Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 22.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Megjegyzések az önkormányzati törvény vitájához

"... elfogadható önkormányzati törvényhez - földtörvény kell Ugyanez vonatkozik az önkormányzatok területén található, nem mezőgazdasági ingatlanokra és egyéb vagyontárgyakra. Ahhoz, hogy az önkormányzatok működhessenek, a földtörvényen kívül elengedhetetlenül szükséges a tulajdonreform alapelveinek tisztázása is. Feladataik ellátáshoz községeknek és a városoknak adóra is szükségük van. Tisztázni kell, hogy milyen adó kivetésére és felhasználására lesz joguk az önkormányzatoknak. Vagyis: ki kell dolgozni az államháztartási törvényt és az adórendszeren belül ki kell jelölni a helyi adók és az ingatlanadók helyét, nagyságát és kivetésének módját. "

Az MSZMP kecskeméti reformkörének állásfoglalása (1. rész) (OS)

1989. június 22., csütörtök - A ,,hogyan tovább,,? kérdésére
késlekedő válasz, az élet tényeivel sokszor ellentétes
következetetéseket levonó politikusi megnyilatkozások, az ellenzéki
pártok fokozódó aktivitása, a párttagság egyre inkább megnyilvánuló
távlatvesztése süregetőleg hatnak egy jól előkészített
pártkongresszus összehívására. Egyetértünk az MSZMP budapesti
reformköre állásfoglalásának legfontosabb kitételeivel, miszerint a
kongresszust demokratikusan kell előkészíteni; a tagság egészével
kell párbeszédet folytatni; egyéni vagy közös platformok alapján
közvetlenül kell küldötteket választani.

    A kecskeméti reformkör e szempontokat figyelembe véve
elkészített egy, a kongresszus előkészítésére, munkájára vonatozó
javaslatot. Ezt az anyagot most megvitatásra ajánlja a párttagságnak
és a Központi Bizottságnak.

    A javaslat már egy új szervezeti-működési rendet is megelőlegez.
Az általunk ,,elképzelt,, párt egy kétszintű, horizontális
kapcsolatokban is élő, demokratikus szervezet, a tagság pártja (az
erre vonatkozó teljeskörű javaslatunkat legközelebbi
tanácskozásunkon tárgyaljuk).

    Határozati javaslat a pártkongresszus munkájára

    1. Az MSZMP KB 1989. szeptember 30-ára hívja össze az MSZMP
kongresszusát. A kongresszus feladata:

    a/ A pártállamból a jogállamba vezető útra vonatkozó politikai
program megalkotása;

    b/ A párt rövidtávú programja, választási tézisei;

    c/ A párt új szervezeti, működési szabályzata;

    d/ A párt új vezető testületeinek, tisztségviselőinek
megválasztása.

    A munka- és ügyrendre vonatkozó javaslatot pártvitára kell
bocsátani.

    2. A kongresszus két szakaszban végzi munkáját: I. Az 1/a-c
pontokban felsoroltak megvitatása, határozat. II. Az 1/d pont
alatti. (folyt.köv.)


1989. június 22., csütörtök 18:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP kecskeméti reformkörének állásfoglalása (2. rész) (OS)

Az első szakasz utolsó plenáris ülését követő 10. napon újra
összeül a kongresszus és megválasztja a párt elnökét és a főtitkárt,
valamint a Központi Bizottságot, jóváhagyja az országos választmány
delegált tagjainak megválasztását.

    3. A kongresszusi küldötteket a tagság közvetlenül, a jelöltek
által képviselt platformok alapján delegálja. A KB és a KEB
jelenlegi tagjai tanácskozási joggal vesznek részt a kongresszus
első szakaszában.

    4. Kongresszusi választókerületet alkotnak:

    - Budapesten a kerületek;

    - azon települések, amelyek pártbizottsága által irányított
alapszervezetek összesített taglétszáma 1989. július 1-jén a 700 főt
meghaladja;

    - A fenti két kategóriába nem tartozó települések összevontan. A
területi beosztást a megyei pártbizottság határozza meg, melynek
alapja az országgyűlési választókerület legyen.

    5. A küldöttválasztás rendje a következő:

    - Minden 700 párttag után 1 fő küldöttet kell választani.

    - A választókerületbe tartozó alapszervezetek mindegyike
legalább 1 főt, de legfeljebb 10 pártagonként 1 főt delegál a
választókerületi jelölőgyűlésbe. A pontos számot a megyei, illetve a
városi pártbizottság határozza meg.

    - A jelölőgyűlésen kongresszusi küldöttjelölésért ,,pályázók,,
meghatározott időt kapnak arra (5-10 percet), hogy ismertessék
platformjukat a kongresszusi napirendeni pontokra vonatkozóan, vagy
a párt politikájának valamely részterületére.

    - A jelölőgyűlés elnöke - a küldöttajánlások után - listán kér a
küldöttektől javaslatot a kongresszus küldötteire. Az lesz
küldöttjelölt, aki a jelölőgyűlés résztvevői több mint 50
százalékának szavazatát megkapja. Sikertelen szavazás után a legtöbb
szavazatot elnyerők lesznek küldöttjelöltek.

    - A küldöttjelöltek a jelölőgyűlést követően , a
választókerületben tartott - legalabb kettő - pártfórumon fejthetik
ki nézeteiket.

    - A pártfórumok lezárását követően az alapszervezetekben a
kongresszusi küldöttekre titkosan szavaznak a párttagok. A lista
akkor lesz érvényes, ha azon annyi név van, ahány kongresszusi
küldöttet delegálhat az adott választókerület. (folyt.köv.)


1989. június 22., csütörtök 18:31


Vissza »


Az MSZMP kecskeméti reformkörének állásfoglalása (3.rész) (OS)

- Kongresszusi küldöttválasztási listákat a megyei pártbizottság
által választott választási elnökség összesíti. Kongresszusi
küldött/ek/ az/ok/ lesz/nek/, aki/k/, az adott választókerületben
lévő párttagok többségének szavazatát elnyeri/k/.

    6. A küldöttválasztást be kell fejezni 1989. szeptember 10-ig. A
választási kifogást a megyei pártbizottság által kiküldött egyeztető
bizottság bírálja el, 1989. szeptember 15-ig.

    7. A kongresszusra szóló meghívókat két héttel a kongresszus
kezdetét megelőzően postázni kell a küldötteknek. Az egyes napirendi
pontok előterjesztéseit meg kell jelentetni az országos
pártsajtóban. Emellett lehetővé kell tenni minden kongresszusi
küldöttnek, hogy véleményét, platformját bármály pártfórumon, a
pártsajtóban kifejthesse 1989. szeptember 29-ig.

    8. A kongresszus első szakaszában lehetőséget kell adni minden
szólásra jelentkezőnek, hogy élőszóban előadhassa plaformját,
véleményét. A kongresszus szabályok szerinti lebonyolítására az
ügyrendi bizottság felügyel.

    9. A kongresszus I. szakasza után megyegyűlést /rész
megyegyűléseket/ kell összehívni a helyi jelölőgyűlések
résztvevőiből. Ezen a megyei küldöttcsoport vezetője tájékoztatást
ad a kongresszus munkájáról. A megyegyűlés titkosan választja meg az
országos választmány delegáltjait - minden 4000 párttag után 1 főt -
és ugyancsak titkosan jelöl a párt elnökének, főtitkárának
személyére. Választmányi delegált, illetve elnök-, főtitkárjelölt az
lesz, aki a jelenlévők szavazatának többségét megszerzi. A
megyegyűlésen, helyi jelölőgyűléseken részt vehetnek a felsorolt
tisztségekre pályázók is.

    10. A kongresszus II. szakaszában a küldöttek jóváhagyják az
országos választmány tagjainak megválasztását. A kongresszus
soraiból jelölőbizottságot választ, amely a megyegyűlések, helyi
jelölőgyűlések jelöltjeiből javaslatot készít a párt elnökére,
főtitkárára. Az a személy lesz megválasztva tisztségre, aki a
kongresszus résztvevői szavazatának több mint 50 százalékát
megkapja. Az országos választmány tagjai szavazati joggal
rendelkeznek. (folyt.köv.)


1989. június 22., csütörtök 18:33


Vissza »


Az MSZMP kecskeméti reformkörének állásfoglalása (4. rész) (OS)

11. A Központi Bizottságot és a párt országos titkárait az
országos választmány választja meg, az általa meghatározott rend
szerint.

    12. A kongresszus III. szakaszát követően a helyi pártszervek
megtartják saját pártértekezleteiket. Ezek napirendjén szerepeljen a
kongresszus határozataihoz való viszonyulás kérdése és az adott
szintű testületek, tisztségviselők megválasztása. Minden
pártszervezet megválasztja képviselőjét a megyegyűlésbe.


     MSZMP kecskeméti reformkör


(OS)


1989. június 22., csütörtök 18:35


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD