|
 |
 |
 |

Négyen az öttusáról (1. rész)
|

1990. július 20. péntek (MTI) - Alig egy hete Győrött versengtek a junior női öttusázók a vb érmekért, s a jövő héten a sportág újabb világbajnokságát rendezik meg. A felnőtt férfiak 32. ,,világrandevújának,, a finnországi Lahti ad otthont. A sportbarátok bizonyára nem felejtették még el a tavalyi budapesti vb hangulatát, a magyar ,,aranyesőt,,, a három elsőséget, amelyet nem lehet túlszárnyalni, de megismételni is nehéz. Hogy képesek lesznek-e rá a világverőnek nevezett magyar sportolók, arról így vélekednek az érintettek.
Horváth László szövetségi kapitány:
- A felkészülés utolsó szakasza nem volt gondtalan: Mizsér Attila derékfájás, Martinek János pedig arcüreggyulladás miatt hagyott ki edzéseket. Szerencsére, ez már a rápihenés, az úgynevezett finomítás időszakában történt, s remélhetőleg nem vetette őket vissza. Egyébként nyugodt vagyok, mert mindannyian céltudatos, profi szellemű sportolók, bármelyikük felállhat a dobogóra. A csapatversenyben mi más lehetne a célja egy olimpiai és világbajnok együttesnek, mint az aranyérem. De nem szabad elfelejteni, hogy a győzelem nem csak a felkészültségtől függ, hanem a pillanatnyi állapottól, a körülményektől is. Úgy érzem, ha a lovaglást nem hibázzuk el, nem lesz baj...
Fábián László, címvédő:
- Én csak akkor vagyok elégedett, ha nyerek. Hiába érem el életem legjobb eredményét az egyes számokban, ha ez nem elég a győzelemhez, nem vagyok boldog. Tavaly szorongva vártam a vb-t, mindenképpen nyerni akartam. Az is megfordult a fejemben, hogy ha nem sikerrül, abbahagyom. Jó érzés, hogy egyszer már egyéni világbajnok lettem, miért ne sikerülhetne most is. Ha a csapatban nem hibázunk, ,,csak,, azt nyújtjuk, amit tudunk, nyerhetünk.
Mizsér Attila, 1985 egyéni bajnoka:
- Derékbántalmaim miatt több futó-, vívó-, és lovasedzést kihagytam, de úgy érzem, ez nem vetett vissza. Talán jót is tett a pihenés. Az idén balszerencsés voltam, sérülés miatt nem tudtam annyi versenyen elindulni, mint tavaly, így nincsenek is olyan kiemelkedő eredményeim. Ennek ellenére a különböző számokban most is olyan formában érzem magam, mint egy éve. (folyt. köv.)
1990. július 20., péntek 11:43
|

Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
 |
|
|