Rendszerváltás és az MTI

	Nyílt levél az MSZMP Központi Bizottságához (1. rész) (OS)
1989. június 22., csütörtök - 1. Nagy Imre és mártírtársai temetése a magyar politikai élet kiemelkedő eseménye lett. Az állam legfőbb szervei képviselőinek hivatalos részvétele, az MSZMP reformszárnya vezetőinek személyes megjelenése, meggyőző bizonyíték a múlt bűneitől való elhatárolódásra, a súlyosan hibás politikával és a sztálinista politikai rendszerrel való szakításra. Ez a tény, továbbá a rendező szervek higgadt, felelősségteljes eljárása, és a résztvevő százezrek fegyelmezett és méltóságteljes magatartása valóban reménykeltő lépések a nemzeti megbékélés útán. 2. Ezzel együtt a temetésen aggasztó politikai feszültségek nyilvánultak meg, sőt ezek - bizonyos törekvések folytán - még erősödtek is. Súlyos politikai hiba volt, hogy a reformkommunisták és a népfelkelést követő megtorlás áldozatai temetésének megrendezéséből éppen egy határozottan reformokért harcoló MSZMP maradt távol, s így másoknak engedte át a temetés politikai karakterének meghatározását. Ez az MSZMP KB-n belüli politikai határozatlanságnak és késlekedésnek, egyes vezetők, mindenekelőtt a főtitkár nem egyértelmű politikai állásfoglalásainak következménye. (A főtitkár salgótarjáni megnyilvánulása például Nagy Imre bűnössége ügyében politikailag hibás, amellett kegyeletsértő volt). Hibás volt a KB-nak az a politikája, hogy elmulasztotta 1956 eseményeinek és Nagy Imre szerepének árnyalt értékelését, s a feltárt tények és következtetések párttagok körében történő megvitatását, s így a szükséges és helyes álláspont kialakításának elmaradása - akaratlanul is - tovább bomlasztotta a pártegységet. 3. A Nagy Imre temetés egyes szónokai ellentétbe kerültek a meghirdetett politikai célokkal, s a nemzeti megbékélés szolgálata helyett - a pártot ért jogos bírálaton túl - intoleráns, kommunistaellenes demagógiának, s országunk érdekét sértő, irreális külpolitikai törekvéseknek adtak hangot. Tiltakozunk az ellen, hogy az MSZMP reformszárnyának tevékenységét a régi vezetés által elkövetett politikai hibákra való hivatkozással utasítsák el, és az ellen, hogy egyesek a reformkommunisták hitelének rontásával akarnak maguknak politikai tőkét kovácsolni A felelőtlenség, az intolerancia és a demagógia nem lehet sem a demokratikus átalakulás, sem a társadami konszenzus kialakításának útja. Ugyanakkkor üdvözöljük az ellenzék mindazon megnyilvánulásait, amelyek a nemzeti megbékélést szolgálják. (folyt.köv.) 1989. június 22., csütörtök 11:02
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »