Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 22.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Megjegyzések az önkormányzati törvény vitájához

"... elfogadható önkormányzati törvényhez - földtörvény kell Ugyanez vonatkozik az önkormányzatok területén található, nem mezőgazdasági ingatlanokra és egyéb vagyontárgyakra. Ahhoz, hogy az önkormányzatok működhessenek, a földtörvényen kívül elengedhetetlenül szükséges a tulajdonreform alapelveinek tisztázása is. Feladataik ellátáshoz községeknek és a városoknak adóra is szükségük van. Tisztázni kell, hogy milyen adó kivetésére és felhasználására lesz joguk az önkormányzatoknak. Vagyis: ki kell dolgozni az államháztartási törvényt és az adórendszeren belül ki kell jelölni a helyi adók és az ingatlanadók helyét, nagyságát és kivetésének módját. "

"Feladatunk a tevékeny kisebbségvédelem Beszélgetés Tabajdi Csabával, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma titkárságának vezetőjével


Nyolc hónapja alakult meg a kormány Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Kollégiuma azzal a céllal, hogy javaslatokat tegyen a
Minisztertanácsnak a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek
helyzetével kapcsolatosan. Tabajdi Csaba, a Kollégium titkárságának
vezetője az MTI-Press-nek adott interjújában a szervezet eddigi
munkájáról és terveiről beszélt.

    - A Kollégium a múlt pénteken rendkívüli ülést tartott, a
testület állásfoglalást fogadott el "Köszöntjük Románia
szabadságáért, demokráciájáért küzdő népeit
" címmel. Mit tud tenni
ez a Kollégium a Romániában élő magyarság helyzetének javításáért,
emberi jogainak szélesebb körű gyakorlásáért, politikai, kultúrális
autonómiájáért?

    - Zárt ülést tartottunk, de nem azért, mintha bármit el akartunk
volna titkolni a közvélemény előtt. Minden testület életében vannak
olyan helyzetek, amelyekben egy-egy tanácskozás végeredményét, nem
pedig magának a vitának a menetét akarják nyilvánosságra hozni. Ez
történt legutóbb is. Hat oldalas állásfoglalásunk részleteit
megismerhette a közvélemény.

    - Mit emelne ki ebből?

    - Először is azt, hogy a Kollégium felhívta a magyarországi
illetékesek, a kormányzat, vállalatok, pártok figyelmét arra, hogy
senki se tápláljon illúziókat a romániai magyarsággal kapcsolatban.
Bár soha nem tapasztalt lehetőség nyílt a magyar kisebbség
helyzetének javítására, egy új szakasz megnyitására, ám e téren
nemcsak a Ceausescu-korszak negyedszázados mételyét kell kioperálni
a romániai lakosság tudatából, hanem az évszázadok óta tartó
magyar-román viszály magvát kellene alapos önvizsgálattal mindkét
félnek kiírtania.

    - Az Ön által mondottakat mintegy megerősíti Király Károlynak, a
román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa magyar alelnökének legutóbbi
nyilatkozata is. (folyt.)



1990. január 9., kedd 11:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Beszélgetés Tabajdi 2.


- Így van. A Kollégium tagjai, mint például Hanák Péter, Mészöly
Miklós, Bíró Zoltán, Pungor Ernő és más tekintélyes közéleti emberek
hasonló álláspontot foglaltak el. Szeretnénk óvni a magyar
közvéleményt attól az illúziótól is, hogy az a nagylelkű segítség,
amelyet a romániai népeknek nyújtottunk, rögtön automatikus
viszonzásra talál majd a szomszéd ország részéről. Arra is felhívtuk
a figyelmet, hogy a két ország viszonyában alapkérdésnek számít a
gazdasági együttműködés. Javasoljuk a kormányzatnak, a
vállalkozóknak és a pénzintézeteknek, hogy hozzanak létre közös
bankokat, vegyesvállalatokat akár úgy is, hogy magyar és román,
valamint nyugati tőkét vonnak be. Ha ne adj, Isten, egy nehezebb
korszak következne a két ország viszonyában, mindezek az intézmények
csillapító szerepet tölthetnének be. Jó esetben pedig stabilizáló és
előrevivő hatásuk is lenne a magyar-román kapcsolatokban.

    A kormány január 4-i ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy
miként lehetne több kulturális terméket, újságot, könyvet,
tankönyvet eljuttatni Romániába. A Kollégium ezzel kapcsolatban
jelezte, hogy viszonzásképpen Magyarország tegyen meg mindent az itt
élő románság oktatási, kulturális helyzetének javításáért. A
Ceausescu-korszakban a bukaresti vezetés teljesen lemondott a
magyarországi románságról. Emiatt megoldatlan például az óvodai, és
általános iskolai képzés, amelyet Magyarország önmaga most sem tud
megoldani. Ehhez elengedhetetlen az anyaország, Románia segítsége. A
Kollégium vállalta, hogy neves magyar és román közéleti
személyiségek részvételével tartandó tanácskozást szervez. Ez
kollektív értelmiségi önvizsgálat lenne.

    - Térjünk át egy törvénykezési kérdésre. Mikor lesz
Magyarországnak nemzetiségi törvénye?

    - Az elmúlt hónapokban gyorsítottuk fel a néhány évvel ezelőtt
megkezdett, de időközben lelassult munkálatokat e téren. A Titkárság
már készített egy törvénytervezetet, amelyet a Kollégium
megvitatott. Most véleményezik mások is. Ennek módosított változatát
megtárgyaltuk néhány párt, így a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz
képviselőivel. További pártok véleményét is várjuk. A nemzetiségi
szövetségek is kifejtették álláspontjukat a törvénytervezettel
kapcsolatban. Azt tervezzük, hogy a szabad választások után az első
törvények között szerepeljen majd a nemzetiségi törvény.

    - Mennyire lesz európai színvonalú?

    - A törvénynek több újdonsága is van. Egyrészt nagy hangsúlyt
helyez az önkormányzatokra, hiszen nem lehet mindent egy központból
eldönteni. (folyt.)



1990. január 9., kedd 11:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Beszélgetés Tabajdi 3.


Nehézséget jelent e téren, hogy maga az önkormányzati törvény is
meglehetősen kidolgozatlan.

    - Mikor lehet mondjuk németül elintézni egy bonyolultabb ügyet
valamelyik tanácsnál?

    - Néhány év múlva bizonyára. Baranyában például már többhelyütt
most is lehet, főként a nemzetiségi falvakban. Baranya megyében van
a tanácsnak külön nemzetiségi rendelete. Ennek értelmében a
tisztségviselők pótlékot kapnak, ha az ügyfelek ügyes-bajos dolgait
például a németekkel saját anyanyelvükön intézik. Vannak már jó
tapasztalataink, de ezek inkább csak a pozitív kivételek. A
nemzetiségi törvénynél nagyon fontos lesz a garanciarendszer. Eddig
a kisebbségvédelem terén csak akkor lehetett valakit elmarasztalni,
ha olyasmit tett, amely ellene volt egy adott nemzetiségnek. A
jövőben azonban azért is el kell marasztalni mondjuk egy tanácsi
vezetőt, ha valamit elmulaszt. Röviden: TEVÉKENY KISEBBSÉGVÉDELEMRE
VAN SZÜKSÉG. Ha eddig valakit nemzetiségi sérelem ért, - mondjuk
leoláhozták, vagy lezsidózták - akkor a bírósági eljárást csak az
ügyész kezdeményezhette. Az új törvény értelmében magánvádas eljárás
is indítható majd.

    - A tervek szerint januárban terjesztik az Országgyűlés elé azt
a javaslatot, amelynek értelmében az alkotmány biztosítaná a
kisebbségek parlamenti képviseletét. Kérem, fejtse ki ezt bővebben.

    - Sajnos a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon ezt a kérdést
elmulasztották megvitatni. A Belügyminisztériumban nemrég
konzultációt tartottunk a kormányzat, a pártok és a hazai
nemzetiségek képviselőinek részvételével. A nemzetiségek képviselői
elzárkóztak az elől, hogy pártok listáján induljanak majd a
választásokon, pedig ezt több párt is felajánlotta. A Kollégium és a
Titkárság hónapok óta foglalkozik ezzel a problémával. Javaslatunk
lényege az, hogy a választójogi törvényt nem kell módosítani, az
alkotmányt azonban néhány helyen igen. Az európai országok
történelmében van példa az úgynevezett pozitív diszkriminációra. Ez
azt jelenti, hogy az úgynevezett behívásos módszerrel összesen nyolc
helyet kapnának a Parlamentben a magyarországi kisebbségek
képviselői. A német, a szlovák, a román, a szerb, a szlovén, a
horvát, a zsidó és a cigány képviseletről van szó. A képviselőket
nem a nemzetiségi szövetségek, hanem maguk a kisebbségek delegálnák.
(MTI-Press)



1990. január 9., kedd 12:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD