Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 22.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Megjegyzések az önkormányzati törvény vitájához

"... elfogadható önkormányzati törvényhez - földtörvény kell Ugyanez vonatkozik az önkormányzatok területén található, nem mezőgazdasági ingatlanokra és egyéb vagyontárgyakra. Ahhoz, hogy az önkormányzatok működhessenek, a földtörvényen kívül elengedhetetlenül szükséges a tulajdonreform alapelveinek tisztázása is. Feladataik ellátáshoz községeknek és a városoknak adóra is szükségük van. Tisztázni kell, hogy milyen adó kivetésére és felhasználására lesz joguk az önkormányzatoknak. Vagyis: ki kell dolgozni az államháztartási törvényt és az adórendszeren belül ki kell jelölni a helyi adók és az ingatlanadók helyét, nagyságát és kivetésének módját. "

Reflektorfényben a magyar ellenzék

Washington, 1989. augusztus 11. (Amerika Hangja, Fókusz) - A
Szovjetunió kelet-európai szövetségesei közül Magyarország halad
előre a leggyorsabban a reformok terén, és ezzel kivívta magának
nemcsak az elismerést, de az amerikai sajtó megkülönböztetett
figyelmét is.

    - Amerika Hangja angol nyelvű adása is a magyar ellenzékről
készített egy dokumentum-összeállítást, amely 42 nyelven jut el
rádiónk valamennyi hallgatójához szerte az egész világon.

    - És mert bizonyára önöket is érdekli, mi az, amit Magyarország
politikai életéről ennyi nyelven és ennyi országban sugárzunk, ime
David Lance és Andrew Bird műsora, amelynek címe: Reflektorfényben a
magyar ellenzék.

    - A 18-as stúdió mikrofonjánál David Lance és Andrew Bird,
valamint rádiónk valamennyi osztálya és hangja, nem utolsó sorban
washingtoni magyar kollégáink nevében is szeretettel köszönti önöket
Gergely Valér és Bognár Vera. - Amerika Hangja 42 nyelven sugárzott,
Fókusz című összeállítása következik:

    - Valamennyi közép- és kelet-európai kommunista ország közül
Magyarország próbál meg a leggyorsabban liberális demokráciává
alakulni. Sokszor még a legtürelmetlenebb magyar reformereket is
meglepi, milyen hihetetlen ütemben szünnek meg a kommunizmus
külsőségei, sőt talán még a legfontosabb tartóoszlopai is.

    Bush elnök magyarországi látogatása is a reformfolyamatnak szóló
elismerésből fakadt.

    - Magyarország a legnagyobb kavarodásban rohan a 45 éves
kommunista diktatúrából a liberális demokrácia felé. A cél mindenki
- a kommunista reformerek és a demokratikus ellenzék - számára is
ugyanaz: meg kell szünnie a sztálinista uralomnak és minden
hullaszagú maradványának, az intézményeknek, a gazdasági
berendezkedéseknek, de még a kádereknek is. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Magyar ellenzék - 1. folyt.

- Ahol a vélemények eltérnek, az az "A"-tól "B" felé vezető út.
Egyetlen olyan aspektusa nincs ennek az útnak, amiben a magyarok
megegyeznének - kezdve a személyektől, akik a változást
irányíthatják, végezve annál az elméleti kérdésnél, miszerint
megfordíthatatlan, vagy még mindig megfordítható az eddigi folyamat.

    - Az MSZMP reformszárnya - elsősorban Pozsgay Imre - meg van
győződve róla, hogy csak a párt rendelkezik elegendő intellektuális
és politikai tartalékkal az átmenet lebonyolítására.

    Pozsgay az amerikai államfővel folytatott megbeszélése során a
legtöbb energiát abba fektette bele, hogy meggyőzze Bush elnököt
arról, hogy az MSZMP a reformmozgalom előharcosa:

    - Én arról biztosítottam, hogy az MSZMP a reformerők gyűjtőhelye
és szerveződő helye, és nem a visszarendezést szolgáló erőké. Így az
ellenzék közmegegyezést akaró és békés kibontakozást szolgáló józan
körei és az MSZMP között reális együttműködési feltételek alakulnak
ki.

    - Pozsgay újságíróknak elmondotta azt is, hogy Bush elnöknek
hangsúlyozta: lehetséges a szabad választáson alapuló békés átmenet
a liberális demokráciába, és ez a folyamat visszafordíthatatlan, a
reformerek pedig elkötelezték magukat mellette.

    - A különböző magyar ellenzéki pártok és csoportok ezzel
korántsem értenek egyet. Vidos Tibor, a Tudományos Dolgozók
Demokratikus Szakszervezetének szóvivője úgy véli: mindaddig nem
beszélhetünk visszafordíthatatlanságról, amíg csak a kommunisták
kezében van a hatalom.

    - Pillanatnyilag a gazdasági élet, a hatalmi struktúra és a
kormány még mindig a kommunista párt befolyása alatt áll. A
visszafordíthatatlanság alapvető feltétele a gazdasági hatalom és a
kormány elválasztása a párttól - bármely párt monopóliumától.
(folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Magyar ellenzék - 2. folyt.

- Magyar Bálint szociológus és a Szabad Demokraták szóvivője
szerint a magyarországi gazdasági reform a politikai reform
függvénye:

    - Nagyon erős a kapcsolat a politikai és a gazdasági reformok
között. Úgy gondoljuk, hogy radikális politikai reformok nélkül nem
lehet valódi gazdasági reformot elérni.

    - A magyar ellenzéki vezetők egységesen óva intik az Egyesült
Államokat és a nyugati demokráciákat a 70-es évek tévedésének
megismétlésétől. Akkor ugyanis - mint Magyar Bálint mondotta - a
nyugati segélyek nem a megfelelő emberekhez jutottak:

    - Az elmúlt 15 évben Magyarország képes volt egy egész sor
külföldi kölcsön felvételére, de ezeket a kölcsönöket rosszul
használta: a kölcsönöket a kormány kapta, hogy pazarló újraelosztási
rendszere keretében használhassa fel. Ez volt az egyik fő oka annak,
hogy Magyarország belekerült abba a katasztrófális gazdasági
helyzetbe, amelyben most vagyunk. Azt hiszem, szükségünk van
külföldi segítségre, de ennek az eddigitől merőben eltéről segélynek
kell lennie.

    - Vidos Tibor olyan nyugati segélyt akar, ami hozzájárul a
magyarországi gazdasági struktúra gyökeres átalakításához:

    - Szerintem az amerikai kormánynak támogatnia kellene az
amerikai tőke közvetlen pénzügyi szerepét a beruházásokban,
közvetlenül a vállalatokban, és azt mondanám, hogy minél kevesebb,
annál jobb. Segíteni kellene az új magyar ipar megteremtését a
külföldi tőkéhez hozzájutó, az új társadalom felépítésére, új
gondolkodási és termelési mód megalapozására képes vállalkozók új
rétegének létrehozását, de egy fillért sem szabadna adni a
kormányhivataloknak vagy a hatalmas kormányvállalkozások
finanszírozására. - Szerintem ez a legfontosabb. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar ellenzék - 3. folyt.

- A legtöbb ellenzéki szerint a kommunistákat el kell mozdítani
mind a politikai, mind a gazdasági irányításból ahhoz, hogy a
reformfolyamat sikeres legyen. Orbán Viktor, az ifjú demokraták
szóvivője úgy véli, a kommunista ígéretek nem elegendőek a politikai
változás biztosítához:

    - Mert, hogy Kelet-Európa történelme azt tanította meg, hogy a
személyes garanciák semmit nem érnek. Tehát a mi számunkra nem az
jelenti a visszafordíthatatlanságot, meg a demokrácia
visszacsinálhatatlanságának a fordulópontját, hogy Kis-Pista Jóska,
Nagy-Pista Jóska, Nyers Rezső, Pozsgay Imre-e vagy Horn Gyula a párt
vezető elitje. Ez semmire nem garancia. A garancia az a little
guaratys-ekben és az intézményes garanciákban van.

