójogi törvénytervezetet a
tavaly nyári tárgyalássorozaton kialakító pártok, vagy ezen pártok
utódjai - lásd MSZP -, valamennyien ott vannak a kódex aláírói
között, tehát nem bírálják azt, amit kialkudtak egymás között. De
más értelemben ez semmiképpen sem erkölcsi kötelezettség, hiszen a
választójogi törvénynek csak a megszegése erkölcsi vétek - egyébként
büntetendő is -, de a bírálata semmi esetre sem.
Minden választójogi törvénynek vannak fogyatékosságai. Nemcsak
azért, mert valamennyi gyarló emberek műve. Azért is, mert a
törvényt megszavazó parlamenti többségnek közös érdeke, hogy a
törvény valamit érvényesítsen, például megnehezítse, hogy a kis
pártok sokassága mandátumhoz jusson - lásd: négy százalékos határ -,
vagy egyáltalán induljon - lásd: 750 kopogtató cédula. Ezt lehet
ugyan logikus érvekkel indokolni, például azzal, hogy a minifrakciók
sokasága akadályozza a parlament hatékony munkáját, vagy egyértelmű
kormánytöbbség kialakítását, de ezek az érvek nem változtatnak azon,
hogy az ilyen törvény hátrányos helyzetbe juttatja a kis pártokat a
nagyokkal, vagy viszonylag nagyobbak szemben. Tehát az ő
szempontjukból igazságtalan, és így aligha lehet zokon venni tőlük a
törvény kritikáját. (folyt.)
1990. január 31., szerda
|
Vissza »
|
|
- Választások előtt - 4. folyt.
|
Mint ahogy Angliában is természetes volt, hogy a brit liberális
párt, amely többízben is a szavazatarány 20 százalékával a
mandátumoknak csupán kettő százalékát tudta megszerezni, és a
választási harcok során hevesen bírálta a brit választójogi
törvényt, és abszurdum lett volna bármilyen írott, vagy íratlan
etikai kódexre hivatkozva elmarasztalni ezt bírálatot.
Nem meglepő tehát, hogy Magyarországon a kis pártok - egy két
kivételtől eltekintve - nem csatlakoztak az etikai kódex aláíróihoz.
De ha a távolmaradásuknak az az oka, hogy a választójogi törvény
bírálatának jogát fenn kívánják tartani, pusztán emiatt ugyanolyan
tiszta maradhat a választási mellényük, mint a kódex aláíróinak.
Kis és nagy pártokról beszéltem, de ez tulajdonképpen nem
jogosult a magyar választási kampány körülményei között. Hiányzik
ugyanis az egyetlen valóban megbízható bázis a nagy és kis pártok
besorolásához - a szavazotok konkrét megoszlása a legutóbbi szabad
parlamenti választásokon. A 45 évvel ezelőtti legutóbbi eredménnyel
ebből a szempontból már nem lehet mit kezdeni. Hogy melyik a valóban
nagy, középnagy, vagy kis párt, ez csak március 25-ikén derülhet ki.
+++
1990. január 31., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|