|
|
 |
|
 |
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (1. rész)
|
1989. június 25., vasárnap - Az MSZMP elnökségének négy tagja közös nyilatkozatot adott Sándor Istvánnak, a TV-Híradó főszerkesztő-helyettesének. Az alábbiakban - rövidítve - a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk az interjú szövegét.
Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP új elnöke, Grósz Károly
főtitkár, Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter;
ők négyen együtt alkotják az MSZMP tegnap megválasztott új
elnökségét. Azt hiszem, hogy a hét nézőit nagyon érdekli az a
kérdés, hogy ki most Önök közül az MSZMP első embere?
Nyers Rezső: Szerintem, nem ez az alapvető fontosságú politikai
kérdés. Mi négyen - a párt vezető szervének a bizalmából - azt
vállaltuk, hogy együttesen irányítjuk a pártot. Én tehát nem az alá-
és a fölérendeltséget tartom meghatározónak. Arról van szó: egymás
között megosztjuk a feladatokat, és a legfontosabb politikai
kérdésekben közösen készítjük elő a döntéseket.
- Annak idején - a májusi pártértekezleten - a pártelnök
tisztségét, nem utolsó sorban azért hozták létre, hogy Kádár János
számára egy átmenetet találjanak. Gondolom, hogy az a pártelnöki
tisztség, amelyet most Nyers Rezső tölt be, már egészen más
jogosítványokkal rendelkezik.
Nyers Rezső: Igen, Kádár János lényegében tiszteletbeli elnöki
funkciót gyakorolt a pártban, a mostani állásfoglalás szerint ez
érdemi politikai funkciót jelent. Az elnök tehát konkrét gyakorlati
tevékenységet fejt ki a párt vezetésében: elnököl a Központi
Bizottság és a Politikai Bizottság ülésein; a főtitkárral együtt lát el
bizonyos kül- és belpolitikai feladatokat.
Grósz Károly: Bár azért ehhez hozzátartozik, hogy a májusi
pártértekezleten létrehozott pártelnöki tisztség is eredetileg abból
a koncepcióból született, hogy a párt elnöke aktívan részt vesz a
politikai közéletben. A gyakorlat és az eredeti elképzelés között
kialakult jelentős különbség alapvető oka Kádár János egészségi
állapota volt, az, hogy Kádár János már nem tudta vállalni azt a
politikai közéleti szereplést, amire pedig a pártnak nagyon nagy
szüksége lett volna. Ugyanakkor való igaz, hogy a mai felfogás
szerint az elnöki tisztség, bár a korábbi felfogással összhangban,
de mégis egészen más. A lényeg az, hogy az elnök vegyen részt a
politikai közéletben, és mint a viták során azt tisztáztuk, az
elnöki tisztség végleges és személyektől függetlenül hosszú távra
szól. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (2. rész)
|
- Ön az MSZMP főtitkára volt és maradt. Ugyanaz-e most a
tevékenységi köre, mint volt mondjuk csütörtökön?
Grósz Károly: A tevékenységi köröm lényegében ugyanaz, de a
feladatom a jövőt illetően azért remélhetőleg más lesz. Tudniillik
eddig át kellett vállalnom a munka során azokat a teendőket,
amelyeket a korábban elképzelt elnöki tevékenység nem tudott
betölteni.
- Például?
Grósz Károly: Például a nemzetközi kapcsolatok tartásában teljes
egészében rám maradt a párt képviselete, holott az eredeti
elképzelés az volt, hogy a párt elnöke a párt nemzetközi
kapcsolatainak alakításában sokkal nagyobb szerepet fog betölteni.
- Ez azonban nem protokolláris szerep lett volna?
Grósz Károly: Nem, nem. Semmi körülmények között nem. A
protokollt persze nem lehet elkerülni, de nem is ez volt a lényeg,
hanem a magyar párt nagyon kiterjedt kapcsolatainak szervezése. Ez,
mint közismert nemcsak a szocialista országokra terjed ki; a magyar
pártnak nagyon széles kapcsolatai voltak és vannak a nyugat-európai
munkásmozgalommal, a nyugat-európai kereszténymozgalmakkal is.
Mindent összevetve nagyon sokirányú és nagyon fontos tevékenységről
van szó. Számunkra, egy ilyen kis ország számára, ugyanis egyáltalán
nem mindegy, hogyan alakulnak az események a világban. Az elnöki
funkció egy másik és teljesen új feladata, aminek a terheit Nyers
elvtársnak vállalnia kell - és tudatosan fogalmaztam úgy, hogy
terheit és hogy vállalnia kell - az, hogy az elnöki tisztség
meghatározásánál korábban még nem volt napirenden a többpártrendszer
létrehozása és kialakítása. Most viszont napirenden van. Ez viszont
feltételezi a pártok közötti kapcsolat és együttműködés
kialakítását, illetve a többi pártokkal folytatott vita és
konfrontáció elrendezését. A kezdeti időszakban mindenben nekem is
részt kellett vennem, de remélem, hogy Nyers elvtárs a jövőben ezt a
tevékenységi kört magára vállalja. Ebből ered, hogy a főtitkár dolga
a jövőben sokkal inkább a belső apparátusi munka szervezése, a párt
belső életének a koordinálása és szervezése lesz, de ugyanakkor
részt vesz az összes a döntés meghozatalában is.
Németh Miklós: Szeretném, hozzátenni, hogy ezt az egész
kérdéskört nem elegendő vagy nem helyes csak ilyen személyi
szempontok és szervezeti szempontok alapján megközelíteni.
(folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (3. rész)
|
A legfontosabbnak azt tartom, hogy a kongresszusra - az addig
hátralévő időben -, de méginkább a választásokra felkészülés
jegyében és menetében az MSZMP megújuló reformpárttá alakuljon át, s
már lényegében ennek a megújulásnak rendeltük alá a mostani
szervezeti és személyi kérdéseket is. Az elnökség e feladatok
jegyében vállalta magára az előttünk álló időszak legfontosabb
feladatainak meghatározását, koordinálását, irányítását, operatív
teendőit. A párt elnöke mindenképpen a Központi Bizottság és az
újonnan létrehozott szélesebb testület munkáját vezeti, pártfőtitkár
munkakörében pedig elsősorban a pártszervezetekkel való még
szorosabb együttműködés és kapcsolattartás válik majd dominálóvá.
- Ha már Önnél van a szó, gondolom sokakat meglepett az, hogy
Németh Miklós miniszterelnök a párt vezető testületének tagja lett,
hiszen az Ön egész eddigi miniszterelnöki tevékenysége vagy
tevékenységében erős hangsúlyt kapott az, hogy a kormány önállóan,
és a párttól függetlenül végzi a napi ügyek intézését. Nem érez egy
veszélyt abban, hogy most a külső szemlélők számára, vagy akár a
párttagság számára, vagy a leendő választók számára most a két dolog
előbb különvált, majd ismét egyesült?
Németh Miklós: Én nem hiszem, hogy ellentmondás van ebben, bár
zavar kétségtelenül van vagy lehet az értelmezés körül. A kormány
ugyanis a jövőben is meghatározott önállósággal és felelősséggel
végzi a munkáját. Tulajdonképpen a pártállam szétválasztásában már
,88 májusa óta nagyon nagyokat léptünk előre, és lépnünk kell a
jövőben is. A mostani egy átmeneti állapot, de éppen most, ebben az
átmeneti állapotban kell megfogalmaznunk a stratégiánkat és
programot a többpártrendszerű új modellre.
- Itt azért van egy olyan pont, amiben a párt belső ügyeiben
járatlanok azt mondhatják, hogy kérem szépen, van egy testület, hoz
egy döntést, ez a döntés a testület minden tagjára nézve - ha egység
van - kötelező. Hogy lehet ezt összeegyeztetni a napi kormányzási
gyakorlattal.
Pozsgay Imre: Ezt csak úgy lehet összeegyeztetni, hogyha ez a
testület nem vállalja magára a kormányzati döntések meghozatalát és
összehangolását, tehát csak pártpolitikai ügyeket intéz.
(folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 20:54
|
Vissza »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (4. rész)
|
Nyers Rezső: Véleményem szerint a párt és az állam összefonódása
szempontjából ennek a kiküszöbölése terén nagy jelentőségű az
Országgyűlés ellenőrző szerepének a fokozódása. Ez nem csökken, és
nem csökkenthető ma már.
Németh Miklós: Én azt hiszem, hogy ezt itt ki is mondhatjuk,
hiszen erről beszéltünk nyíltan, hogy semmiféle a kormány
mozgásterét és önállóságát korlátozó döntést ez az elnökség, de a
szélesebb testület sem hozhat.
Grósz Károly: De ez egyébként nem most kezdődik. Ez körülbelül
két esztendeje már egy egyre erősödő szemlélet és felfogás. Ez
körülbelül úgy fogalmazódott meg még ,88 májusa előtt, hogy a
pártnak fokozatosan vissza kell vonnia jelenlétét olyan konkrét
ügyintéző területekről, ahol évtizedekig magának pozíciókat
biztosított. Enélkül elképzelhetetlen a párt és az állam
széjjelválasztása.
Németh Miklós: Úgy van.
- Az elnökség négy tagja közül Pozsgay Imre, aki korábban
részben személyiségével, részben megnyilvánulásaival, olyan széles
körű és nem mindig egyetértő érdeklődést váltott ki, mit válaszol
arra a kérdésre, hogy az ő nézetei változtak-e, vagy a testület
nézetei változtak, vagy a kettő közeledett egymáshoz?
Pozsgay Imre: Több mindenről van itt szó, de mindegyikről, ami a
kérdésében szerepel. Én azt hiszem, ez a testület fennállásával és
megjelenésével nem valamiféle megalkuvást, hanem egy nagyon
tartalmas kompromisszumot tükröz, hiszen ezen a központi bizottsági
ülésen nyíltan folyt a vita arról, hogy áramlatok vannak a pártban,
a platformszabadság a jövendő szervezeti elvek egyik része lesz,
viszont keresni most éppen az előttem szólók jellemzése alapján is
azt kell, hogy milyen alapon tudunk egységet teremteni. Semmiképpen
nem úgy, hogy a nézeteket és a vitákra alkalmat adó megközelítési
módokat kioltjuk a pártból, hanem úgy, hogy ezeket erőforrásként
tekintjük. Ezeket az erőforrásokat pedig a kongresszus
előkészítésére és a jövendő választási küzdelemre kell tartalékolni.
(folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 20:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (5. rész)
|
Az ehhez szükséges közös nevező létrejött: a nemzeti érdek és a
párt érdeke egybeesik. Abból jött létre, hogy ez a párt értékeket
hordoz, és alapvetően reformirányultságot. Abból jött létre, hogy a
reformirányzatok között van bizonyos fajta küzdelem, de nincs
alapvető kérdésekben küzdelem. Demokratikus szocializmust akarunk
mindannyian, és ennek a demokratikus szocializmusnak a jegyében
szervezetileg is megvannak az együttműködés feltételei. Ugyanakkor
gondolatilag nyitottnak kell lennie ennek a pártnak éppen egy
küzdelmes korszakra tekintve. Gondolatilag nyitottnak a szónak abban
az értelmében, hogy a korábbi merev struktúráival szemben képesnek
kell lennie arra, hogy az új gondolatokat bevegye, megeméssze és
azokat vitában tisztázza.
Nyers Rezső: Ez természetesen nem biztosítja automatikusan, de
lehetővé teszi a pártegységet, az összehangolódást. Ez a mostani
KB-ülésen is tisztázódott.
Az egyetértés alapjával kapcsolatban Grósz Károly arra mutatott
rá, hogy a régi politikai struktúra kimerítette az összes
tartalékait és lehetőségeit. Tódozgatással-foltozgatással már nem
lehet ezen az úton tovább menni. Ez a magyar nemzet számára, az
ország számára nem lehet program, ez egy zsákutca. El lehet vele még
egy-két évet élni, lehet igazgatni rajta, személyi felállásokkal
lehet valami tartalékot még felszínre hozni, igazi tartalék azonban
ebben a politikai struktúrában már nincs.
Ez nem a negyven év elvetése, a politikai struktúrának a
megváltoztatása. Teljes az egység abban, hogy merre akarunk menni:
demokratikus szocializmust akarunk, és ennek megfelelő
intézményrendszert. Ezt többé-kevésbé meg tudjuk magunknak
fogalmazni, tökéletesen még nem. Nem is lehet, hisz ilyen gyakorlat
nincs, és mi semmilyen más modellt átvenni nem akarunk, mi magyar
modellt akarunk, de ehhez minden más tapasztalatot fel akarunk
használni. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (6. rész)
|
Pozsgay Imre: Az alapkérdés a régi modell elvetése, s ebben
közösség van az elnökségen belül. Ami azt is jelenti, hogy az az
áramlat nincs közöttünk, amelyik ma is proletárdikatatúrát hírdet,
amelyik ma is anakronisztikus rég túlélt szervezeti formák között
egyfajta kegyeskedő és felsőbbséges alapon képzeli el a társadalom
irányítását.
- Önök között nincs, de a pártban ott van.
Pozsgay Imre: A pártban ott van, de itt nincs. Viszont a párt
programja, ha kialakul, akkor az lesz a választóvonal ennek a
döntésnek a meghozatalában, és én hiszem, hogy a magyar párttagság
nagy többsége, amelyik azért reformeszméken nevelkedett az elmúlt
20-30 esztendőben, képes megérteni ennek a fordulatnak a
jelentőségét, sőt, hogy ez megtörténhetett, azért ennek a hátterében
ott az a többség, amelyik így akarta. A másik, hogy az MSZMP azzal,
hogy a modellváltásban részt vesz és a fordulatot maga készítette
elő, igazából kezdeményező volt, hogy önmagát is egyfajta népi
megmérettetésnek tegye ki, legitimációját, működésének
törvényességét a néptől kívánja származtatni, míg korábban mindig
csak teoretikus elméleti küldetéstudatból próbálta ezt valahogy
meghatározni, és ennek óriási a politikai jelentősége, s ha ezt
elfogadjuk - márpedig itt mi négyen ezt elfogadjuk -, akkor ez
nagyon nagy jelentőségű egységteremtő erő.
Nyers Rezső: Én még hozzátennék két dolgot. Az egyik az, hogy az
MSZMP a maga szerepét a nemzet felemelésében továbbra is alapvető
fontosságúnak tartja, szocialista értékekre szüksége van ennek az
országnak a kibontakozáshoz, ugyanakkor nem tekintjük kizárólagosnak
az igazságainkat. Tudjuk, hogy ezeket újra kell gondolni, újra kell
fogalmazni, és tudjuk, hogy másoknak is vannak igazságaik az
országban. Összefogunk most azokkal, akik polgári értékeket,
szabadságjogokat akarnak elsősorban érvényre juttatni, és itt
utitársak lettünk ezekkel az erőkkel. És mindaddig, amíg a
demokrácia ki nem teljesedik, addig utitársak leszünk. A második,
amit szeretnék mondani, vagy harmadik ugye a mostani tanulságok
közül, hogy történelmi múltunk nincs teljesen tisztázva, de én
szerintem nagy részét sikerült úgy tisztázni, hogy van egy közös
nevezőnk a múlt megítélésében. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (7. rész)
|
Egyértelműen tévesnek ítéljük meg az 50-es évek politikáját.
Németh Miklós: Az egység vagy nem egység kérdéséhez még annyit:
volt az MSZMP-ben az egypártrendszer körülményei között is számos
áramlat. És nagy előnynek tartom, hogy most ezek nyílttá váltak és
ütköznek.
Pozsgay Imre: A pártszakadás, bár nem ördögtől való dolog,
célszerűtlen, és bomlasztó hatású lenne. Az ezzel kapcsolatos
riadalom abból fakad, hogy a különböző áramlatok, irányzatok nem
intézményesült formában, hanem búvópatakként vagy partizánakcióként
jelentek meg a párt szervezetében, és az eddigi szervezeti
szabályzat erre nem adott valóságos lehetőséget, eddigi szokásaink
pedig egyenesen berzenkedve fogadták az ilyen megnyilvánulásokat.
Sőt retorziókkal
A jövőt tekintve intézményesíteni kell, hogy
az ilyesmi ne devianciaként, rendellenes magatartásként jelenjen
meg, hanem a pártélet természetes részeként.
Nyers Rezső: A pártvezetésnek azonban el kell tudnia
határolódnia a szélsőségektől. Olyan szélsőségektől, amelyek
megzavarják a tagságot is; tisztátalanná teszik a párt elveit.
Azoktól is el kell határolódni, akik proletárdikatatórikus
módszerekkel, a szocializmus egyetlen igazságának és
kizárólagosságának a jegyében akarják a magyar társadalmat
dirigálni. Én az utóbbit érzem a nagyobb veszélynek a párton belül.
És van egy másik veszély, az ultrareformizmusé. Ez szintén
kizárólagosságra, Nem alkotó vitákra, hanem diktátumokra törekszik,
és szerintem ettől is el kell határolódnunk. De szerintem az első a
nagyobb veszély a párton belül. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (8. rész)
|
- Mi lesz az MSZMP viszonya a következő két fontos szakaszban az
ellenzékhez, hiszen abban a pillanatban, hogy elkezdődik a
választási kampány, politikai harccá változik minden korábbi
együttműködés.
Pozsgay Imre: Én azt hiszem, hogy polemikus lesz a viszony. Vitás és
bizony kiélezett viták az ellenzékkel a választási küzdelemben.
Azonban a mai tárgyalások nem a viták kiküszöbölését szolgálják, nem
azoknak a kikapcsolását a közéletből, hanem biztonságos, korrekt
demokratikus feltételek megteremtését ahhoz, hogy ebben a vitában
senki intoleráns és erőszakos eszközöket nem alkalmaz. Ehhez a
garanciákat nemcsak az MSZMP-nek kell immár megadnia, hanem minden
tárgyalófélnek. Ezt közös megállapodásként, tehát az úgynevezett
sarkalatos törvényként kell létrehozni, hogy
mindenki higgyen a törvények erejében, és abban, hogy azokat
következetesen alkalmazni fogják a választási küzdelemben: egyik
párt sem élvez különleges preferenciákat, különleges előnyöket és
előjogokat ebben a küzdelemben. Ezen az alapon tisztességesen lehet
küzdeni.
Németh Miklós: Közös felelősségünk, hogy a kard ki kard
versenyhelyzet tisztességes feltételeit kialakítsuk. Demokratikusnak
és természetesnek tartom, hogy - meghallgatjuk egymást ennek
alapvető jogi intézményi feltételeiről, az ezzel kapcsolatos
törvényekről, de ez egyúttal nem jelentheti azt, hogy valamiféle
obstrukciós magatartással végtelenségig el lehet húzni ezek
megalkotását. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:14
|
Vissza »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (9. rész)
|
Az elnökség tagjai a továbbiakban gazdaságpolitikai kérdésekre
válaszoltak.
Németh Miklós arra mutatott rá, hogy az őszre elkészül a kormány
programja. Hangsúlyozta: 40 év feszültségeinek, 40 év strukturális
gondjainak, köztük nagyon súlyos szociálpolitikai gondoknak a
megoldásáról van szó. Szép jelszavak és hangzatos mondatok ehhez nem
elégségesek. Összefogásra, kemény áldozatok vállalására lesz szükség
lesz még jó néhány évig. De az eredmény nem maradhat el. Nyers Rezső
azon közbevetésére, hogy kevés a pénz hozzá, Németh Miklós azt
válaszolta, valóban kevés, külső forrásokra is szükségünk van, és
éppen ezért nagyon fontos, hogy külföldön, a világban ne változzon a
megítélésünk, mert Magyarország önerejéből ugyanis nem tudja kihúzni
magát jelenlegi nehéz helyzetéből. Nyers Rezső ebből a szempontból
rámutatott, az MSZMP legszélesebb körű kapcsolatrendszerének
fontosságára, s annak, mint mondotta, nemcsak a világ keleti felét
illetően, hanem a nyugati felét illetően is nagy a fontossága.
Végül hazánk külföldi megítélése került terítékre. A riporter
szerint az a különös kép alakul ki, hogy miközben a határainktól
messzebb, elsősorban Nyugaton, nagy aggódó rokonszenvvel figyelik
azokat az eseményeket és folyamatokat, amelyek Magyarországon
lezajlanak, közvetlen szomszédaink közül, a szocialista országok
egynémelyikében nem éppen rokonszenvvel figyelik a fejleményeket.
Mit tud tenni, mit akar tenni az MSZMP és újonnan választott vezető
testülete annak érdekében, hogy néhány szocialista országban a
gyanakvás, a félelem eloszoljék. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (10. rész)
|
Pozsgay Imre: Azt hiszem, hogy csak a hiteles politika lehet az
iránymutató, és ebből a szempontból azért a rokonszenv és a figyelem
dolgában rendkívül fontos, hogy a Gorbacsov vezette Szovjetunió
reformjai, mily közel állnak és milyen erőteljes hátteret jelentenek
a magyar kezdeményezéseknek. Éppen ezért nemzeti szempontból is
rendkívül veszedelmes minden szovjetellenes megnyilvánulás. Ami a
szomszédokat illeti nem vagyok biztos abban, hogy ott egy egységes
közvélemény létezik az adott kérdésben. Elképzelhető még
rokonszenvező közvélemény is ugyanezen országokban, holott
kétségtelen, a hivatalos megnyilvánulások néha kritikusak, néha hogy
úgy mondjam barátságtalanok. Korrekt viszonyra kell törekednünk. Nem
vitatható az emberi jogok kérdése, amelyről Helsinkiben
megállapodtunk, azok nem belügyek. Egyébként nem kívánunk pásztorai
lenni senkinek. Az ideológiai és berendezkedésbeli elképzeléseket
illetően csak azt kérjük, tartsák tiszteletben a mieinket is. Végül
is én bízom abban, hogy a sorsközösség erőteljesebb ezek között a
szomszédok között, mint a szembenállás.
Grósz Károly úgy vélekedett, hogy a környező országokban nem
elsősorban a törekvéseinkkel szembeni ellenérzés a markánsabb,
inkább félnek, hogy a folyamatokat nem fogjuk tudni jó irányban
kibontakoztatni, nem tudjuk kézben tartani az eseményeket, tehát
attól félnek, hogy Magyarországon kezelhetetlenné válnak az ügyek. S
hogy ez ne így legyen, ahhoz kérjük a különböző most formálódó
pártok támogatását is, mert ez nemzeti érdek, európai érdek, sőt
világérdek.
Az 1989 utáni idők elképzeléseivel kapcsolatban Pozsgay Imre úgy
nyilatkozott, az MSZMP politikai egysége jegyében akar szembenállni
a többi párttal. Személyes helyzetét illetően elmondta: az a
megtiszteltetés érte, hogy a KB ülésén elhatározták: amennyiben a
törvényhozás megalkotja a köztársasági elnökről szóló törvényt,
akkor a köztársasági elnöki tisztre őt jelölik. Akkor nekem -
mondotta - erre a küzdelemre és feladatra a nemzeti sorsközösség
érzésével kell felkészülnöm. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (11. rész)
|
Németh Miklós abban reménykedik, hogy sikerül elmozdulni a
gazdasági holtpontról; Grósz Károly azt mondta, a választások után
társadalmi munkában kívánja segíteni a politikát, mert, mint
hangoztatta, amíg élni fogok, és amíg egészséges vagyok, addig
mindig aktívan politizálni akarok. Nyers Rezső kifejezte azt a
reményét, hogy az MSZMP összefogottabb, céljaiban határozottabb és
módszereiben eredményesebb párt lesz. (MTI)
1989. június 25., vasárnap 21:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|