Rendszerváltás és az MTI

	Vallásszabadság 40 évig?
München, 1989. december 25. (SZER) - Hajnal László Gábor dokumentum-összeállítását és kritikai észrevételeit közvetítjük. - Most elérkezett ismét a számvetés pillanata. A magyar egyházak négyévtizedes múltjára visszatekintve, választ keresünk arra, hogy kik, miért osztogattak mély sebeket, romboltak kíméletlenül ezeréves hagyományokat, és a nyáj őrzése helyett a hatalmat szolgálták. Amikor a kommunisták 1945-ben meghirdették az "újtipusú demokráciát akarunk" - hangzatos propagandát, még kínosan ügyeltek a jogi formulákra, és kezet nyújtottak az ismertebb egyházi személyiségeknek: Balogh páternek, Vargha Bélának, Mindszenty Józsefnek. A református lelkész Tildy Zoltánt a szövetséges partner szerepében tetszelegtették - de amint érdekeik úgy kívánták, kíméletlen hadjáratot indítottak a klérus ellen. Különösen 1959-től erősödött a katolikus, református és evangélikus lelkipásztorokra - azaz: püspökeikre - nehezedő nyomás, zsarolás, megfélemlítés. A Debrecenben megjelenő Alföld októberi számában azt elemzi Székelyhidy Ágoston - idézünk: "A magyarországi egyházak megtöretését és behódolását sokáig a békepapok testesítették meg, a mindenkori politikai - főleg külpolitikai - akarat valláserkölcsi magyarázatával, népszerűsítésével. A sor élén Péter János református püspök, majd külügyminiszter - az MSZMP Központi Bizottságának tagja állt. Velük ellentétben a rejtett egyház kisközösségeiben viszont lassan, szívosan meggyökeresedtek a lelkiismereti mozgalmak: az erőszakmentesség, a kisebbségi jogvédelem az életvédelem jegyében. Bulányi György katolikus bokor-közösségei 1979-től megtagadták a fegyveres katonai szolgálat - mára aztán bebizonyosodott, hogy az egyetemes emberi értéket a tiszta valláserkölcsiséget és az egyházi függetlenség elvét legkövetkezetesebben épp ezek a katolikus és protestáns mozgalmak képviselik - noha világias szinezettel". (folyt.) 1989. december 25., hétfő
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »