|
|
|
|
Az MHSZ ügye a Honvédelmi Bizottság előtt (1.rész)
|
1990. július 11., szerda - Súlyos pénzügyi, jogi,
katonapolitikai és nem utolsó sorban erkölcsi kérdésekkel találta
szemben magát az Országyűlés Honvédelmi Bizottsága szerdai ülésén,
amikor a bomló félben lévő Magyar Honvédelmi Szövetség sorsáról
tájékozódott. Az állami felügyelet alatt névleg még tovább
funkcionáló MHSZ vagyoni, szervezeti feldarabolásának elvileg
októberre kellene befejeződnie a Honvédelmi Minisztérium segédlete
mellett, ám a honvédelmi bizottság ülésén máris nyilvánvalóvá vált,
hogy egy életképes MHSZ-jogutódrendszer kimunkálása még hónapokig
elhúzódhat.
A legelső probléma, amely a félkatonai honvédelmi szövetség ,,visszatársadalmasítása,, során felmerül - a Honvédelmi Bizottság is elsőként ezzel szembesült -, mi legyen a mintegy 10 milliárdra becsült, többnyire naturáliákban megtestesülő vagyon további sorsa. A jelenlegi helyzet szerint az MHSZ vagyonának mintegy 40 százaléka tekinthető társadalmi tulajdonnak, amelyről - elméletileg - sem a kormány, sem a feldarabolást ,,vezénylő,, miniszteri biztos nem jogosult dönteni.
A gyakorlatban a kormányzati kontroll mégis érvényesülhet az osztozkodás során, mivel az állami felügyelet biztosította jogánál fogva a honvédelmi tárca vezetőjének lehetősége van az MHSZ egyes vezető tisztviselőinek kijelölésére. Így a társadalmi tulajdon sorsáról dönteni jogosult MHSZ vezetésben is érvényesülhet az ellenőrzés. A szövetség vagyonának fennmaradó része állami tulajdon alá tartozik. Az elosztásnál sok gondot okoz, hogy a tulajdonformák keveredése miatt gyakori az egyes objektumok hasznosítása körüli huzavona. Az igazi gondot azonban a vagyonosztás kritériumai okozzák. Általában az az elv érvényesül, hogy az kapjon ,,vagyont,,, aki a felbomló MHSZ valamilyen továbbra is hasznos tevékenységét magára vállalja.
Ez azonban felveti az MHSZ-utódlás legnehezebb kérdését: az európai békerend irányába tekintő fiatal magyar demokráciának szüksége van-e, illetve milyen mértékben és mely feladatok ellátásában van szüksége a magyar ifjúság tömeges honvédelmi felkészítésére, elő-, illetve utóképzésére. Az igazi dilemmát a honvédelmi bizottság ülésén is ezek az egyelőre kiforratlan alapkérdések okozták. (folyt.köv.)
1990. július 11., szerda 15:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MHSZ ügye a Honvédelmi Bizottság előtt (2.rész)
|
Valódi patthelyzet alakult ki a honvédelmi tárca jelen lévő képviselői és a bizottság tagjai között; ki vállalja a felelősséget, hogy kimondja: szükség van a hadseregen kívüli honvédelmi képzés rendszerére, ehhez szervezet és pénz kell. A látszólag egyszerű döntést az teszi kényessé, hogy az elmúlt évtizedek pártállami struktúrájában félkatonai parancsvégrehajtó szervezetté formálódott MHSZ - sok lelkes aktivistájának áldozatos munkája ellenére - a közvélemény számára a régi rendszer mintapéldáját jelenti. A honvédelmi vezetés most a törvényhozást szeretné rávenni, hogy politikai ,,útmutatást,, nyújtson e kényes kérdések megválaszolásában, a honatyák többsége viszont nem tartaná kívánatosnak, ha a parlamenti bizottság ilyen problémákba bonyolódna. A bizottság ezt annál is inkább kerülni igyekszik, mivel saját sorait is erősen megosztja a honvédelmi-hazafias nevelés szükségességének, mértékének kérdése. A vita tart, az MHSZ-vagyon elosztása folyik. (MTI)
1990. július 11., szerda 15:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|