    - Vidos Tibor szerint három dologgal lehet biztosítani a
politikai reform visszafordíthatatlanságát Magyarországon:

    - Először is a szabad választásoknak kell bekövetkezniük. Azután
a szovjet csapatok kivonása ugyancsak létfontosságú. És szerintem el
fog jönni a történelmi pillanat, amikor az első nem kommunista
magyar miniszterelnök vesz részt a Varsói Szerződés legmagasabb
szintű tanácskozásán. Szerintem ez az a pont, ahonnan nincs
visszafordulás.

    - Az MSZMP elkötelezte magát a szabad választások mellett.
Pontosan mit jelent ez az elkötelezettség, arról még mindig folyik a
vita a kommunisták és az Ellenzéki Kerekasztal megbeszélésein.
Pozsgay szerint arról van szó, hogy a párt feladja a hatalmi
monopóliumra mindeddig formált jogát. Pozsgay sajtókonferenciát
adott az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése után, és ezen az
egyik riporter nekiszegezte az egyenes kérdést: ha az MSZMP elveszti
a választást, akkor lemond a hatalomról? Pozsgay így válaszolt:
(folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar ellenzék - 4. folyt.

- Igen. A politikai egyeztető tárgyalások szándéknyilatkozatot
kifejező ősén az MSZMP ünnepélyesen vállalta a szabad választások
minden konzekvenciáját, azt is, amit az ön kérdése tartalmaz,
beleértve, hogy egyik fél sem nyúl erőszakhoz, hatalmi eszközökhöz.

    - A dogmatikusok fülében ez szentségtörésként hangzik, már csak
azért is, mert felveti a pártszakadás lehetőségét. De Magyar Bálint
sem szereti hallani, mert úgy véli, a szakadás veszélyeztetné a
reformot:

    - Azt hiszem, Pozsgay úr most a kommunista párt reformszárnyának
vezetője, s nem akarja kettészakítani a pártot és külön pártba
gyűjteni a reformkommunistákat, külön pártba a régi kommunista
pártapparátust. Szerintem a társadalmat tekintve ez nagyon jó dolog,
mert a pártszakadás azt jelentené, hogy a fegyveres erők és az
elnyomó apparátus a konzervatív szárny kezén maradna. Szóval: a
társadalomnak nem érdeke a pártszakadás. Másfelöl Pozsgay úr a
pártszakadásra is felkészül - amennyiben ez elkerülhetetlen lenne.

    - Az ellenzék vegyes érzelmeket táplál Pozsgay iránt, aki oly
könnyedén teszi magáévá az ellenzék elképzeléseit. Magyar Bálintot
egyenesen aggasztja ez. Úgy érzi, Pozsgay elnöki, méghozzá
nagyhatalmú elnöki ambíciói veszélyeztetik a reformot:

    - Pozsgay úr az elnöki pozícióért küzd, és ez nagyon veszélyes
dolog. Örülhetünk, hogy a kommunista párton belül a reformszárny
egyre erősebb és erősebb lesz, de ez nagyon veszélyes hatalmi
koncentrációt teremt: a kormány és a kommunista párt együttes
hatalmát.

    Pozsgay, hogy győzzön, hogy elnök legyen, vagy létrehozzon egy
alkotmányos bíróságot, amit a kommunista párt embereivel tölt fel,
létrehozna egy nagyon szilárd hatalmi bázist, amellyel nagyon nehéz
lenne szembeszállni. Szóval a választások előtt a Szabad Demokraták
és az egész ellenzék ellene van az új elnöki pozíció létrehozásának.
Szerintünk ez az új parlament dolga lenne, és még ennek az új
parlamentnek is gyenge elnököt javasolnánk - lényegében csak
ceremóniális feladatokkal, nem pedig erős elnököt. Erős kormányt
akarunk és erős parlamentet, az erős kormányt ennek a parlamentnek
az ellenőrzése alatt, de gyenge elnököt. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar ellenzék - 5. folyt.

- A magyarországi politikai ellenzék ezidáig még képtelen volt
felülkerekedni a történelmi ellentéteken. Mindez nagyon is
nyilvánvaló volt azon a sajtóértekezleten, melynek során vagy
féltucat ellenzéki vezető hangoztatta gyökeresen eltérő nézeteit.
Egy tapasztalt nyugatnémet újságíró azután féltréfásan megjegyezte:
ilyen körülmények között még ő is a kommunistákra szavazna
Magyarországon.

    Vidos Tibor szerint az egység hiánya és az egyesítés
képtelensége a több mint négy évtizedes elnyomás következménye:

    - A fejlemények olyan gyorsan történnek, és az elmúlt 40 év
olyan katasztrófális volt, hogy most úgy vagyunk, mint egy nagy
szárazság után: némi eső után rengeteg növény bújik ki a földből, és
időre van szükség, hogy eldöntsük, melyik nőjjön tovább, melyikből
lesznek bokrok és virágok vagy terebélyes fák, és melyik fog
elpusztulni, és ehhez időre van szükség.

    - A megosztott ellenzék hátránnyal indul minden választáson. Az
ellenzék ezért - mint Vidos Tibor mondotta - a
kerekasztal-megbeszéléseken a francia rendszerhez hasonló,
kétfordulós választásokat szorgalmazza. Franciaországban, ha egyik
jelölt sem kap abszolút többséget az első fordulóban, akkor a
választóknak másodszor is le kell adniuk szavazatukat. Vidos bízik
benne, hogy ezzel az ellenzéki pártok alkalmat kapnának, hogy a
második fordulóban összefogjanak és egységesen kiálljanak a
legerősebb jelölt mellett.

    - Az ellenzéki vezetők már most, a választás utáni lehetőségeket
mérleglik. Magyar Bálint úgy véli, az ellenzéknek mindaddig
ellenzékben kell maradnia, amíg elég erős nem lesz a kommunisták
nélküli, önálló kormányalakításra.

    - Magyar ugyanis még jól emlékszik arra, mint fojtották meg
rendre mindenhol a kommunisták a velük koalícióra lépő ellenzéket:
(folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Magyar ellenzék - 6. folyt.

- Egy kicsit hasonlít az 1945-ös és 1948-as koalíciós időkre,
amikor mindenkit belekényszerítettek a nagykoalícióba, és azután pár
éven belül a kommunista párt felfalta a koalíciós partnereit - ezt
akarjuk elkerülni.

    A szabaddemokraták megmondták: nem alakítunk koalíciót a
kommunista párttal sem a választások előtt, sem a választások után.
Ha nem tudunk létrehozni egy ellenzéki kormányt, akkor erős
ellenzékben akarunk maradni, hogy ellenőrizhessük a kormányt.

    - Vidos Tibor sokkal derülátóbb az ellenzék választási
kilátásait illetően, mégis úgy gondolja, kommunisták nélkül nem
lehet egyelőre kormányt alakítani Magyarországon:

    - Szerintem a kommunisták elvesztik a következő választást, ha
az szabad lesz. De attól tartok, hogy országunk földrajzi helyzete
miatt - ami azt jelenti, hogy benne vagyunk a Varsói Szerződésben és
a Szovjetunió az egyik szomszédunk - nagyon nehéz lesz egy szilárd
kormány megalakítása a kommunisták nélkül.

    - A szovjet csapatok jelenléte Magyarországon - mondotta Vidos -
megakadályozza az átmenetet a nem kommunista irányításba:

    - Igen sok a szovjet alakulat Magyarországon, és - bármiféle
biztonsági érzethez - ezeket ki kell vonni az országból, mert nem
szolgálnak semmiféle védelmi stratégiát. Teljesen világos, hogy csak
Magyarországon belül lehet felhasználni őket. Vissza kell tehát
vonni őket, és akkor a Szovjetunió is könnyebben elfogadna egy olyan
kormányt, amelyben nem a kommunisták uralkodnak.

    - Vidosnak meggyőződése, hogy a kommunizmus saját maga ásta meg
önmaga sírját, s Mihail Gorbacsov csak annyit jelent Magyarország
számára, hogy erőszakmentesen is lebonyolódhat az átmenet a
liberális demokráciába: (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Magyar ellenzék - 7. folyt.

- A központosított sztálinista szocializmus elbukott. Láthatjuk,
hogy a gazdasági élet és a társadalom összeomlik, és Gorbacsov csak
kiengedte a szellemet a palacból, és ez Gorbacsovot fontossá teszi,
mert Gorbacsov biztosíthatja ezzel az erőszakmentes átmeneti
időszakot a demokráciába - legalábbis Magyarországon. Szerintem ez
az ő személyes sikere, máskülönben az egész rendszer omladozik.

    - Vidos szerint ugyan a politikai reform már megindult
Magyarországon, de ennek sikere végső soron és jó részben a
szovjetunióbeli fejleményektől függ:

    - Szerintünk megtörténtek az első lépések és Bush elnök
látogatása is ezt jelzi, de mi tudatában vagyunk a szovjetunióbeli
bizonytalanságoknak is. Ezek a bizonytalanságok nagyon erősen
befolyásolhatják a jövőnket. A nyugtalanság és a bizonytalan
gazdasági helyzet a Szovjetunióban olyan hirtelen változásokat
hozhat létre, amelyek árthatnak a mi reformjainknak és a mi
hírünknek is. Szóval, én szeretnék látni egy lényegi változások
nélküli, kétéves periódust a Szovjetunióban, és azután remélem, mi
is boldogok lehetünk.

    - Magyarországnak mindeddig példa nélkül álló esélye van arra,
hogy a kommunizmusból liberális demokráciát alakítson. Ugyanakkor
azonban senki, sem a kommunista reformerek, sem az ellenzéki vezetők
nem tudják, lehetséges-e valóban ez az átmenet. Mindenki reméli,
hogy ez lebonyolítható, mégpedig erőszak nélkül, de ebben sem biztos
senki, és ennek a drámának a főszereplői éppen ezért roppant
óvatosan mozognak Magyarország gyorsan változó politikai színpadán.

    - Gorbacsov kerek perec kimondta: minden népnek joga van külső
beavatkozás nélkül létrehozni a neki legmegfelelőbb politikai
rendszert, ugyanakkor azonban mindenkit óva intett a kelet-európai
helyzet olyatén kiaknázásától, amely - mint mondotta - a Varsói
Szerződés széteséséhez vezethetne. (folyt.)


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »


- Magyar ellenzék - 8. folyt.

- Ha a szokásos politikai retorikát leszámítjuk, úgy tűnik,
Gorbacsov hajlandó az önuralomra mindaddig, amíg a kelet-európai
változás politikai destabilizáció nélkül folyik. A békés változás
ugyanis nagyban hozzájárulhat Gorbacsov reformprogramjának sikeréhez
a Szovjetunióban.

    - Nos, minden bizonytalanság közepette egy valami világos:
Európában valami új kezdődött. A hajó - a reform hajója - kifutott
és teljes gőzzel halad előre, csak még azt nem sejti senki, mikor
fut be, ha egyáltalán befut a biztonságos kikötőbe. Egyelőre ugyanis
még az sem dőlt el, ki álljon a parancsnoki hídon. +++


1989. augusztus 11., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD