|
|
|
|
Az MSZMP kecskeméti reformkörének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. június 22., csütörtök - A ,,hogyan tovább,,? kérdésére késlekedő válasz, az élet tényeivel sokszor ellentétes következetetéseket levonó politikusi megnyilatkozások, az ellenzéki pártok fokozódó aktivitása, a párttagság egyre inkább megnyilvánuló távlatvesztése süregetőleg hatnak egy jól előkészített pártkongresszus összehívására. Egyetértünk az MSZMP budapesti reformköre állásfoglalásának legfontosabb kitételeivel, miszerint a kongresszust demokratikusan kell előkészíteni; a tagság egészével kell párbeszédet folytatni; egyéni vagy közös platformok alapján közvetlenül kell küldötteket választani. A kecskeméti reformkör e szempontokat figyelembe véve elkészített egy, a kongresszus előkészítésére, munkájára vonatozó javaslatot. Ezt az anyagot most megvitatásra ajánlja a párttagságnak és a Központi Bizottságnak. A javaslat már egy új szervezeti-működési rendet is megelőlegez. Az általunk ,,elképzelt,, párt egy kétszintű, horizontális kapcsolatokban is élő, demokratikus szervezet, a tagság pártja (az erre vonatkozó teljeskörű javaslatunkat legközelebbi tanácskozásunkon tárgyaljuk). Határozati javaslat a pártkongresszus munkájára 1. Az MSZMP KB 1989. szeptember 30-ára hívja össze az MSZMP kongresszusát. A kongresszus feladata: a/ A pártállamból a jogállamba vezető útra vonatkozó politikai program megalkotása; b/ A párt rövidtávú programja, választási tézisei; c/ A párt új szervezeti, működési szabályzata; d/ A párt új vezető testületeinek, tisztségviselőinek megválasztása. A munka- és ügyrendre vonatkozó javaslatot pártvitára kell bocsátani. 2. A kongresszus két szakaszban végzi munkáját: I. Az 1/a-c pontokban felsoroltak megvitatása, határozat. II. Az 1/d pont alatti. (folyt.köv.)
1989. június 22., csütörtök 18:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP kecskeméti reformkörének állásfoglalása (2. rész) (OS)
|
Az első szakasz utolsó plenáris ülését követő 10. napon újra összeül a kongresszus és megválasztja a párt elnökét és a főtitkárt, valamint a Központi Bizottságot, jóváhagyja az országos választmány delegált tagjainak megválasztását. 3. A kongresszusi küldötteket a tagság közvetlenül, a jelöltek által képviselt platformok alapján delegálja. A KB és a KEB jelenlegi tagjai tanácskozási joggal vesznek részt a kongresszus első szakaszában. 4. Kongresszusi választókerületet alkotnak: - Budapesten a kerületek; - azon települések, amelyek pártbizottsága által irányított alapszervezetek összesített taglétszáma 1989. július 1-jén a 700 főt meghaladja; - A fenti két kategóriába nem tartozó települések összevontan. A területi beosztást a megyei pártbizottság határozza meg, melynek alapja az országgyűlési választókerület legyen. 5. A küldöttválasztás rendje a következő: - Minden 700 párttag után 1 fő küldöttet kell választani. - A választókerületbe tartozó alapszervezetek mindegyike legalább 1 főt, de legfeljebb 10 pártagonként 1 főt delegál a választókerületi jelölőgyűlésbe. A pontos számot a megyei, illetve a városi pártbizottság határozza meg. - A jelölőgyűlésen kongresszusi küldöttjelölésért ,,pályázók,, meghatározott időt kapnak arra (5-10 percet), hogy ismertessék platformjukat a kongresszusi napirendeni pontokra vonatkozóan, vagy a párt politikájának valamely részterületére. - A jelölőgyűlés elnöke - a küldöttajánlások után - listán kér a küldöttektől javaslatot a kongresszus küldötteire. Az lesz küldöttjelölt, aki a jelölőgyűlés résztvevői több mint 50 százalékának szavazatát megkapja. Sikertelen szavazás után a legtöbb szavazatot elnyerők lesznek küldöttjelöltek. - A küldöttjelöltek a jelölőgyűlést követően , a választókerületben tartott - legalabb kettő - pártfórumon fejthetik ki nézeteiket. - A pártfórumok lezárását követően az alapszervezetekben a kongresszusi küldöttekre titkosan szavaznak a párttagok. A lista akkor lesz érvényes, ha azon annyi név van, ahány kongresszusi küldöttet delegálhat az adott választókerület. (folyt.köv.)
