|
|
|
|
SZKP kongresszus - francia sajtó (1.rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. július 14. szombat (MTI-tud) - ,,Egyetlen dolog
bizonyos csupán: az, hogy az SZKP XXVIII. kongresszusa a Sztálin által
még 1922-ben kemény eszközökkel megvalósított, katonai jellegű
pártegység végét jelenti,, - írja szombaton, a most végetért
pártkongresszust kommentálva, a Le Quotidien de Paris. A szombat
reggel megjelent többi francia lap is hasonló véleményt hangoztat, s a
moszkvai jelentések elsősorban azt emelik ki a kongresszus eseményei
közül, hogy Borisz Jelcin után a két legnagyobb város, Moszkva és
Leningrád tanácselnöke is kilépett a pártból, megkezdődött egy új párt
szervezése a Demokratikus Platform híveiből.
A Le Quotidien de Paris úgy vélekedik egyébként, hogy a fejlemények meghaladták Mihail Gorbacsov elgondolásait. Jelcin és a két polgármester kilépése, a reformerek egy részének kiválása ,,a legdinamikusabb elemektől fosztja meg a pártot, amelyet pedig Gorbacsov meg akar újítani,,. Hasonlóképpen nem számított arra, hogy a többpártrendszer, amelyet elvben támogat, úgy valósul meg, hogy még nem jött létre az új államszerkezet, s még nem tud alternatívát javasolni a szocialista gazdaság ellenében. ,,Lenin örököse - mert így igyekszik feltüntetni magát, - határozottan híján van a szavahihetőségnek honfitársai szemében, akik nem nagyon igyekeznek segítségére sietni,, - írja egyebek között a párizsi lap.
A Le Figaro is elsősorban Jelcin és követői kiválásának következményeit elemzi. ,,A szovjet elnök azt kockáztatja, hogy rövidesen az abszolút uralkodó klasszikus helyzetébe kerül: uralkodik, de nem kormányoz, egy széthulló gyarmatbirodalom államfője,, - írja a lap, amely szerint a tényleges hatalom könnyen kerülhet az orosz föderáció élén álló Jelcin kezébe. A kilépés emellett kétségkívül kihat majd a pártra, amely máris a szakadáshoz közeledik. ,,Gorbacsovnak ezentúl már nem lehet mentsége. Meg kell valósítania a gazdasági reformot, mert egyedül ezzel képes mozgósítani a szovjet tömegeket,, - hangoztatja a lap cikke, rámutatva: a főtitkár úgy gondolta, hogy a párt lehet a transzmissziós szíj a ,,fent,, elhatározott reformok ,,lenti,, megvalósítására, azonban a párt a haladás áthatolhatatlan akadálya lett. Így viszont a káderek passzív ellenállása végzett a párttal, új politikai szervezetek jelennek meg, s az SZKP a partvonalon kívülre került. (folyt.)
1990. július 14., szombat 10:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|