|
|
|
|
Reflektorfényben a magyar ellenzék
|
Washington, 1989. augusztus 11. (Amerika Hangja, Fókusz) - A Szovjetunió kelet-európai szövetségesei közül Magyarország halad előre a leggyorsabban a reformok terén, és ezzel kivívta magának nemcsak az elismerést, de az amerikai sajtó megkülönböztetett figyelmét is. - Amerika Hangja angol nyelvű adása is a magyar ellenzékről készített egy dokumentum-összeállítást, amely 42 nyelven jut el rádiónk valamennyi hallgatójához szerte az egész világon. - És mert bizonyára önöket is érdekli, mi az, amit Magyarország politikai életéről ennyi nyelven és ennyi országban sugárzunk, ime David Lance és Andrew Bird műsora, amelynek címe: Reflektorfényben a magyar ellenzék. - A 18-as stúdió mikrofonjánál David Lance és Andrew Bird, valamint rádiónk valamennyi osztálya és hangja, nem utolsó sorban washingtoni magyar kollégáink nevében is szeretettel köszönti önöket Gergely Valér és Bognár Vera. - Amerika Hangja 42 nyelven sugárzott, Fókusz című összeállítása következik: - Valamennyi közép- és kelet-európai kommunista ország közül Magyarország próbál meg a leggyorsabban liberális demokráciává alakulni. Sokszor még a legtürelmetlenebb magyar reformereket is meglepi, milyen hihetetlen ütemben szünnek meg a kommunizmus külsőségei, sőt talán még a legfontosabb tartóoszlopai is. Bush elnök magyarországi látogatása is a reformfolyamatnak szóló elismerésből fakadt. - Magyarország a legnagyobb kavarodásban rohan a 45 éves kommunista diktatúrából a liberális demokrácia felé. A cél mindenki - a kommunista reformerek és a demokratikus ellenzék - számára is ugyanaz: meg kell szünnie a sztálinista uralomnak és minden hullaszagú maradványának, az intézményeknek, a gazdasági berendezkedéseknek, de még a kádereknek is. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Magyar ellenzék - 1. folyt.
|
- Ahol a vélemények eltérnek, az az "A"-tól "B" felé vezető út. Egyetlen olyan aspektusa nincs ennek az útnak, amiben a magyarok megegyeznének - kezdve a személyektől, akik a változást irányíthatják, végezve annál az elméleti kérdésnél, miszerint megfordíthatatlan, vagy még mindig megfordítható az eddigi folyamat. - Az MSZMP reformszárnya - elsősorban Pozsgay Imre - meg van győződve róla, hogy csak a párt rendelkezik elegendő intellektuális és politikai tartalékkal az átmenet lebonyolítására. Pozsgay az amerikai államfővel folytatott megbeszélése során a legtöbb energiát abba fektette bele, hogy meggyőzze Bush elnököt arról, hogy az MSZMP a reformmozgalom előharcosa: - Én arról biztosítottam, hogy az MSZMP a reformerők gyűjtőhelye és szerveződő helye, és nem a visszarendezést szolgáló erőké. Így az ellenzék közmegegyezést akaró és békés kibontakozást szolgáló józan körei és az MSZMP között reális együttműködési feltételek alakulnak ki. - Pozsgay újságíróknak elmondotta azt is, hogy Bush elnöknek hangsúlyozta: lehetséges a szabad választáson alapuló békés átmenet a liberális demokráciába, és ez a folyamat visszafordíthatatlan, a reformerek pedig elkötelezték magukat mellette. - A különböző magyar ellenzéki pártok és csoportok ezzel korántsem értenek egyet. Vidos Tibor, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének szóvivője úgy véli: mindaddig nem beszélhetünk visszafordíthatatlanságról, amíg csak a kommunisták kezében van a hatalom. - Pillanatnyilag a gazdasági élet, a hatalmi struktúra és a kormány még mindig a kommunista párt befolyása alatt áll. A visszafordíthatatlanság alapvető feltétele a gazdasági hatalom és a kormány elválasztása a párttól - bármely párt monopóliumától. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Magyar ellenzék - 2. folyt.
|
- Magyar Bálint szociológus és a Szabad Demokraták szóvivője szerint a magyarországi gazdasági reform a politikai reform függvénye: - Nagyon erős a kapcsolat a politikai és a gazdasági reformok között. Úgy gondoljuk, hogy radikális politikai reformok nélkül nem lehet valódi gazdasági reformot elérni. - A magyar ellenzéki vezetők egységesen óva intik az Egyesült Államokat és a nyugati demokráciákat a 70-es évek tévedésének megismétlésétől. Akkor ugyanis - mint Magyar Bálint mondotta - a nyugati segélyek nem a megfelelő emberekhez jutottak: - Az elmúlt 15 évben Magyarország képes volt egy egész sor külföldi kölcsön felvételére, de ezeket a kölcsönöket rosszul használta: a kölcsönöket a kormány kapta, hogy pazarló újraelosztási rendszere keretében használhassa fel. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy Magyarország belekerült abba a katasztrófális gazdasági helyzetbe, amelyben most vagyunk. Azt hiszem, szükségünk van külföldi segítségre, de ennek az eddigitől merőben eltéről segélynek kell lennie. - Vidos Tibor olyan nyugati segélyt akar, ami hozzájárul a magyarországi gazdasági struktúra gyökeres átalakításához: - Szerintem az amerikai kormánynak támogatnia kellene az amerikai tőke közvetlen pénzügyi szerepét a beruházásokban, közvetlenül a vállalatokban, és azt mondanám, hogy minél kevesebb, annál jobb. Segíteni kellene az új magyar ipar megteremtését a külföldi tőkéhez hozzájutó, az új társadalom felépítésére, új gondolkodási és termelési mód megalapozására képes vállalkozók új rétegének létrehozását, de egy fillért sem szabadna adni a kormányhivataloknak vagy a hatalmas kormányvállalkozások finanszírozására. - Szerintem ez a legfontosabb. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar ellenzék - 3. folyt.
|
- A legtöbb ellenzéki szerint a kommunistákat el kell mozdítani mind a politikai, mind a gazdasági irányításból ahhoz, hogy a reformfolyamat sikeres legyen. Orbán Viktor, az ifjú demokraták szóvivője úgy véli, a kommunista ígéretek nem elegendőek a politikai változás biztosítához: - Mert, hogy Kelet-Európa történelme azt tanította meg, hogy a személyes garanciák semmit nem érnek. Tehát a mi számunkra nem az jelenti a visszafordíthatatlanságot, meg a demokrácia visszacsinálhatatlanságának a fordulópontját, hogy Kis-Pista Jóska, Nagy-Pista Jóska, Nyers Rezső, Pozsgay Imre-e vagy Horn Gyula a párt vezető elitje. Ez semmire nem garancia. A garancia az a little guaratys-ekben és az intézményes garanciákban van. - Vidos Tibor szerint három dologgal lehet biztosítani a politikai reform visszafordíthatatlanságát Magyarországon: - Először is a szabad választásoknak kell bekövetkezniük. Azután a szovjet csapatok kivonása ugyancsak létfontosságú. És szerintem el fog jönni a történelmi pillanat, amikor az első nem kommunista magyar miniszterelnök vesz részt a Varsói Szerződés legmagasabb szintű tanácskozásán. Szerintem ez az a pont, ahonnan nincs visszafordulás. - Az MSZMP elkötelezte magát a szabad választások mellett. Pontosan mit jelent ez az elkötelezettség, arról még mindig folyik a vita a kommunisták és az Ellenzéki Kerekasztal megbeszélésein. Pozsgay szerint arról van szó, hogy a párt feladja a hatalmi monopóliumra mindeddig formált jogát. Pozsgay sajtókonferenciát adott az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése után, és ezen az egyik riporter nekiszegezte az egyenes kérdést: ha az MSZMP elveszti a választást, akkor lemond a hatalomról? Pozsgay így válaszolt: (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar ellenzék - 4. folyt.
|
- Igen. A politikai egyeztető tárgyalások szándéknyilatkozatot kifejező ősén az MSZMP ünnepélyesen vállalta a szabad választások minden konzekvenciáját, azt is, amit az ön kérdése tartalmaz, beleértve, hogy egyik fél sem nyúl erőszakhoz, hatalmi eszközökhöz. - A dogmatikusok fülében ez szentségtörésként hangzik, már csak azért is, mert felveti a pártszakadás lehetőségét. De Magyar Bálint sem szereti hallani, mert úgy véli, a szakadás veszélyeztetné a reformot: - Azt hiszem, Pozsgay úr most a kommunista párt reformszárnyának vezetője, s nem akarja kettészakítani a pártot és külön pártba gyűjteni a reformkommunistákat, külön pártba a régi kommunista pártapparátust. Szerintem a társadalmat tekintve ez nagyon jó dolog, mert a pártszakadás azt jelentené, hogy a fegyveres erők és az elnyomó apparátus a konzervatív szárny kezén maradna. Szóval: a társadalomnak nem érdeke a pártszakadás. Másfelöl Pozsgay úr a pártszakadásra is felkészül - amennyiben ez elkerülhetetlen lenne. - Az ellenzék vegyes érzelmeket táplál Pozsgay iránt, aki oly könnyedén teszi magáévá az ellenzék elképzeléseit. Magyar Bálintot egyenesen aggasztja ez. Úgy érzi, Pozsgay elnöki, méghozzá nagyhatalmú elnöki ambíciói veszélyeztetik a reformot: - Pozsgay úr az elnöki pozícióért küzd, és ez nagyon veszélyes dolog. Örülhetünk, hogy a kommunista párton belül a reformszárny egyre erősebb és erősebb lesz, de ez nagyon veszélyes hatalmi koncentrációt teremt: a kormány és a kommunista párt együttes hatalmát. Pozsgay, hogy győzzön, hogy elnök legyen, vagy létrehozzon egy alkotmányos bíróságot, amit a kommunista párt embereivel tölt fel, létrehozna egy nagyon szilárd hatalmi bázist, amellyel nagyon nehéz lenne szembeszállni. Szóval a választások előtt a Szabad Demokraták és az egész ellenzék ellene van az új elnöki pozíció létrehozásának. Szerintünk ez az új parlament dolga lenne, és még ennek az új parlamentnek is gyenge elnököt javasolnánk - lényegében csak ceremóniális feladatokkal, nem pedig erős elnököt. Erős kormányt akarunk és erős parlamentet, az erős kormányt ennek a parlamentnek az ellenőrzése alatt, de gyenge elnököt. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar ellenzék - 5. folyt.
|
- A magyarországi politikai ellenzék ezidáig még képtelen volt felülkerekedni a történelmi ellentéteken. Mindez nagyon is nyilvánvaló volt azon a sajtóértekezleten, melynek során vagy féltucat ellenzéki vezető hangoztatta gyökeresen eltérő nézeteit. Egy tapasztalt nyugatnémet újságíró azután féltréfásan megjegyezte: ilyen körülmények között még ő is a kommunistákra szavazna Magyarországon. Vidos Tibor szerint az egység hiánya és az egyesítés képtelensége a több mint négy évtizedes elnyomás következménye: - A fejlemények olyan gyorsan történnek, és az elmúlt 40 év olyan katasztrófális volt, hogy most úgy vagyunk, mint egy nagy szárazság után: némi eső után rengeteg növény bújik ki a földből, és időre van szükség, hogy eldöntsük, melyik nőjjön tovább, melyikből lesznek bokrok és virágok vagy terebélyes fák, és melyik fog elpusztulni, és ehhez időre van szükség. - A megosztott ellenzék hátránnyal indul minden választáson. Az ellenzék ezért - mint Vidos Tibor mondotta - a kerekasztal-megbeszéléseken a francia rendszerhez hasonló, kétfordulós választásokat szorgalmazza. Franciaországban, ha egyik jelölt sem kap abszolút többséget az első fordulóban, akkor a választóknak másodszor is le kell adniuk szavazatukat. Vidos bízik benne, hogy ezzel az ellenzéki pártok alkalmat kapnának, hogy a második fordulóban összefogjanak és egységesen kiálljanak a legerősebb jelölt mellett. - Az ellenzéki vezetők már most, a választás utáni lehetőségeket mérleglik. Magyar Bálint úgy véli, az ellenzéknek mindaddig ellenzékben kell maradnia, amíg elég erős nem lesz a kommunisták nélküli, önálló kormányalakításra. - Magyar ugyanis még jól emlékszik arra, mint fojtották meg rendre mindenhol a kommunisták a velük koalícióra lépő ellenzéket: (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Magyar ellenzék - 6. folyt.
|
- Egy kicsit hasonlít az 1945-ös és 1948-as koalíciós időkre, amikor mindenkit belekényszerítettek a nagykoalícióba, és azután pár éven belül a kommunista párt felfalta a koalíciós partnereit - ezt akarjuk elkerülni. A szabaddemokraták megmondták: nem alakítunk koalíciót a kommunista párttal sem a választások előtt, sem a választások után. Ha nem tudunk létrehozni egy ellenzéki kormányt, akkor erős ellenzékben akarunk maradni, hogy ellenőrizhessük a kormányt. - Vidos Tibor sokkal derülátóbb az ellenzék választási kilátásait illetően, mégis úgy gondolja, kommunisták nélkül nem lehet egyelőre kormányt alakítani Magyarországon: - Szerintem a kommunisták elvesztik a következő választást, ha az szabad lesz. De attól tartok, hogy országunk földrajzi helyzete miatt - ami azt jelenti, hogy benne vagyunk a Varsói Szerződésben és a Szovjetunió az egyik szomszédunk - nagyon nehéz lesz egy szilárd kormány megalakítása a kommunisták nélkül. - A szovjet csapatok jelenléte Magyarországon - mondotta Vidos - megakadályozza az átmenetet a nem kommunista irányításba: - Igen sok a szovjet alakulat Magyarországon, és - bármiféle biztonsági érzethez - ezeket ki kell vonni az országból, mert nem szolgálnak semmiféle védelmi stratégiát. Teljesen világos, hogy csak Magyarországon belül lehet felhasználni őket. Vissza kell tehát vonni őket, és akkor a Szovjetunió is könnyebben elfogadna egy olyan kormányt, amelyben nem a kommunisták uralkodnak. - Vidosnak meggyőződése, hogy a kommunizmus saját maga ásta meg önmaga sírját, s Mihail Gorbacsov csak annyit jelent Magyarország számára, hogy erőszakmentesen is lebonyolódhat az átmenet a liberális demokráciába: (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Magyar ellenzék - 7. folyt.
|
- A központosított sztálinista szocializmus elbukott. Láthatjuk, hogy a gazdasági élet és a társadalom összeomlik, és Gorbacsov csak kiengedte a szellemet a palacból, és ez Gorbacsovot fontossá teszi, mert Gorbacsov biztosíthatja ezzel az erőszakmentes átmeneti időszakot a demokráciába - legalábbis Magyarországon. Szerintem ez az ő személyes sikere, máskülönben az egész rendszer omladozik. - Vidos szerint ugyan a politikai reform már megindult Magyarországon, de ennek sikere végső soron és jó részben a szovjetunióbeli fejleményektől függ: - Szerintünk megtörténtek az első lépések és Bush elnök látogatása is ezt jelzi, de mi tudatában vagyunk a szovjetunióbeli bizonytalanságoknak is. Ezek a bizonytalanságok nagyon erősen befolyásolhatják a jövőnket. A nyugtalanság és a bizonytalan gazdasági helyzet a Szovjetunióban olyan hirtelen változásokat hozhat létre, amelyek árthatnak a mi reformjainknak és a mi hírünknek is. Szóval, én szeretnék látni egy lényegi változások nélküli, kétéves periódust a Szovjetunióban, és azután remélem, mi is boldogok lehetünk. - Magyarországnak mindeddig példa nélkül álló esélye van arra, hogy a kommunizmusból liberális demokráciát alakítson. Ugyanakkor azonban senki, sem a kommunista reformerek, sem az ellenzéki vezetők nem tudják, lehetséges-e valóban ez az átmenet. Mindenki reméli, hogy ez lebonyolítható, mégpedig erőszak nélkül, de ebben sem biztos senki, és ennek a drámának a főszereplői éppen ezért roppant óvatosan mozognak Magyarország gyorsan változó politikai színpadán. - Gorbacsov kerek perec kimondta: minden népnek joga van külső beavatkozás nélkül létrehozni a neki legmegfelelőbb politikai rendszert, ugyanakkor azonban mindenkit óva intett a kelet-európai helyzet olyatén kiaknázásától, amely - mint mondotta - a Varsói Szerződés széteséséhez vezethetne. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Magyar ellenzék - 8. folyt.
|
- Ha a szokásos politikai retorikát leszámítjuk, úgy tűnik, Gorbacsov hajlandó az önuralomra mindaddig, amíg a kelet-európai változás politikai destabilizáció nélkül folyik. A békés változás ugyanis nagyban hozzájárulhat Gorbacsov reformprogramjának sikeréhez a Szovjetunióban. - Nos, minden bizonytalanság közepette egy valami világos: Európában valami új kezdődött. A hajó - a reform hajója - kifutott és teljes gőzzel halad előre, csak még azt nem sejti senki, mikor fut be, ha egyáltalán befut a biztonságos kikötőbe. Egyelőre ugyanis még az sem dőlt el, ki álljon a parancsnoki hídon. +++
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|