1989. június 22., csütörtök 18:31
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP kecskeméti reformkörének állásfoglalása (3.rész) (OS)
|
- Kongresszusi küldöttválasztási listákat a megyei pártbizottság által választott választási elnökség összesíti. Kongresszusi küldött/ek/ az/ok/ lesz/nek/, aki/k/, az adott választókerületben lévő párttagok többségének szavazatát elnyeri/k/. 6. A küldöttválasztást be kell fejezni 1989. szeptember 10-ig. A választási kifogást a megyei pártbizottság által kiküldött egyeztető bizottság bírálja el, 1989. szeptember 15-ig. 7. A kongresszusra szóló meghívókat két héttel a kongresszus kezdetét megelőzően postázni kell a küldötteknek. Az egyes napirendi pontok előterjesztéseit meg kell jelentetni az országos pártsajtóban. Emellett lehetővé kell tenni minden kongresszusi küldöttnek, hogy véleményét, platformját bármály pártfórumon, a pártsajtóban kifejthesse 1989. szeptember 29-ig. 8. A kongresszus első szakaszában lehetőséget kell adni minden szólásra jelentkezőnek, hogy élőszóban előadhassa plaformját, véleményét. A kongresszus szabályok szerinti lebonyolítására az ügyrendi bizottság felügyel. 9. A kongresszus I. szakasza után megyegyűlést /rész megyegyűléseket/ kell összehívni a helyi jelölőgyűlések résztvevőiből. Ezen a megyei küldöttcsoport vezetője tájékoztatást ad a kongresszus munkájáról. A megyegyűlés titkosan választja meg az országos választmány delegáltjait - minden 4000 párttag után 1 főt - és ugyancsak titkosan jelöl a párt elnökének, főtitkárának személyére. Választmányi delegált, illetve elnök-, főtitkárjelölt az lesz, aki a jelenlévők szavazatának többségét megszerzi. A megyegyűlésen, helyi jelölőgyűléseken részt vehetnek a felsorolt tisztségekre pályázók is. 10. A kongresszus II. szakaszában a küldöttek jóváhagyják az országos választmány tagjainak megválasztását. A kongresszus soraiból jelölőbizottságot választ, amely a megyegyűlések, helyi jelölőgyűlések jelöltjeiből javaslatot készít a párt elnökére, főtitkárára. Az a személy lesz megválasztva tisztségre, aki a kongresszus résztvevői szavazatának több mint 50 százalékát megkapja. Az országos választmány tagjai szavazati joggal rendelkeznek. (folyt.köv.)
1989. június 22., csütörtök 18:33
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP kecskeméti reformkörének állásfoglalása (4. rész) (OS)
|
11. A Központi Bizottságot és a párt országos titkárait az országos választmány választja meg, az általa meghatározott rend szerint. 12. A kongresszus III. szakaszát követően a helyi pártszervek megtartják saját pártértekezleteiket. Ezek napirendjén szerepeljen a kongresszus határozataihoz való viszonyulás kérdése és az adott szintű testületek, tisztségviselők megválasztása. Minden pártszervezet megválasztja képviselőjét a megyegyűlésbe. MSZMP kecskeméti reformkör (OS)
1989. június 22., csütörtök 18:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|