|
|
 |
|
 |
A hatóság és az ellenzék - Für-interjú
|
London, 1989. augusztus 6. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk, Békés
Erzsébet telefonon beszélt Für Lajos történésszel, aki a Magyar
Demokrata Fórum képviseletében a választójogi munkacsoport tagjaként
tevékenykedik.
Für Lajos az első kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a
nézeteltérések a köztársasági elnök személye és jogköre, az MSZMP
vagyonának számbavétele és felosztása, valamint a munkahelyi
pártszervezetek körül csúcsosodtak ki. Majd így folytatta:
- Van azonban más is, ami még ezen túlmenően, ha nem is ennyire
kardinális kérdése, de jelentős vitapontja az egyeztető
tárgyalásoknak. Melyek ezek?
Az egyik az alkotmányt érintően a szocializmus fogalma. Amelyik
eddig a meglévő mai, mostani, úgynevezett sztálini alkotmányban
többféle formában is szerepel, és az Ellenzéki Kerekasztal
képviselői arra törekedtek, hogy ezt a fogalmat az átmeneti
alkotmányból is törölni kellene, tekintettel arra, hogy a
szocializmus - annak legalábbis kelet-európai gyakorlata - csődbe
jutott ebben a térségben, és nem szükséges, hogy egy alkotmánynak
része legyen.
A másik ilyen fontos kérdés a választójog kapcsán merült fel,
vetődött fel, mégpedig a választójogi rendszer, annak jellege,
illetőleg a választójogi rendszeren belül mutatkozó különböző
jelölési arányok között.
Az Ellenzéki Kerekasztal kétféle jelölési rendszert fogad el:
egy egyéni jelölt állítását és egy listás jelölt indítását a
választásokon. Ennek arányát mi körülbelül fele-fele arányban
képzeltük volna el. Egyetértést mutatkozott e tekintetben az
Ellenzéki Kerekasztal különböző pártjai és csoportjai között.
(folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Für-interjú - 1. folyt.
|
Ezzel szemben az MSZMP jóval a nagyobb arányú egyéni jelölést
tudná elgondolni az elkövetkezendő választásokon, nem fele-fele
arányban egyénit és listást, hanem a nagyobb részét egyéni
jelölésként képzeli el indítani a képviselőknek, és mindössze 50
képviselői helyet kívánna csak a listás rendszerben jelöltetni.
A másik a jelöléshez szükséges előzetes szavazatoknak a száma,
ami gondot okoz. A korábbi elképzelés szerint ugyanis az a párt,
vagy csoport, amelyik a jelölések előtt mintegy 10 ezer aláírást
tudna gyűjteni, az korlátlatnul állíthatna az országban bárhol
jelöltet. Most az MSZMP ezt a korábban általa is 10 ezernek nevezett
létszámot 100 ezerre szeretné felemelni, vagyis csak akkor
indulhatna bármelyik párt az országban korlátlanul a választásokon,
hogyha előtte 100 ezer ember írásos ajánlását tudná megszerezni.
- Na most, nyilván itt ez egy igen jelentős eltérés a
számarányokat tekintve a két álláspont között.
- Roppant nagy, hiszen gondolja el, hogy vannak kisebb
pártcsoportosulások, akiknek 100 ezer ember bizalmát megszerezni
jóval a választások előtt, de néhány héttel a választások előtt
rendkívül nehéz feladat lenne azok között a körülmények között,
amelyek között Magyarországon az ellenzéki pártok, tömörülések
indulnak majd a választásokon. Nem is szólva arról, hogy ha itt egy
nyolc-tíz párt indul, akkor ez már előtte mintegy egymillió embernek
a megmozgatását jelenti, tehát mintegy előválasztás lenne valójában
a jelöltállításához szükséges ilyen bizalmi ajánlások megszerzése.
(folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Für-interjú - 2. folyt.
|
- Na most, e tekintetben meg kell, hogy mondjam: a Magyar
Demokrata Fórumnak az álláspontjával ez esetben az MSZMP álláspontja
egybeesik. Mert mi már a múlt év ősze óta, a Magyar Demokrata Fórum
a választások előrehozatalát kérjük, követeljük, javasoljuk,
tanácsoljuk minden lehetséges fórumon, és e tekintetben mondjuk, a
mi véleményünk is harmonizál ezzel az elképzeléssel. Azt szeretnénk,
hogy a választások lehetőleg még ennek az évnek a legvégén
meglegyenek.
- Tehát a Magyar Demokrata Fórum úgy érzékeli, úgy értékeli,
hogy az ellenzék készen áll ezekre a választásokra?
- Az ellenzék általában nem, de mi igen. Mi igen, és számos
oknál fogva gondoljuk mi azt, hogy minél előbb meg kellene tartani a
választást. Arra most nincs idő, hogy ezeket részletesen kifejtsem,
de több oka van ennek és nem a Magyar Demokrata Fórum egyéni
pártérdeke, általános országos érdekek szóltak amellett, hogy minél
előbb túl kellene esni a demokrácia megteremtésének ezen a nagyon
fontos első állomásán.
- Mindenesetre a szombaton, tehát a július 22-ikén tartott,
illetve augusztus 5-ikén megismételt pótválasztások is azt jelzik,
hogy az MDF-nek komoly sikerei vannak.
- Hát voltak, valóban jelentősek voltak az elmúlt választáson,
noha a három körzetben nem sikerült végeredményt kicsikarni, de
bízunk abban, hogy a három megismételt választáson legalább két
esetben a választási eredmény a mi sikerünket fogja hozni. Nagyon
drukkolunk, nagy izgalommal várjuk az eredményeket. (folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Für-interjú - 3. folyt.
|
- Ön is utalt arra, hogy az egyik legnehezebb kérdés az MSZMP
vagyonának a pontos felmérése, illetve ennek felosztása. Egyes
történelmi pártok követelik vissza régi helyiségeiket, régi
ingatlanaikat. Nincs-e arról szó, hogy mind a KISZ, illetve az MSZMP
is megpróbálja most az utolsó pillanatban bizonyos ingatlanait,
bizonyos vagyontárgyait elkülöníteni, vagy esetleg értékesíteni?
- Igen. Rendkívül makacs módon, csökönyesen ragaszkodik
mindahhoz, amit a mi megítélésünk szerint az elmúlt évtizedek során
jogtalanul halmazott fel. Nyilvánvaló, hogy a nép rovására, az
ország pénzéből, és nem a párttagság tagdíjaiból. Szükség lenne
ennek a vagyonnak a felosztására, elosztására.
Részint a történelmi pártok jogosan követelik vissza a maguk
hajdani építményeit, objektumait. Ugyanakkor vannak új képződmények
- mint amilyen például a Magyar Demokrata Fórum is - akik nem
rendelkeznek azokkal a szükséges, úgynevezett infrastrukturális
eszközökkel, amelyek nélkül párttevékenységet, politikai
tevékenységet a XX. század végén ma már nem lehet igazán kifejteni.
- Most - visszakanyarodva a politikai egyeztető tárgyalásokhoz -
Für Lajos megítélése szerint miként folytatódnak majd ezek a
megbeszélések?
- Nyilvánvaló, hogy szükség lesz gondolom, esetenként mindkét
fél türelmére, bizonyos kompromisszumkészségre, akár úgy is, hogy
egyes területeken az MSZMP-nek kell engedni az álláspontjából. Más
területeken esetleg felül kell vizsgálni az Ellenzéki Kerekasztal
véleményét, nézeteit, hogyan lehetne tovább lépni, hogy ne
süllyedjenek el, ne akadjanak meg, vagy pláne ne szünjenek meg azok
a lehetőségek, amit ezek a tanácskozások mind az ország számára,
mind pedig a különböző politikai pártok számára nyújtottak - azok a
bíztató remények, amelyekre tekint az egész ország, sőt kicsit talán
még Európa is. +++
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|