Rendszerváltás és az MTI

	Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (29. rész)
A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m. 6. vk.), ----------- az MSZMP Baranyai Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára azt hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkotmányt hosszú távra szólóan stabil alapokra kell helyezni. Ezt jól szolgálja a mostani előkészítő szakasz, amelyet joggal nevezhetünk társadalmi alkotmányozásnak, hiszen az állampolgárok széles rétegei vesznek részt az alapelvek kidolgozásában. Ezután arról szólt, hogy az előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munkamegosztást, a közöttük szükséges egyensúly megteremtését, azt, hogy mi a feladata és joga a központi hatalomnak és az önkormányzatoknak. Ami az államformát illeti: meggyőződésből a népköztársaság elnevezést ajánlotta a hozzászóló, mert - mint mondta -, hazánkat már így ismeri a világ, és a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság elnevezés. Ezután olyan kérdésekről szólt, amelyeket a további szövegező munkánál, a koncepciók finomításánál figyelembe kell venni. Itt említette a bevezető szakaszt, amely szocialistának minősíti a kiépülő társadalmi rendszert, de a következő fejezet már nem fogalmazza meg, mit is értünk ezalatt. Az alkotmánynak szólnia kellene a plurálisan tagolt társadalom közösségeiről, a munkahelyi, a lakossági és a vallási közösségekről is. A hozzászóló hiányolta továbbá a koncepcióból a politikai akarat érvényesítésében közreműködő pártok közjogi státusát. Pedig ez időszerű kérdés - hangsúlyozta -, hiszen az MSZMP politizáló párttá kíván válni, és nem akar hatalmi monopóliumot. Az országszerte folyó címervitával kapcsolatban azt mondta, hogy bár becsüli nemzeti ereklyéinket, anakronizmusnak tartja a koronás címer bevezetését, ez ugyanis ellentétes a népköztársaság eszméjével. A Kossuth-címer viszont leghaladóbb hagyományainkat idézi. (folyt.köv.) 1989. március 8., szerda 17:29
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »