|
|
 |
|
 |
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (1. rész)
|
1989. június 25., vasárnap - Az MSZMP szombaton megválasztott elnökségi tagjaival - Nyers Rezsővel, az MSZMP új elnökével, Grósz Károly főtitkárral, Németh Mikós miniszterelnökkel és Pozsgay Imre államminiszterrel - készített interjút vasátnap a TV Hét cimű műsorában Sándor István.
A következőkben a csaknem egyórás beszélgetés legfontosabb
témaköreit, megállapításait ismertetjük.
Ki most az MSZMP első embere? - hangzott az első kérdés. Nyers
Rezső szerint ez nem alapvető fontosságú; a négy elnökségi tag
együttesen irányítja a pártmozgalmat, viszonyukban nem meghatározó
az alá- és fölérendeltség. A feladatokat megosztják, s a
legfontosabb politikai kérdésekben együtt készítik elő a döntéseket.
Az elnöki tisztség érdemi politikai funkciót jelent - folytatta -,
tehát az elnök a Központi Bizottság, a Politiai Bizottság ülésein
elnököl, és a főtitkárral együtt végez külpolitikai, s részben
belpolitikai feladatokat.
Grósz Károly ehhez hozzátette, hogy a pártelnöki tisztség
létrehozása eredetileg is azt a szándékot tükrözte, hogy az elnök
aktívan részt vesz a politikai közéletben. Kádár János azonban -
főként egészségi okokból - nem tudta ezt a közéleti szereplést
vállalni. Grósz Károly a saját főtitkári tevékenységi körét érintő
kérdésre elmondta, hogy feladatköre lényegében ugyanaz maradt, de a
konkrét feladatai most remélhetőleg változnak, hiszen eddig át
kellett vállalnia azokat a teendőket - például a nemzetközi
kapcsolatok ápolásában betöltött szerepet -, amelyek a pártelnök
tevékenységi köréhez tartoztak. Rámutatott, hogy teljesen új
feladatai is lesznek a pártelnöknek, mégpedig abban, hogy a pártnak
a létrejövő többi párthoz fűződő kapcsolatait is alakítsa, kézben
tartsa. Ennek terhei most Nyers Rezsőre hárulnak. Grósz Károly
hozzáfűzte: a főtitkár dolga a jövőben sokkal inkább a belső
apparátusi munka szervezése, a párt belső életének szervezése és
összehangolása lesz, amellett, hogy közreműködik a döntéshozatalban.
Németh Miklós azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az MSZMP a
kongresszusra, s a választásokra felkészülve megújuló reformpárttá
alakuljon, s e megújulásnak rendeljenek alá minden szervezeti és
személyi kérdést is. Ilyen értelemben az elnökség magára vállalta az
előttünk álló időszak legfontosabb feladatainak meghatározását, az
operatív munka és részben a stratégiai tevékenység irányítását.
(folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid változat (2. rész)
|
Németh Miklós a riporter kérdésére reagálva nem tartotta
ellentmondásosnak, hogy miniszterelnökként lett tagja a párt
legszűkebb vezető testületének. Leszögezte: a kormány a jövőben is
meghatározott önállósággal és felelősséggel végzi a munkáját. A
pártállam szétválasztásában már 1988 májusa óta nagy előrelépés
történt, s ezt folytatni kell a jövőben is. Azt már Nyers Rezső
fűzte hozzá: az összefonódás kiküszöbölése szempontjából nagy
jelentősége van annak, hogy fokozódik az Országgyűlés ellenőrző
szerepe. Németh Miklós közbevetett megjegyzésében pedig azt
hangsúlyozta, hogy a pártelnökség, de a Politikai Intéző Bizottság
sem hozhat semmiféle, a kormány mozgásterét, önállóságát korlátozó
döntést.
Grósz Károly e témakört folytatva arról beszélt, hogy a
pártállam szétválasztása nem azonos a párt és a kormány közötti
együttműködés korszerű megfogalmazásával. Mint mondotta, a
többpártrendszerű struktúrákban a világon mindenütt a választásokon
legjobb eredményeket elérő párt állít kormányzati vezetőt, s a párt
és a kormány közötti kapcsolat alkotóan formálódik, alakul. Miként
utalt rá, a KB ülésén is megvitatták, hogy a pártmozgalom a
politikai tapasztalatait a kormányzati munka rendelkezésére
bocsátja, ugyanakkor az MSZMP kormányzat törekvéseit felvállalja és
képviseli a társadalomban. S ha a jelenlegi átmeneti állapot
megszünik, akkor a párt által jelölt és támogatott képviselőknek a
parlamentben támogatniuk kell a kormányt, hiszen a kormány a
parlamenttől kér döntéseihez felhatalmazást, és az ellenőrzi
tevékenységét.
Az, hogy Pozsgay Imre is helyet foglal az elnökségben. Vajon ez
azt jelenti-e, hogy nézetei közeledtek a többiekéhez? - kérdezte a
riporter. Pozsgay Imre kifejtette, hogy az elnökség létrehozása nem
valamiféle megalkuvást, hanem egy nagyon tartalmas kompromisszumot
tükröz. A Központi Bizottság ülésén nyíltan zajlott a vita arról,
hogy áramlatok vannak a pártban, s a platformszabadság a jövendő
szervezeti elvek része lesz. Most azonban azt kell keresni, hogy
milyen alapon lehet egységet teremteni. Nem úgy, hogy a vitákra
alkalmat adó különféle megközelítési módokat kioltják a pártból,
hanem úgy, hogy ezeket erőforrásnak tekintik, s a kongresszus
előkészítésére, valamint a jövendő választási küzdelemre
tartalékolják ezt az erőt - mutatott rá. Mint mondotta, az elnökség
tagjai között abban jött létre közös nevező, hogy a nemzeti érdek és
a párt szervezeti érdeke egybe esik. S közös az álláspontjuk abban
is, hogy ez a párt értékeket hordoz, és alapvetően
reformirányultságú. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 19:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (3. rész)
|
A reformirányzatok között van bizonyos küzdelem, de ez nem alapvető
kérdésekre vonatkozik. ,,Mindannyian demokratikus szocializmust
akarunk, és ennek a demokratikus szocializmusnak a jegyében
szervezetileg is megvannak az együttműködés feltételei,, -
jelentette ki.
Nyers Rezső szerint sem az alapvető politikai irányvonalat
tekintve volt, illetve van eltérés a négy politikus között, hanem
inkább a cselekvés hogyanját illetően voltak nézetkülönbségek. Grósz
Károly azt is fontosnak tartotta tisztázni, hogy több áramlat van az
MSZMP-ben, annál, mint amennyit az elnökség tagjai képviselnek. A
főtitkár a továbbiakban leszögezte: abban teljes az egyetéértés,
hogy a régi politikai struktúra kimerítette az összes tartalékait,
lehetőségeit, és toldozgatással-foltozgatással már nem lehet ezen az
úton továbbmenni. S ez nem a szocializmus eddigi 40 évének
elvetését, hanem a politikai struktúra megváltoztatását jelenti. A
modellváltás igényét tekintve tehát teljes az egység - hangoztatta.
S a fő célokat tekintve is egység van - folytatta -: ,,demokratikus
szocializmust akarunk, s ennek megfelelő intézményrendszert,,.
Hozzátette, hogy az új modellt tökéletesen még nem lehet
megfogalmazni, hiszen ebben még nincs gyakorlat, és semmilyen más
modellt nem akarunk átvenni; magyar modell kialakítására van szükség
a hasznosítható tapasztalatok figyelembe vételével.
De vajon egységesen értelmezik-e a demokratikus szocializmust
mind a négyen? - hangzott a következő kérdés. Pozsgay Imre
megerősítette, hogy azt az áramlatot mindegyikük kizárja, amelyik
,,ma is proletárdiktatúrát hírdet, anakronisztikus, önmagukat rég
túlélt szervezeti formák között egyfajta felsőbbséges alapon képzeli
el a társadalom irányítását,,. Kifejezte meggyőződését, hogy a
párttagság nagy többsége képes lesz megérteni ennek a fordulatnak, a
modellváltásnak a jelentőségét. ,,Az MSZMP azzal, hogy a
modellváltásban részt vesz és a fordulatot maga készítette elő,
igazából azt kezdeményezte, hogy önmagát is egyfajta népi
megmérettetésnek tegye ki, működésének törvényességét a néptől
kívánja származtatni, míg korábban mindig csak elméleti
küldetéstudatból próbálta ezt meghatározni.,, Mint mondotta, óriási
a politikai jelentősége annak, hogy ezt ők négyen elfogadják. Ez
egyszersmind igen nagy egységteremtő erő is. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (4. rész)
|
Nyers Rezső két további olyan tényezőre hívta fel a figyelmet,
amelyben a vezetés egységes állásponton van. Az egyik az, hogy az
MSZMP továbbra is alapvető fontosságúnak tartja a szerepét a nemzet
felemelkedésében, ugyanakkor nem tekin ti kizár ólagosnak az általa
vallott igazságokat. ,,Most a párt össze kíván fogni azokkal, akik
polgári értékeket, szabadságjogokat akarnak érvényre juttatni, és
mindaddig utitársa lesz ezeknek az erőknek, amíg a demokrácia ki nem
teljesedik az országban,,.
A platformok nyílt jelentkezésével, a pártszakadás lehetőségével
kapcsolatos kérdésre válaszolva Pozsgay Imre kifejtette: elméletileg
nem talál kivetni valót a pártszakadás, vagy a pártból való kiválás
gondolatában. Most azonban célszerűtlennek, és bomalsztó hatásúnak
ítélne egy ilyen lépést. Ugyanakkor szükségesnek mondotta, hogy a
pártban eddig rejtetten meglévő különböző áramlatok nyíltan
felszínre kerülhessenek, s ne valami rendellenes magatartásként,
hanem a pártélet természetes részeként jelenjenek meg. Grósz Károly
ehhez kapcsolódó megjegyzése: a párttagság körében meglévő
sokszínűséget át fogja rendezni, ha a pártvezetésnek lesz központi
platformja. A különböző áramlatok tudniillik viszonyítani tudják
majd ehhez a sajátjukat. ,,Óvni kell magunkat attól, hogy valamilyen
adminisztratív módszert alkalmazzunk azokkal szemben, akik nem
fogadják el ezt a platformot,, - füzte hozzá. Ugyanakkor rámutatott,
hogy bizonyos minimális szervezeti rendnek és fegyelemnek jelen kell
lennie a pártban, egyébként nem lehet biztosítani a párt politikai
akcióegységét. E gondolatkört összegezve kijelentette: a párttagság
egysége nem az elnökség lététől függ majd, hanem attól, hogy a
kongresszus napjáig a pártvezetés képes lesz-e egy olyan programot
kialakítani, amely egyértelmű, érthető, világos és amelyhez való
viszonyát minden egyes párttag ki tudja majd alakítani.
A beszélgetésnek az MSZMP választási felkészülését érintő
részében Pozsgay Imre kifejtette: a következő időszakban az
MSZMP-nek az ellenzékhez fűződő viszonya polemikus lesz. A
választási küzdelemben kiélezett viták várhatók az ellenzékkel. A
mostani tárgyalások nem a viták kiküszöbölését szolgálják, hanem
olyan biztonságos, korrekt és demokratikus feltételek megteremtését,
amelyek garantálják, hogy ebben a vitában senki nem alkalmaz majd
erőszakos és intoleráns eszközöket. S ehhez nemcsak az MSZMP-nek,
hanem valamennyi tárgyalófélnek meg kell adnia a garanciákat.
(folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 19:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (5. rész)
|
Németh Miklós a vezetés közös felelősségének tartotta, hogy az
MSZMP, a többi párt és a kormány irányítói kialakítsák azokat az
alapvető jogi, intézményi feltételeket, amelyek között a valódi
versenyhelyzetben megtörténhet a megmérettetés. Természetesnek
mondotta, hogy valamennyi politikai erő véleményét meg kell
hallgatni ezekről a jogi, intézményi feltételekről, előkészületben
lévő törvényekről, ugyanakkor figyelmeztetett: ez nem jelenti azt,
hogy megalkotásukat a végtelenségig el lehetne húzni valamiféle
obstrukciós magatartással. Nyers Rezső viszont arra figyelmeztetett,
hogy ezeket az alkotmányozási sarktörvényeket nem lehet valamiféle
konfliktusos folyamat eredményeként megteremteni; ehhez
együttműködés kell s az, hogy figyelmen kívül kell hagyják a
pártpolitikai szempontokat az alapvető alkotmányozási folyamatból.
Ezután az MSZMP gazdasági elképzeléseiről kérdezte a beszélgetés
résztvevőit a riporter. Németh Miklós elmondta: a kormány hosszabb
ideje dolgozik gazdasági programján, s úgy tűnik, hogy ősszel
elkészülnek a munkával. Ugyanakkor kijelentette: negyven év
feszültségeit, strukturális gondjait, a mai társadalomban meglévő
szociálpolitikai, társadalmi gondokat szép jelszavakkal és hangzatos
mondatokkal önmagában nem lehet megváltoztatni. Összefogásra, kemény
áldozatok vállalására is szükség lesz még jónéhány évig, ugyanakkor
az is világos, hogy szakítani kell az eddigi restriktív
gazdaságpolitikával és irányítási gyakorlattal. Tehát vállalkozásra,
a piac, a vegyes tulajdonú gazdaság kiépítésére és egy új tipusú
nyitott külgazdaságpolitikára van szükség. Csak a gazdaság
élénkítésével, s szerkezetének átalakításával lehet majd eleget
tenni egyfelől az adósságkövetelményeknek, másfelől pedig a valós
szociálpolititkai elvárásoknak. Igen fontosnak nevezte, hogy
belpolitikai stabilitásunk fennmaradjon, s ennek nyomán megítélésünk
a világban olyan maradjon, amely lehetővé teszi a külső segítséget
is a nehéz helyzetből való kilábaláshoz.
Mitől lehet hitelesebb az MSZMP gazdasági programja, mint
esetlegesen más pártoké? - kérdezte a riporter. A miniszterelnök
rámutatott, hogy a program hitelességét majd a gyakrolat minősíti.
Tehát olyan programpontokat kell vállalni és meghírdetni, amelyek
azután lépésről, lépésre a gyakorlatban valóra válnak. Nyers Rezső
hozzáfűzte, hogy az MSZMP-nek van a legszélesebb körű nemzetközi
kapcsolatrendszere, s ez e téren is igen gyümölcsöző lehet a nemzet
számára, ha ezt jól tudják hasznosítani. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (6. rész)
|
E gondolat vezetett át a beszélgetés utolsó nagyobb témaköréhez,
a hazai folyamatok nemzetközi megítéléséhez. Pozsgay Imre a
szocialista országok Magyarországhoz fűződő viszonya tekintetében a
magyar politika hitelességét tartotta iránymutatónak. Mint mondotta,
e szempontból rendkívül fontos, hogy a szovjetunióbeli
reformfolyamatok közel állnak a magyar kezdeményezésekhez, és
egyszersmind azok erőteljes hátterét is jelentik. ,,Éppen ezért
tartom rendkívül veszedelmesnek nemzeti szempontból is a
szovjetellenes megnyilvánulásokat,, - hangsúlyozta. A többi
szocialista országról szólva kitért arra, hogy a hivatalos
vélemények gyakran kritikusak, néha barátságtalanok, ugyanakkor
elképzelhető, hogy a közvélemény egy része ezekben az országban
rokonszenvezik a magyar törekvésekkel. ,,Bízom abban, hogy a
sorsközösség erőteljesebb lesz a szomszédok között, mint a
szembenállás, és a politikai együttműködés még az eltérő
berendezkedés mellett is lehetséges; ez a kapcsolatok távlata,, -
hangsúlyozta.
Grósz Károly e kérdés kapcsán azt a véleményét hangoztatta, hogy
a környező országokban nem a törekvéseinkkel szembeni ellenérzés a
marakánsabb, inkább egyfajta félelemről van szó, hogy a folyamatokat
nem tudjuk majd jó irányban kibontakoztatni, nem tudjuk
kézbentartani az eseményeket.
Sándor István utolsó kérdése arra vonatkozott, a beszélgetés
résztvevői hogyan képzelik el személyes sorsukat a közeljöveőben.
Pozsgay Imre elmondotta: ,,Engem ezen a központi bizottsági ülésen
az a nagy megtiszteltetés ért, hogy úúgy határoztak; amennyiben a
törvényhozás megalkotja a köztársasági elnökről szóló törvényt,
akkor az MSZMP e tisztségre engem állít jelöltnek.,, Németh Miklós
utalt arra, hogy készülőben van a következő két-három évre szóló
kormányzati stratégia, s ha ezt a parlament jóváhagyja, akkor annak
végrehajtásán munkálkodik majd. Grósz Károly ezt mondotta: ,,A
választások előtt a politikai vezetésben kívánok közéleti munkát
végezni, a választások után pedig társadalmi munkában kívánom
segíteni a politikát,,. Nyers Rezső kifejtette: azt remélem, hogy az
MSZMP összefogottabb, céljaiban határozottabb és módszereiben
eredményesebb párttá tud válni, a kibontakozó magyar demokrácia
megerősödik, és az MSZMP a maga hozzájárulását ehhez a
demokratizálódási folyamathoz a nép elismerése mellett tudja
megtenni. Személyes szerepe ebben pedig a párton belüli integráció
és a pártok közötti hídépítés lesz; e feladatokat szeretné
eredményesen megoldani. (MTI)
1989. június 25., vasárnap 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|