Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 22.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Megjegyzések az önkormányzati törvény vitájához

"... elfogadható önkormányzati törvényhez - földtörvény kell Ugyanez vonatkozik az önkormányzatok területén található, nem mezőgazdasági ingatlanokra és egyéb vagyontárgyakra. Ahhoz, hogy az önkormányzatok működhessenek, a földtörvényen kívül elengedhetetlenül szükséges a tulajdonreform alapelveinek tisztázása is. Feladataik ellátáshoz községeknek és a városoknak adóra is szükségük van. Tisztázni kell, hogy milyen adó kivetésére és felhasználására lesz joguk az önkormányzatoknak. Vagyis: ki kell dolgozni az államháztartási törvényt és az adórendszeren belül ki kell jelölni a helyi adók és az ingatlanadók helyét, nagyságát és kivetésének módját. "

Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (1. rész)

1990. január 31., szerda - Szerdán délelőtt, néhány perccel 10 óra után folytatta januári ülésszakát az Országgyűlés. Az elnöklő Jakab Róbertné először a plénum határozatképességét állapította meg. A teremben 273 képviselő - a törvényhozó testület 72 százaléka - foglalt helyet.


Az Országgyűlés szerdán és csütörtökön azokat a
törvényjavaslatokat, illetve országgyűlési határozattervezeteket,
képviselői indítványokat, interpellációkat és kérdéseket tárgyalja
meg, amelyekre a múlt héten nem maradt idő.

    Eszerint határozatot hoznak az országgyűlési képviselők
jogállásáról szóló, valamint a sajtótörvény módosításáról szóló
alkotmányerejű törvényjavaslatokról, módosítják a családjogi
törvényt, megtárgyalják az Állami Számvevőszék létszámáról és éves
költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Ezt követően megvitatják a
Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, az
országgyűlési képviselőjelöltek állami költségvetési támogatásáról,
a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alatt álló
vállalattá minősítéséről szóló országgyűlési határozattervezeteket.
Két népi kezdeményezést is napirendjére tűzött az Országgyűlés:
határozatot hoznak az érdekképviseleti törvény megalkotásáról,
illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról és a vállalkozási
nyereségadóról szóló törvények módosításáról. Ezután képviselői
indítványokat, személyi javaslatokat tárgyalnak meg. A januári
ülésszak az interpellációkkal és kérdésekkel zárul, amelyekre - mint
ismeretes - október óta nem kerülhetett sor.

    A napirend előtt kért szót Hámori Csaba, országos listán
     -------------
megválasztott képviselő, aki azt indítványozta, hogy a Parlament -
tekintettel a Romániából érkező hírekre - fogadjon el egy
nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség
helyzetéről. (folyt.köv.)



1990. január 31., szerda 11:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (2. rész)


Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló
alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. (E
törvényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.)

    A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében
dr. Horváth Jenő összegezte az elhangzott módosító javaslatokat.
----------------
Ezek, valamint a törvényjavaslat kidolgozásában részt vevő pártok
véleményének figyelembevételével úgy döntöttek, hogy a törvény
szövegéből elhagyják a költségekre, tiszteletdíjakra és egyéb
juttatásokra vonatkozó részeket. Így mindössze munkajogi, valamint
összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a javaslat, annak
érdekében, hogy a képviselők megfelelő tájékoztatást kapjanak a
mandátumuk tartama alatti jogi helyzetükről. A jogi bizottság
támogatta Eke Károly indítványát, miszerint a képviselőknek
megválasztásukat követően, illetve mandátumuk lejártakor
vagyonnyilatkozatot kell tenni az Országgyűlés elnökének. Nem
támogatták viszont Hámori Csaba azon javaslatát, hogy a
főfoglalkozású képviselőket megbízatásuk lejárta után a korábbi
munkáltató köteles szakképzettségüknek megfelelő munkakörben
ismételten foglalkoztatni. Dr. Horváth Jenő szerint ez munkaügyi
nehézségeket okozna, és a vállalatoknál bizonytalanságot
eredményezne. (folyt.köv.)



1990. január 31., szerda 11:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (3. rész)


Ezt követően az elnök bejelentette, hogy határozathozatal
következik, s emlékeztetett arra: mivel alkotmányerejű törvényről
van szó, elfogadásához kétharmados szavazattöbbség szükséges.
Először a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által nem
elfogadhatónak tartott módosító indítványokról szavazott az
Országggyűlés. Ezt követően határozott a képviselők jogállásáról
szóló törvényjavaslat egészéről, ám nem született meg a kívánt
kétharmados többség. Az elnök újbóli megfontolásra szólította fel a
képviselőket, s hangoztatta, hogy csupán a jogállás ügyében kell
állást foglalniuk, ám az ismételt szavazásnál sem volt meg a kívánt
többség, a szükséges 252 helyett 242 volt a jóváhagyó vélemények
száma, így az elnök bejelentette, hogy nem tekinthető elfogadottnak
a törvényjavaslat, s a határozathozatalt elnapolják.

    Ezután Benjámin Judit (Budapest 21. vk.) kapta meg a szót, aki -
     --------------
napirenden kívül - arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy a SZOT
vagyonelszámoltatása tárgyában benyújtott interpellációját nem vonta
vissza, csak az idő szűkösségére tekintettel nem ragaszkodott ahhoz,
hogy nyilvánosan hangozzék el. Bejelentette: mivel a
pénzügyminisztertől kapott válaszból kiderült, hogy a kormány nem
illetékes társadalmi szervezet vagyonelszámoltatására, az Állami
Számvevőszékhez fordult további intézkedésért.

    Az Országgyűlés ezután az 1986. évi sajtótörvény módosításáról
szóló alkotmányerejű törvényjavaslat - elmúlt héten megkezdődött -
tárgyalásával folytatta munkáját. A jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság foglalkozott a vitában elhangzott módosító indítványokkal,
a bizottsági munka tapasztalatait Filló Pál ismertette. Elmondta,
     ---------
hogy Velkey Lászlónak, a közerkölcs és a közszemérem védelme
érdekében tett javaslatát a bizottság hosszas vita után elfogadta.
Tóth Istvánné azt indítványozta: új sajtótermék engedélyezése előtt
500 ezer forint kauciót helyezzenek bírói letétbe, hogy ezt az
összeget a sajtóperekben sértett kártalanítására lehessen
felhasználni. Ehhez kapcsolódott Zsigmond Attila szóban
előterjesztett indítványa, amely ezt az összeget egymillió forintra
kívánta felemelni. A bizottság véleménye szerint ez az intézkedés
sok kiadványnak a létét veszélyeztetné, így például a kis
példányszámú művészeti és tudományos lapokét. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 12:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (4. rész)


Abban egyetértettek a bizottság tagjai, hogy a letét összegét
differenciáltan, a példányszám, a megjelenési sűrűség és még sok
szempont figyelembe vételével határozzák meg. Erre azonban a
bizottság csak az új sajtótörvény keretében lát lehetőséget. Az
indítványtevő képviselő - annak reményében, hogy javaslatát beépítik
az új sajtótörvénybe - visszavonta módosító indítványát. Király
Zoltán szóban elhangzott megyei lapokra vonatkozó javaslata a
bizottság megítélése szerint tulajdoni kérdés, s ennek rendezése nem
a sajtótörvényhez tartozik.

    Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter a vita összefoglalójaként
elmondta: egyetért a bizottság jelentésével, s mindössze két
kiegészítést kíván tenni. Úgy vélte, hogy a jövőben még sok
bizonytalanságot okoz a közerkölcs fogalma, ugyanis ennek pontos
meghatározása hiányzik, ilyen sehol sem található. Valószínű, majd a
gyakorlatban alakul ki, hogy pontosan mit értünk a közerkölcs
fogalmán. A kaucióval kapcsolatban a miniszter leszögezte, hogy egy
ilyen jellegű módosításról nem most kellene dönteni, hanem majd az
új sajtótörvény kapcsán. Südi Bertalan egy korábbi, csak szóban
elhangzott javaslatát - amelyre a bizottsági jelentés nem reflektált
- Kulcsár Kálmán elfogadhatatlannak tartotta. Az indítvány arra
vonatkozott, hogy amíg a kártérítést ki nem fizette egy adott
sajtószerv, addig függesszék fel működését. Egy ilyen jellegű
intézkedés a miniszter szerint nagymérvű bizonytalanságot teremtene
a sajtó működésében.

    Az igazságügyminiszter megjegyzést kívánt fűzni egy olyan
javaslathoz is, amelyet sem a bizottság, sem a kormány nem fogadott
el. Eszerint a sajtóban megjelenő s közérdekű bejelentés címen
értékelhető közleményeket az államszervezet kezelje ugyanúgy, mint
az állampolgári közérdekű bejelentéseket. Úgy vélte: egy ilyen
gyakorlat kialakulása a korábbi sajtógyakorlatot idézné vissza,
amely bizonyos hatósági jelleget kölcsönzött a sajtónak.

    Végül a miniszter - mintegy saját véleménye összegzéseként -
idézte azt a Deák Ferencnek tulajdonított, s a korabeli sajtótörvény
kapcsán elhangzott mondást, miszerint egy ilyen törvénynek egyetlen
mondatból kellene állnia: ,,hazudni pedig nem szabad,,. (folyt.köv.)



1990. január 31., szerda 12:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (5. rész)


Ezt követően a sajtótörvénnyel kapcsolatos módosító
indítványokról döntöttek a képviselők. Nem fogadták el azt a
javaslatot, miszerint a bíróság a sértett számára ítélheti meg 300
ezer forintig a kártérítést. Ugyancsak elvetették a kulturális
bizottság módosítását, amely a tervezetben szereplő 500 ezer forint
helyett 1 millió forintra javasolta felemelni a kártérítési
összeget. Elfogadták viszont a törvénytervezetnek azt a szövegbeli
módosítását, miszerint a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a
közerkölcsöt.

    A módosító indítványok feletti határozathozatal után a
törvényjavaslat egészéről szavazott a Tisztelt Ház. A sajtótörvény
módosításáról szóló alkotmányerejű törvénytervezetet a képviselők
nagy többséggel elfogadták. Ezután - következő napirendi pontként -
rátértek a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalására.

    A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen
módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló
törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette
elő. Hangsúlyozva, hogy a bizonytalanná váló politikai helyzet, a
romló életkörülmények következtében a családok, a családtagok
egymást segítő, támogató szerepe nagyobb jelentőségű, mint valaha
bármikor.

    A miniszter ismertette a törvénymódosítás leglényegesebb
elemeit. Az egyik a gyermek örökbefogadásával összefüggő eljárás
egyszerűsítése. Az előterjesztő szerint a korábbi jogszabályok a
garanciális szempontok abszolutizálásával ugyancsak megnehezítették
az örökbefogadást. Ennek következményeképpen a korábbi 2000 gyermek
helyett 1988-ban csak 305-öt fogadhattak örökbe új szüleik. A
módosító javaslat visszaállítja azt a lehetőséget, hogy a szülői
felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőknek az örökbefogadáshoz
hozzájáruló nyilatkozatát az állami gondozott gyerekek esetében a
gyámhatóság pótolhassa.

    A másik elem, hogy ha a gyermek intézeti gondozásba kerül, arra
az időre szünetel a szülői felügyeleti jog. Ugyancsak lehetőség
nyílik arra, hogy a szülő ne csak a gyermek születését követő hat
hónap múltán, hanem időbeni korlátozás nélkül megadhassa hozzájáruló
nyilatkozatát. Viszont a gyermek születése után két hónapig ezt a
nyilatkozatot visszavonhatja.

    Kulcsár Kálmán elmondta azt is, hogy a jövőben megszűnik az az
előírás, miszerint a házasságkötésre csak a szándék bejelentését
követő három hónap elteltével kerülhet sor. (folyt.köv.)



1990. január 31., szerda 12:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (6. rész)


Mint mondotta, ennek a jogszabálynak csak annyi volt az eredménye,
hogy jelentősen megszaporodott a három hónapos várakozási idő alóli
felmentési kérelmek száma.

    A miniszter szólt arról is, hogy megkezdődött a családjogi
törvény felülvizsgálata, amelynek célja nem az 1952-ben született
törvény kiigazítása, hanem egy új alapokon nyugvó, a társadalom
egyetértésével találkozó családjogi kódex megalkotása.

    Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság
    ------------
családvédelmi albizottságának előadójaként elmondta, hogy a módosító
javaslatokat a szociális és egészségügyi bizottság, valamint annak
családvédelmi albizottsága, illetve az ifjúsági bizottság együttes
ülésen tárgyalta. A három bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy
az anya már gyermeke születése előtt rendelkezhessék örökbe
adásáról, de azt a gyermek kéthónapos koráig visszavonhassa; hogy ha
a szülő hatévesnél idősebb gyermekéről kíván lemondani, ahhoz a
gyámhatóság jóváhagyását is kérjék; hogy bírósághoz lehessen
fordulni az örökbe adásáról és a kiskorú intézeti elhelyezéséről
szóló határozatok ellen. Az albizottság helyesli a házasságkötést
megelőző várakozási idő egy hónapra csökkentését is.

    A bizottság, bár elviekben egyetért Horváth Jenő javaslatával,
aki bizonyos kérdésekben a döntést változatlanul a bíróságok
hatáskörében kívánja tartani, azt a gyakorlati tapasztalatok miatt
mégsem támogatja.

    A mintegy 20 ezer intézetben élő gyermek érdekében a
családvédelmi albizottság a másik két bizottsággal együtt javasolja
a gyámhatóságok olyan megerősítését, hogy tevékenységük gyorsabb,
szakszerűbb és hatékonyabb legyen. (folyt.köv.)



1990. január 31., szerda 13:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (7. rész)


A vitában elsőként Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) kapott
     --------------
szót. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy az egy évvel ezelőtt
életre hívott családvédelmi albizottság véleményét ez idáig nem
nagyon vették figyelembe, szavaikat mindig elnyomta a gazdasági
vészharang. Statisztikai adatokkal érzékeltette a születések
számának fokozatos csökkenését, s szólt arról is, hogy évente
mintegy száz csecsemőt ,,felejtenek,, a szülőotthonokban. A jelenleg
hatályos családjogi törvény hatályba lépése óta drasztikusan
csökkent az örökbefogadások száma. A jelenlegi törvénymódosítás
éppen az állami gondozott gyermekek érdekében szükséges, hiszen
megkönnyíti, meggyorsítja az örökbefogadást, korrigálja azt, amit az
1986. évi módosításkor ,,elrontott,, az Országgyűlés.

    A képviselőnő nem értett egyet azzal, hogy a bíróság döntsön az
örökbefogadásról, mert ez ismét időhúzást jelentene, nem jutna
előbbre a várakozók ügye. Véleménye szerint a szülő és a kiskorú
viszonyát alaposan ismerő, a gyermek- és ifjúságvédelem egészéhez
értő gyámügyi szakember megfelelő döntést hozhat. Javasolta, hogy e
munkánál az egyházak segítségét is vegyék igénybe. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 13:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (8. rész)


Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) tűrhetetlen állapotnak
--------------------
tartotta, hogy számos kisgyermek intézetben legyen, holott volnának
emberek, akik szívesen örökbe fogadnák őket. Mégis megfontolásra
ajánlotta, hogy örökbe fogadásuk ügyét egy bürokratikus intézményre,
nevezetesen a gyámhatóságra bízzák-e. Véleménye szerint mindenképpen
a bíróságnak kellene döntenie ilyen fontos, jogokat korlátozó
kérdésekben. Ez egy olyan jogelv, amelynek az érvényességét - éppen
jogrendszerünk egységessége végett - meg kellene őriznünk -
mondotta.

    Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.) úgy vélte,
    ---------------
hogy nincs kellőképpen kidolgozva a törvényjavaslatban a szülők
felelősségének kérdése. Részletesen szabályozza a javaslat a szülők
felügyeleti jogát, ugyanakkor túlságosan nagyvonalúan érinti a
kötelességeket, s még keretjelleggel sem szab meg szankciókat.
Véleménye szerint - ha sor kerül a gyerek intézeti beutalására -
legyen kötelezően előírt a büntető feljelentés, s ennek ne
megtorlás, hanem a prevenció legyen a célja. Visszatartó erőt
jelentene, ha a szülő fokozottan érezné felelősségét gondozásbeli
mulasztásai s a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekményei miatt.
Indokoltnak tartotta, hogy a szülő már a gyermek születése előtt,
illetve a gyermek születését követően megadhassa hozzájárulását az
örökbe fogadáshoz. Úgy ítélte meg: családjogi bíróság felállítására
lenne szükség, de a jelenlegi viszonyok között a gyámhatósági
intézkedés látszik gyorsabbnak és célszerűbbnek.

    Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.) úgy
    ---------------------
vélekedett, hogy az állam és a család közti harmonikus teherviselés
kérdését megkerüli a családjogi törvény. Ennek tudta be az utóbbi
hónapokban született, a családokat indokolatlanul sújtó
rendelkezéseket. Hangsúlyozta: amióta a családok egy jó része nem
tudja megfizetni a napközis étkezés térítési díjait, tudomásul kell
venni, hogy vannak éhező gyermekek az országban.

    A családi költségvetést terhelő intézkedéseket tovább sorolva a
képviselő megállapította: ha a családok megroppannak, a társadalom
egészét fenyegeti az összeomlás veszélye. E kérdésben a Parlament
felelősségét taglalva úgy vélekedett: az elmúlt öt esztendő során a
képviselőknek nem sikerült megteremteniük az igazságos
közteherviselést. Reményét fejezte ki, hogy a tévedéseken okulva a
választások után felálló Parlament jobb törvényeket alkot majd.
(folyt.köv.)



1990. január 31., szerda 14:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (9. rész)


Borza Istvánné (Hajdú-Bihar m., 1. vk.) alternatív javaslattal
--------------
élt: a most megállapított 4300 forintos létminimum-határt emeljék
fel egy reális - 5-6 ezer forint közötti - összegre, ellenkező
esetben viszont a családi pótlék ne számítson bele az egy főre eső
jövedelembe.

    Bánffy György (Budapest 4. vk.) elmondotta: Horváth Jenő
    -------------
képviselőtársa által benyújtott módosítással nem tud egyetérteni.
1986 előtt a gyámhatóság az állami gondozott kiskorút szülője
hozzájárulása nélkül is örökbe adhatta, ha a szülő huzamosabb időn
keresztül önhibájából nem érintkezett gyermekével. A gyámhatóságok e
jogkörükkel megfelelően éltek. Az ilyen határozatok bírósági
megtámadására csak elenyésző számban került sor. 1987. július 1-je
után a gyámhatóság ezt a jogosítványát elvesztette. Ennek
eredményeként bármely szülő hozzájárulása hiányában kiskorút csak
akkor lehet örökbe adni, ha a bíróság megszüntette a szülő
felügyeleti jogát. A képviselő elmondta, hogy ezek az eljárások
sokszor fél évig is elhúzódnak, a bírói joggyakorlat nem egységes.
Mindennek következtében az állami gondozottak örökbefogadása
drámaian csökkent. A korábbi évi átlag 600-700 gyermek volt, míg a
múlt esztendőben az örökbefogadottak száma 305 volt csupán. Bánffy
György szerint az elmúlt néhány esztendő során mintegy ezer
gyermeket fosztottak meg az örökbefogadás lehetőségétől a törvény
megváltoztatásával.

    Bozsó Lajosné (Budapest 10. vk.) reagálva egy korábbi
    -------------
felszólalásra, elmondotta, hogy az elmúlt ülésszakon önálló
indítványt nyújtott be. Ebben javasolta, hogy változtassák meg az
egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításának módját. A Parlament
várhatóan február 27-én tárgyalja meg az indítványt, amelyet
sürgősséggel nyújtott be.

    Horváth Jenő (Budapest 1. vk.) úgy foglalt állást: az
    ------------
örökbefogadással kapcsolatos törvény módosítása jogi szempontból
elfogadhatatlan, annak kizárólag érzelmi megközelítése nem
eredményezi a helyes megoldást. Ezzel lényegében az 1952-es
családjogi törvény előírásaihoz térnének vissza. Az
alkotmánymódosítással a Parlament úgy döntött, biztosítja a hatalmi
ágak szétválasztását, ám ennek elllenkezője történne a családjogi
törvényben. Mégpedig az, hogy államigazgatási jogkörbe kerülne ez a
fontos ügy a bíróságok helyett. (folyt.köv.)



1990. január 31., szerda 14:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (10. rész)


A képviselő véleménye szerint 1986-ban, amikor módosították a
törvényt, az új szabály bevezetését a gyámhatósági szakemberek
nagymértékben ellenezték. Ez az érzés azóta is megnyilvánul
munkájukban. Érdemes megvizsgálni az adatokat. Jelenleg ugyanis a
bíróságoknál csak 187 elintézetlen örökbefogadási ügyet tartanak
nyilván. Ha tényleg igaz az, hogy több ezer gyermek vár
örökbefogadásra, akkor vajon ki a felelős azért, hogy a bírósághoz
csak ennyi kérelem érkezett be. Ugyanis a gyámhatóságoknak kellett
volna azokat a keresetleveleket előterjeszteni, amelyeknek a nagy
számából lenne igazolható: sok ilyen gyerek van, aki örökbefogadásra
vár, s megvan a várományos szülő is, csak a bíróság lassú munkája
miatt késik az örökbefogadás.

    Horváth Jenő elmondotta: kész kompromisszumra. Nem azt kívánja
kizárni, hogy lehetőség legyen a szülői jogtól megfosztásnak a
súlyosabb eseteiben az egyszerűbb eljárásra: az intézeti nevelt
gyermekek esetében ki lehessen mondani az örökbefogadhatóságot akkor
is, ha a szülő önhibájából a gyermekkel való kapcsolattartási
kötelezettségének nem tesz eleget. Végezetül hangsúlyozta a
családjogi törvénymódosítás a jelenlegi körülmények között
alkotmányerejű törvénynek minősül, mert alapvető állampolgári,
emberi jogot érint. Ennek a módosításnak bármilyen elfogadásához
kétharmados minősített többségre van szükség. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 14:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (11. rész)


A törvényjavaslat általános vitájában utolsóként Bánffy György
     -------------
kért ismét szót. Horváth Jenőnek válaszolva kifejtette: elismeri a
családjog elsődlegességét, de azoknak az anyáknak az elsődlegességét
nem, akik szülés után a kórházból idő előtt elmenekülnek a
felelősség elől, vagy általában nem vállalják gyermekük nevelésének
terheit.

    Az általános vita lezárását követően a plénum a
törvényjavaslatot részletes vitára is alkalmasnak tartotta, ám a
továbbiakban senki nem kívánt hozzászólni. Így Kulcsár Kálmánt
     ---------------
illette meg a válaszadás joga.

    Az igazságügyminiszter elmondta, ő személy szerint a bíróságokon
nem tapasztalt semmiféle szembenállást a törvényjavaslattal szemben,
mint ahogyan Horváth Jenő érzékelte ezt a gyámhatóságok
tisztviselőinek körében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi
gyakorlat eredménye nemcsak számokban fejezhető ki. A bírói eljárás
folyamata ugyanis nagymértékben függ a közreműködőktől is, és
általános tapasztalat, hogy éppen azok a szülők a legkevésbé
közreműködőkészek, akik saját hibájukból alkalmatlanná válnak a
gyermek nevelésére. Leszögezte, hogy két alapvető jogot kell
szembeállítani és mérlegelni: a szülő mindenáron való jogát a
gyermekhez, és a gyermek mindenáron való jogát a boldog élethez. A
törvényjavaslat elfogadása pedig mindenképpen megalapozottabbá,
átgondoltabbá, lelkiismeretesebbé teszi az örökbefogadással
kapcsolatos döntéseket.

    Az igazságügyminiszter kitért arra is, hogy valóban jelentős
anyagi terhek sújtják a családokat. Ennek megoldása azonban nem a
jelenlegi törvényjavaslat feladata, más pénzügyi és egyéb
jogszabályok megalkotásánál kell érvényesíteni ezeket a
szempontokat.

    A miniszteri választ követően vita bontakozott ki Kulcsár Kálmán
és Horváth Jenő között abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásához
minősített, avagy egyszerű többség szükségeltetik-e. Az elnöklő
Jakab Róbertné megkísérelte átvágni a gordiuszi csomót: javasolta,
hogy a döntést halasszák az ebédszünet utánra. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 14:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (12. rész)


Az elnöklő Jakab Róbertné ezután bejelentette: a belső
biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság tagjai közül
egészségi állapota és személyes gondjai miatt lemondott tagságáról
Vassné Nyéki Ilona és Solymosi József. Márton János jelezte, hogy a
Magyar Néppárt nem kíván Vassné helyébe mást állítani, mert
frakciójuk igen kis létszámú, s tagjai rendkívül elfoglaltak.
Elmondta: a bizottság munkája iránt bizalommal vannak, annak
munkáját elfogadják. A semleges képviselők csoportja Solymosi József
helyébe Géczi Istvánt (Budapest, 49. vk.) javasolta.

    Az Országgyűlés a néppárt jelzését tudomásul vette, s a
bizottságba Géczi Istvánt megválasztotta.

    Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) az Országgyűlés döntésével
    ----------
ellentétben azt javasolta, hogy a bizottságban annak
határozatképessége miatt mégis csak töltsék be a néppárti képviselő
helyét. A bizottság tagjai sorába javasolta felvenni a független
képviselők közül Viola Károlyt (Pest megye, 14. vk.), amit a néppárt
képviselői sem elleneznek.

    Mezey Károly, a bizottság elnöke egyetértett a javaslattal,
    ------------
hogy a bizottságot egészítsék ki az eredetileg tervezett létszámára,
mert elfogadott működési elvük szerint vitás kérdésekben szavazással
döntenének.

    Az Országgyűlés elfogadta Viola Károly jelölését a
vizsgálóbizottságba.

    Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) arról tájékoztatta
    -------------
a Parlamentet, hogy a semleges képviselők csoportja úgy véli: a már
amúgy is zavaros választási kampányt tovább bonyolítani nem szabad.
Ezért indítványozzák, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról
szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kialakult helyzetet a frakciók
tárgyalják meg, foglaljanak állást, s az elnök csütörtökön
ismételten szavaztassa majd meg a jogszabálytervezetet. Az elnöklő
Jakab Róbertné is a törvényjavaslat ismételt átgondolására kérte fel
a parlamenti frakciókat.

    Dauda Sándor (Budapest 45. vk.) önálló indítványt terjesztett
    ------------
elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 15:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (13. rész)


Azt javasolta, hogy a törvény szövegét azonnali hatállyal egészítsék
ki azzal: ,,Az összegyűjtött, a képviselőjelöltet támogató, a
választási bizottságnál leadott ajánlási szelvényeket az átvétel, a
megszámlálás és az esetleges hitelesítési eljárás után az átadó és a
választási bizottság jelenlétében meg kell semmisíteni. Az ajánlási
szelvényekről a darabszám-nyilvántartáson kívül egyéb nyilvántartást
készíteni tilos.,, Kérte indítványának sürgős tárgyalását, amihez 50
képviselő aláírását összegyűjtötte. Indoklásul elmondta: a törvény
az ajánlási szelvény sorsáról nem rendelkezik, ugyanakkor a
választópolgárok félelme indokolt, hogy ezeket a szelvényeket a
későbbiek során illetéktelen személyek felhasználhatják.

    Az Országgyűlés úgy döntött, hogy Dauda Sándor indítványát
napirendjére tűzi.

    Az ebédszünetben ülést tartott a jogi bizottság, amely - osztva
Horváth Jenő véleményét - úgy vélte, hogy a családjogi törvény
alkotmányerejű. Ezért az elnöklő Jakab Róbertné a kérdést kiadta az
Alkotmánybíróságnak, és a határozathozatalt elnapolta.

    Ezt követően az elnöki széket Horváth Lajos foglalta el, s
megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről
szóló javaslat megtárgyalása.

    A napirendi ponthoz Hagelmayer István, az Állami
     -----------------
Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 15:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (14. rész)


Az előterjesztés első változatát az Országgyűlés decemberi
ülésszakán már tárgyalták, de a képviselők akkor azt nem fogadták
el. Ezért került sor ismét erre a napirendre.

    Hagelmayer István elmondotta: az Állami Számvevőszék még csak
most kezdi meg működését, ám már hallani olyan véleményeket, amelyek
nagymértékben megnehezítik az ott dolgozók munkáját. Nem kell
bizonyítani, egy jogállamban Állami Számvevőszékre szükség van. Az
ellenzők általában nem is ezt vitatják, inkább azt állítják:
jelenleg még hiányoznak azok a törvények, jogszabályok, amelyek
szükségesek ahhoz, hogy a számvevőszék kielégítően tudja végezni
munkáját. Tény, hogy egy ilyen intézmény könnyebb helyzetben lenne
akkor, ha a Parlament elfogadta volna már az államháztartási
törvényt. Ennek ellenére nem marad munka nélkül az Állami
Számvevőszék, hiszen legfontosabb feladata, hogy véleményt mondjon
az állami pénzek gondos, takarékos felhasználásáról.

    Magyarországon az állami vagyon lényegesen nagyobb a
kívánatosnál. Ezért fontos a reprivatizálás előrehaladása, s
várhatóan e téren is jelentős szerep hárul az Állami Számvevőszékre.
Tény, hogy ezzel kapcsolatban vannak hibás döntések, de véleményt
formálni elhamarkodottan nem szabad. Érdemes megvárni az Állami
Számvevőszék vizsgálatainak eredményeit. Már hozzáláttak a
reprivatizálással kapcsolatos anyaggyűjtéshez, s az elemzések
elkészítéséhez.

    Hagelmayer István elmondotta, hogy a szervezet munkatervét,
amelyet fél évre alakítanak ki, valamennyi parlamenti bizottság
vezetőjének hamarosan átadják. Ezzel kapcsolatban várják
javaslataikat, tanácsaikat.

    A továbbiakban elmondotta, hogy jelentősen átdolgozták a
szervezet költségvetését, mert azt az Országgyűlés legutóbbi ülésén
nem találta elfogadhatónak. Mivel az intézmény új, nincsenek
tapasztalatok az elmúlt időszakkal kapcsolatban, így valószínűleg
nem is lehet összeállítani egy olyan költségvetést, amelyben ne
lehessen hibát találni. Lényegesen könnyebb helyzetben lesznek e
tekintetben egy esztendő után - mondotta. (folyt.köv.)



1990. január 31., szerda 16:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (15. rész)


Kovács András, a terv- és költségvetési bizottság előadójaként
-------------
elmondta: bizottsága az Állami Számvevőszék létszámára és
költségvetésére kidolgozott újabb javaslattal egyetért. Támogatja,
hogy az ÁSZ regionális szervezeti alapon épüljön fel. Felhívta a
figyelmet arra, hogy a javaslat átdolgozása eredményeként a kisegítő
személyzet rovására úgy növelték a számvizsgálók létszámát, hogy a
bérköltségek összege közben nem változott.

    A fizetésekkel kapcsolatban kiemelte: a javaslatban olyan
összegek szerepelnek, amelyeket még az állami vezetők
javadalmazásáról szóló - időközben visszavont - törvényjavaslat
beterjesztése előtt állapítottak meg. Eszerint az Állami
Számvevőszék elnökének nettó havi bére mintegy 35 ezer forint lenne,
amely a bizottság szerint más gazdasági vezetők fizetésével
összehasonlítva, nem kifogásolható. A szervezet munkatársainak
fizetésénél pedig arra is tekintettel kell lenni, hogy az biztosítsa
anyagi függetlenségüket, s valóban a legjobban képzettek kerüljenek
oda. Mint mondta: méltatlannak tartaná azt a helyzetet, ha most egy
olyan szervezet alkalmazottainak fizetéséről kezdenének vitatkozni,
amely egyébként a 600 milliárd forintos költségvetésre felügyel. Ha
ugyanis azt meg tudja tenni, akkor valószínűleg a saját, évi 300
millió forintos költségvetésével is megfelelően tud gazdálkodni.
Mindemellett óvott attól, hogy behatárolják az Állami Számvevők
létszámát, hiszen az ÁSZ feladatai, úgy tűnik, folyamatosan
bővülnek, s nem tudható előre, hogy milyen megbizatásokat kap majd
még az új Parlamenttől.

    Végezetül egy gyakorlati kérdésre is kitért, nevezetesen arra,
hogy jóváhagyott költségvetés nélkül az ÁSZ nem tud fizetni
dolgozóinak, akik egyébként január 1-jével megkezdték a munkát.
(folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 16:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (16. rész)


Balla Éva (Budapest, 46. vk.) javasolta: a számvevőszék területi
---------
apparátusára tett indítványt csak keretként fogadják el, ugyanis
szükség van arra, hogy a még formálódó feladatok függvényében
rugalmasan alakulhasson a számvevőszéki szervezet. A költségvetési
előterjesztéssel kapcsolatban Balla Éva csodálkozását fejezte ki
afölött, hogy miképpen lehet egész évben minden munkanapon 150 belső
és külső munkatárs kiküldetésben. Úgy vélte: ebből az
előterjesztésből az derül ki, hogy a költségvetés készítői
,,eldugtak,, a képviselők elől pénzeket. Tartalékoltak anélkül, hogy
azt nyilvánosságra hozták volna. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a
pontosan kiszámítható és az államigazgatásban szokatlanul magas
javadalmazás mellett 18 millió forintnyi bértartalékot határoztak
meg. Javasolta a be nem töltött állásokra tervezett bér év végi
elszámolását, és ennek az országgyűlési határozatban való
rögzítését. Leszögezte: nem általában a tartalékolást kifogásolja,
hiszen egy új szervezetnél sok bizonytalansággal kell számolni,
inkább azt tartja furcsának, hogy az egyetlen biztonsággal
tervezhető tételnél kerül sor ilyen nagy mértékű tartalékolásra.

    Visszautalva az előző ülésszakra, Balla Éva kijelentette: nem
lepi meg, hogy a KNEB költségvetése is hamis volt, bár erről tavaly
még nem lehetett tudni. Újból feltette akkori kérdését: mit is
tartalmaz a KNEB felszámolására tervezett 100 millió forint körüli
összeg? (folyt.köv.)



1990. január 31., szerda 16:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (17. rész)


Javasolta: a terv- és költségvetési bizottságon belül alakuljon
egy szűkebb testület, amely közvetlenül foglalkozik a
számvevőszékkel. Végül indítványozta a számvevőszék költségvetésének
bértartalék nélküli elfogadását, de hangsúlyozta, hogy ezt kizárólag
az ÁSZ elnökében, mint köztiszteletben álló személyben megbízva
teszi.

    Dobos Ferencné (Pest m., 13. vk.) szükségesnek ítélte az Állami
    --------------
Számvevőszék működését, ám túlzottnak tartotta az intézmény
költségvetését, különösen a munkabérek fedezetéül szolgáló összeget.
Ezért is szorgalmazta az Állami Számvevőszék takarékosabb
gazdálkodását.

    Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) helyeselte, hogy az Állami
    -----------
Számvevőszék már megkezdte tevékenységét anélkül, hogy a Parlament
döntött volna a konkrét működési feltételekről. A továbbiakban kérte
az Állami Számvevőszék elnökét, hogy vizsgálják meg az
élelmiszer-feldolgozóipar vagyonát, s erről a következő ülésszakon
számoljanak be.

    Ezután a csak rövid ideje megkezdett délutáni vita ismét
félbeszakadt, hogy a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalja
Balla Éva módosító indítványát. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 16:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (13. rész)


Azt javasolta, hogy a törvény szövegét azonnali hatállyal egészítsék
ki azzal: ,,Az összegyűjtött, a képviselőjelöltet támogató, a
választási bizottságnál leadott ajánlási szelvényeket az átvétel, a
megszámlálás és az esetleges hitelesítési eljárás után az átadó és a
választási bizottság jelenlétében meg kell semmisíteni. Az ajánlási
szelvényekről a darabszám-nyilvántartáson kívül egyéb nyilvántartást
készíteni tilos.,, Kérte indítványának sürgős tárgyalását, amihez 50
képviselő aláírását összegyűjtötte. Indoklásul elmondta: a törvény
az ajánlási szelvény sorsáról nem rendelkezik, ugyanakkor a
választópolgárok félelme indokolt, hogy ezeket a szelvényeket a
későbbiek során illetéktelen személyek felhasználhatják.

    Az Országgyűlés úgy döntött, hogy Dauda Sándor indítványát
napirendjére tűzi.

    Az ebédszünetben ülést tartott a jogi bizottság, amely - osztva
Horváth Jenő véleményét - úgy vélte, hogy a családjogi törvény
alkotmányerejű. Ezért az elnöklő Jakab Róbertné a kérdést kiadta az
Alkotmánybíróságnak, és a határozathozatalt elnapolta.

    Ezt követően az elnöki széket Horváth Lajos foglalta el, s
megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről
szóló javaslat megtárgyalása.

    A napirendi ponthoz Hagelmayer István, az Állami
     -----------------
Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 17:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (18. rész)


A szünet után a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek
képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról
szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatta
munkáját az Országgyűlés.

    A tervezethez csupán Sebők János (Veszprém m. 12.) fűzött
     -----------
megjegyzést. Elmondta, hogy decemberben ő tett javaslatot arra: az
Országgyűlés foglaljon állást a szovjet csapatok kivonásával
összefüggésben. Utalt rá, hogy akkor ezt a javaslatot egyesek
ultimatívnak minősítették, mások pedig a szövetséget gyengítőnek,
biztonságát sértőnek ítélték. Azóta az események rácáfoltak ezekre a
kételyekre - mondotta a képviselő, példaként említve Csehszlovákiát.
Hangsúlyozta azt is: nem kívánja, hogy a szovjet csapatokat nagyobb
ütemben vonják ki Magyarországról, mint ahogyan 1956 novemberében
bevonultak. Javasolta azt is: a Parlament hatalmazza fel a kormányt
a tárgyalások folytatására és újabb tárgyalás kezdeményezésére az
1957-ben megkötött kétoldalú katonai egyezmény felbontása érdekében.

    A Parlament a határozattervezetet - amely kimondja: a Magyar
Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Minisztertanácsát,
hogy a magyar és a szovjet kormány között folyamatban lévő
tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza a szovjet csapatok teljes
kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását - a technikailag
szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait
figyelembe véve -, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az
idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön - egy ellenszavazattal
elfogadta. A határozatban megfogalmazták azt is: a tárgyalások
menetéről - a diplomáciában szokásos normák megtartása mellett - a
Minisztertanács az Országgyűlést és a közvéleményt folyamatosan
tájékoztassa.

    Ezt követően az országgyűlési képviselő-jelöltek állami
támogatásáról szóló határozattervezet került terítékre. A
választójogi törvény szerint ugyanis a választási eljárásban a
jelöltek költségvetési támogatására országosan fordítható összeget
az Országgyűlés állapítja meg. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter
együttes javaslatát Gál Zoltán államtitkár, a Belügyminisztérium
megbízott vezetője ismertette. Mint mondotta, a 100 millió forintos
összegben a tavalyi politikai egyeztető tárgyalásokon állapodtak meg
a felek. Ezt aszerint osztanák el a pártok között, hogy hány
hivatalos jelöltjüket fogadják el a választási szervek. Azaz: a 100
millió forintot elosztják az összes jelölt számával, s ennek
arányában kapnak pénzt a pártok. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 17:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (19. rész)


A határozattervezethez egyetlen képviselő, Kovács Mátyás
     -------------
(Komárom m., 4. vk.) szólt hozzá. Mint mondotta, maga is érintett a
képviselőjelöltek költségvetési támogatásában, hiszen független
jelöltként indulni kíván a választásokon. Ennek ellenére azt
javasolta, hogy a Parlament ne hagyja jóvá a 100 millió forintos
állami támogatást. Véleménye szerint ha valaki látványos, harsány
választási kampányt kíván szervezni, tegye, de ne közpénzek
felhasználásával, hanem saját kontójára vagy pártja támogatásával.
A képviselő szerint nem kétséges, hogy ez az összeg felhasználható
hasznosabb célokra is, például szociális otthonok építésére,
elesett, idős emberek megsegítésére.

    Következett a határozathozatal. Az Országgyűlés - 49 igen, 118
ellenző szavazattal, 61 tartózkodás mellett - elutasította a
határozattervezetet. Ezért az elnök a tervezetet visszautalta a két
érintett miniszternek, hogy ők vagy újra átdolgozva a februári
ülésszakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól.

    A szavazást követően kért szót Gál Zoltán. Az államtitkár
     -----------
emlékeztetett arra, hogy a törvény értelmében a támogatás mértékét
az Országgyűlés állapítja meg. E megfogalmazás azt jelenti, hogy a
Parlament már döntött a pártok és a jelöltek költségvetési
támogatásáról. Utalt arra, hogy az első szabad választásoknak vannak
bizonyos feltételei. Az anyagi forrásokat tekintve nem egyforma
eséllyel indulnak a választásokon a különböző pártok és a független
jelöltek. Ez pedig - ma már nálunk is - meghatározza szereplésük
sikerét. Úgy vélte, hasznosabb azok támogatása, akik kevesebb
forrással bírnak, mintsem növelni azok esélyeit, akik egyébként
is rendelkeznek anyagiakkal. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 17:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (20. rész)


Ezután a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyeletű
vállalattá történő átminősítését tárgyalták meg a képviselők.

    Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár
    ------------
elmondotta, hogy a Nagykanizsai Sörgyár iránt rendkívül széles a
nemzetközi érdeklődés. Több konkrét ajánlat is van. Például van
olyan vállalat, amelyik készpénzért kívánja megvásárolni a
sörgyárat, s ígéretet tett arra, hogy az ott keletkező hasznot
Magyarországon fekteti be. A jelenlegi vállalati tanács irányítása
alatt működő vállalatnak - az államtitkár szerint - nincs lehetősége
arra, hogy az állami vagyont elidegenítse, erre csak az államnak van
joga. Emellett a közvetlen állami ellenőrzés megszüntetheti az
ügylettel kapcsolatban a közvélemény aggályait, és növeli a külföld
bizalmát.

    Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) arra hívta fel a képviselőket,
    ----------
hogy semmiképpen se támogassák ezt a kérést. Felolvasta a
Nagykanizsai Sörgyár vezetői csoportjától kapott levelet, amelyben
leírják, hogy vállalatuk iránt a Holstein cég és egy ausztrál
vállalkozó érdeklődik. A Holstein cég felmérette a Nagykanizsai
Sörgyár vagyonát. A levél írói szerint jelentősen alulértékelték ezt
a vagyont. A felmérés alapján megállapított vagyon nagysága 21
millió márka, amely a forgóeszközökkel együtt 33.3 millió márkára
tehető. Hasonló eredményre jutott az ausztrál cég is. Mindkét
külföldi partner ígéretet tett arra, hogy a jelenlegi vezérigazgató
még öt évig pozíciójában maradhat. A jelenlegi gazdasági vezetés
azzal indokolja az eladás szükségességét, hogy a gyár önálló
gazdálkodásra nem képes, az idén 250 millió forint veszteség
várható. A Holstein a leendő vegyesvállalat alaptőkéjében 35
százalékkal kíván részesedni. Az ausztrál cég két ajánlatot tett. Az
egyik változat szerint száz százalékkal emeli a sörgyár vagyonát, s
olyan részvénytársaságot hoznak létre, amelyben a külföldi és a hazai
partner fele-fele arányban részesedik. A másik változat szerint az
ausztrál vállalkozó száz százalékban megvásárolja a sörgyárat. A
vállalati tanács először az első változatot fogadta el. Két nap
múlva azonban az ausztrál vállalkozó visszavonta ajánlatát, amit
a vállalat vezetői tudomásul vettek, és ismét összehívták a vállalati
tanácsot. A második alkalommal végül is a második változatot
fogadták el. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 18:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (21. rész)


Egyébként a levél szerint az ausztrál cégről nincs
bankinformációjuk, nem tudják, hogy egyáltalán létező vállalatról
van-e szó. Ráadásul közismertté vált a gyár idei terve, amely
szerint a Nagykanizsai Sörgyár nyereséges lesz 1990-ben, az eredmény
eléri a 130 millió forintot. A termelési terv kevésbé feszített,
mint az előző esztendőben. Mindez jelzi az eredményes, önálló
gazdálkodás realitását.

    Az elmondottak megértéséhez még azt is tudni kell, hogy a
sörgyárban 1990-ben vezérigazgató-választás lesz. A jelenlegi
vezérigazgatónak azonban kevés esélye van az újraválasztásra.
Amennyiben az ausztrál cég száz százalékban megvásárolja a
sörgyárat, nincs arra garancia, hogy előzetes ígéreteit be fogja
tartani, hiszen a cég teljes mértékben a tulajdonába kerül.

    Varga Lajos (Pest m. 26. vk.) a felolvasott levélből azt a
    -----------
következtetést vonta le, hogy igenis szükség van a vállalat
államigazgatási irányítás alá helyezésére, hiszen szerinte a
vállalati tanács egymásnak ellentmondó döntéseket hozott.
Egyetértett azzal, hogy végezzék el a vállalat vagyonának
tisztességes értékelését, amivel egyben biztosítható értéken való
eladása is.

    Tollár József (Zala megye 6. vk.) a hallottak alapján ugyanerre
    -------------
a következtetésre jutott.

    Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár a
felszólalásokra reagálva hangsúlyozta: a vállalat irányítási
átsorolásával a kormányzatnak is az a célja, hogy az ügy állami
ellenőrzés mellett, versenytárgyalás, pályázat meghirdetésével
rendeződjék az Állami Vagyonügynökség bevonásával. Ismételten
leszögezte: a mai jogi helyzetben a vállalati tanács csak kezelheti
a vállalati vagyont, de azt - helyesen - el nem idegenítheti.

    Az Országgyűlés a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási irányítás
alá vonására tett kezdeményezést 9 ellenző és 41 tartózkodó
szavazattal szemben 183 igen-nel elfogadta. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 18:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (22. rész)


A terv- és költségvetési bizottság befejezte az Állami
Számvevőszéket érintő módosító indítványok megvitatását,
elkészítette jelentését, így az Országgyűlés újból visszatért erre a
témára. A beterjesztő Hagelmayer István nem kívánt kiegészítést
tenni, úgy ítélte meg, hogy elfogadható a bizottság jelentése. Az
elnök indítványára határozathozatal következett. Először Balla Éva
módosító javaslatát hagyták jóvá; ezzel egyébként a bizottság is és
az előterjesztő is egyetértett. A módosítás értelmében az ÁSZ
költségvetését csak úgy hagyják jóvá, hogy a tartalékként
feltüntetett, több mint 18 millió forintot kizárólag az Országgyűlés
felhatalmazása alapján lehet felhasználni. Az Állami Számvevőszék
szervezeti felépítésére, létszámára, éves költségvetésére tett, a
módosítással kiegészített határozati javaslatot az Országgyűlés
elfogadta. (folyt.köv.)



1990. január 31., szerda 18:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (23. rész)


Az Országgyűlés ezután Hámori Csaba indítványát tárgyalta meg. A
képviselő az ülésnap elején nyilatkozattervezetet terjesztett elő a
Romániában zajló eseményekről és az ott élő magyar nemzetiség
helyzetéről. A tanácskozás egyik szünetében összeült a külügyi
bizottság, s - kisebb változtatásokkal - elfogadásra ajánlotta a
dokumentumot.

    A tervezetről véleményt mondott Tamás Gáspár Miklós. Képviselő-
     --------------------
társai figyelmébe ajánlotta Ion Iliescu, a román Nemzeti Megmentési
Front Tanácsa elnökének a Magyar Hírlapban megjelent interjúját,
amelyben bizonyos engedményekre is utal. Majd aggodalmának adott
hangot az egyik romániai ellenzéki párt kisebbségekkel kapcsolatos
álláspontja miatt. E szervezet - amelyet a képviselő nem kívánt
megnevezni - azt javasolja, hogy a nemzeti kisebbség fogalmát
töröljék el, ne lehessenek kisebbségi iskolák, csak fakultatív
nyelvoktatás. Ehhez hozzáteszik azt is - mondotta -, hogy azok az
,,idegen eredetű kisebbségek,,, amelyek Romániában élnek, egyénileg
kérvényezhessék, hogy a román etnikum tagjaivá váljanak, s ehhez
ajánlókat látnak szükségesnek. Tamás Gáspár Miklós szerint ez a
nézet része egy sajnálatos politikai trendnek, amely nemcsak
Romániára jellemző.

    A képviselő - mielőtt elfogadásra ajánlotta a nyilatkozatot - e
helyről is üdvözölte, hogy Csehszlovákiában képviselőnek
választották Duray Miklós szlovákiai magyar írót.

    Berecz János külügyi bizottság elnöke is szót kért, s rövid
    ------------
tájékoztatást adott a bizottság üléséről. Mint mondotta, először
arról döntöttek, hasznos-e egyáltalán most egy ilyen nyilatkozat.
Korábban úgy gondolták, a február végi ülésszakon foglalnak állást a
romániai eseményekkel kapcsolatban, hiszen addigra világosabbá
válnak az ott zajló folyamatok. Ám mivel szerdán reggel
nyilvánosságra került e javaslat, úgy ítélték meg, meghátrálásnak
tekinthető, ha nem foglalkoznak vele. Ezután már csak a nyilatkozat
szövegére összpontosítottak, s - apróbb változtatásokkal -
elfogadásra ajánlják azt.

    Az Országgyűlés 202 igen, 1 ellenző szavazattal, 18 tartózkodás
mellett elfogadta a nyilatkozatot. (Ennek szövegét külön hírben
közöljük.) (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 18:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (24. rész)


Következő napirendként a népi kezdeményezésként benyújtott
tervezet került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szervezete
50 ezer aláírással megerősítve nyújtott be népi kezdeményezést,
amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását,
valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a
vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. A
képviselők döntöttek az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, ám
a két törvénymódosításról nem tudtak szavazni, mivel a
reformbizottság nem készült el erre vonatkozó
határozattervezetével.

    Ezt követően egy személyi kérdésben döntött a Tisztelt Ház:
elfogadták, hogy a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének
ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság elnöke Zsigmond
Attila legyen.

    Interpellációk tárgyalása következett volna, ám vagy az
interpelláló képviselő, vagy a válaszadásra hivatott miniszter,
illetve államtitkár hiányzott az ülésteremből. Ezért is vetette fel
az egyik képviselő, hogy az elnök ismételten ellenőrizze,
határozatképes-e még a törvényhozó testület. A létszámellenőrzés
arról tanúskodott, hogy az ülésteremben nincs kellő számú képviselő,
ezért az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a januári ülésszak
második fordulójának első munkanapját. (folyt.köv.)



1990. január 31., szerda 18:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (25. rész) Dió - 1.


Szerdán délelőtt folytatta januári ülésszakát az Országgyűlés.

A napirend előtt kért szót Hámori Csaba (országos lista), aki
azt indítványozta, hogy a Parlament - tekintettel a Romániából
érkező hírekre - fogadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló
eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről.

    Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló
alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. (E
törvényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.)

    Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
nevében összegezte az elhangzott módosító javaslatokat.

    Határozathozatal következett. Először a módosító indítványokról
szavaztak, majd a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat
egészéről, ám nem született meg a kívánt kétharmados többség, s így
a határozathozatalt elnapolták.

    Benjámin Judit (Budapest 21. vk.) napirenden kívül tájékoztatta
képviselőtársait a SZOT vagyonelszámoltatása tárgyában benyújtott
interpellációjával kapcsolatosan, amelynek illetékese az Állami
Számvevőszék.

    Ezután az 1986. évi sajtótörvény módosításáról szóló
alkotmányerejű törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az
Országgyűlés. (Ennek a napirendi pontnak a megtárgyalása az elmúlt
héten kezdődött meg.)

    Filló Pál, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
képviseletében a vitában elhangzott módosító indítványokat
ismertette.

    Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter összegezte a vitában
elhangzottakat.

    A módosító indítványok feletti határozathozatal után a a
képviselők a törvényjavaslat egészéről szavaztak, amelyet nagy
többséggel elfogadtak.

    A következő napirendi pont a házasságról, a családról és a
gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény
újabb módosításáról szóló törvényjavaslat volt; a téma
előterjesztője Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter.

    Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság
családvédelmi albizottságának nevében fűzött kiegészítést a témában
érintett bizottsági előterjesztéshez. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 18:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés ... (26. rész) Dió -2.


A vitában felszólalt:

Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.)

Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.),

Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 11. vk.),

Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.),

Borza Istvánné (Hajdú-Bihar m., 1. vk.),

Bánffy György (Budapest 4. vk.),

Bozsó Lajosné (Budapest 10. vk.),

Horváth Jenő (Budapest 1. vk.),

Bánffy György (Budapest 4. vk.).

Az általános vita lezárását követően Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter összegezte az elhangzottakat.

    A belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság
tagjai sorába választották Géczi István (Budapest 49. vk.)
képviselőt, és elfogadták Viola Károly jelölését a
vizsgálóbizottságba.

    Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13. vk.) azt indítványozta, hogy
az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslattal
kapcsolatban kialakult helyzetet vitassák meg a parlamenti
csoportok, foglaljanak állást és csütörtökön ismételten szavazzanak
majd a jogszabálytervezetről.

    Dauda Sándor (Budapest 45. vk.) önálló indítványt terjesztett
elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. Az Országgyűlés
úgy döntött, hogy az indítványt napirendjére tűzi.

    A jogi bizottság úgy vélte, hogy a családjogi törvény
alkotmányerejű, ezért a témával foglalkozzon az Alkotmánybíróság, és
a határozathozatalt elnapolták.

    Megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és
költségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. A napirendi
ponthoz Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött
szóbeli kiegészítést. Az előterjesztés első változatát az
Országgyűlés decemberi ülésszakán már megtárgyalták, de a képviselők
akkor azt nem fogadták el.

    Kovács András a terv és költségvetési bizottság előadójaként
szólt a témához.

    A vitában felszólalt:

    Balla Éva (Budapest 46. vk.),

    Dobos Ferencné (Pest m. 13. vk.),

    Biacs Péter (Budapest 30. vk.).

    Ezután a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek
képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról
szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatták a
képviselők a munkát. (folyt. köv.)



1990. január 31., szerda 19:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (27. rész) - Dió 3.


A tervezethez Sebők János (Veszprém m. 12. vk.) fűzött megjegyzést.
A határozattervezetet az Országgyűlés elfogadta.

    Az országgyűlésiképviselő-jelöltek állami támogatásáról szóló
határozattervezet volt a következő napirend. Kovács Mátyás (Komárom
m. 4. vk.) képviselő szólt hozzá. Az Országgyűlés elutasította a
határozattervezetet, és visszautalta a két érintett
szakminiszternek, hogy átdolgozva a februári ülésszakon ismét
terjesszék elő, vagy álljanak el attól. A szavazást követően Gál
Zoltán belügyminisztériumi államtitkár kért szót.

    A következő napirendi pont a Nagykanizsai Sörgyár
államigazgatási felügyeletű vállalattá történő átminősítésének
megtárgyalása. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi
minisztériumi államtitkár ismertette az átalakulás indokait.

    A vitában felszólalt:

    Marx Gyula (Zala m. 2. vk.),

    Varga Lajos (Pest m. 26. vk.),

    Tollár József (Zala m. 6. vk.).

    Az észrevételekre Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi
államtitkár válaszolt. Az Országgyűlés a Nagykanizsai Sörgyár
államigazgatás alá vonására tett kezdeményezést elfogadta.

    Az Országgyűlés újból visszatért az Állami Számvevőszék
szervezeti felépítésére, létszámára, éves költségvetésére vonatkozó
javaslatra, amelyet elfogadott.

    A Tisztelt Ház nyilatkozatot fogadott el a romániai eseményekről
és a magyar nemzetiség helyzetéről.

    Következő napirendként népi kezdeményezésként benyújtott
tervezet került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szervezete
50 ezer aláírással megerősítve népi kezdeményezést nyújtott be,
amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását,
valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a
vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. Az előbbi
törvény megalkotásáról döntöttek a képviselők, a két másik törvény
módosításáról nem tudtak szavazni, mert a reformbizottság erre
vonatkozó határozattervezete nem készült el.

    A Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére
létrehozott ideiglenes bizottság elnökévé megválasztották Zsigmond
Attila budapesti képviselőt.

    Határozatképtelenség miatt az elnöklő Horváth Lajos
berekesztette a januári ülésszak második fordulójának első
munkanapját. (MTI)



1990. január 31., szerda 19:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A szerkesztőségek figyelmébe -----------------------------


1990. január 31., szerda - A mai mtib2030 számú, Folytatta
munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (20. rész) c. hírünk 3.
bek. 5. sorában a név helyesen:

    Holsten cég
     ----

(MTI)



1990. január 31., szerda 19:24


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD