|
|
 |
|
 |
Kormányszóvivői tájékoztató
|
1990. július 20., péntek - A kormány sürgősségi indítvánnyal
terjeszti a Parlament elé a Társadalombiztosítási Alap módosítására
vonatkozó törvényjavaslatot. A kormány azt szeretné ugyanis, ha a
nyugdíjasok, illetve a kisgyermekesek már a tervezett időponttól,
augusztus 1-jétől a felemelt összegeket vehetnék kézhez. A
Minisztertanács lényegében ugyanolyan összeghatárokat javasol, mint
amelyeket a költségvetés egyensúlyát javító intézkedések parlamenti
vitájában már ismertetett. A főbb tételek: a 4700 forint alatti
nyugdíjakat 300 forinttal emelik, a 4700 felettieket 5000-re
egészítik ki, a házastársi pótlékban részesedők jövedelempótlékát
ugyancsak 300 forinttal emelik, és 300 forinttal növekedik a gyed
minimuma, illetve a gyes jövedelempótléka. A saját jogú és özvegyi
nyugdíjak összegét ugyancsak 300 forinttal emelik. A szociális
intézkedéscsomag összesen 1.4 millió embert érint, s mintegy 1.9
milliárd forint kiadási többletet jelent.
A kormány ülésén egy távlati koncepció részeként elhangzott az
is, hogy szükséges lesz a nyugdíjak indexálásának bevezetése, vagyis
olyan rendszer kialakítása, amely automatikusan biztosítja a
nyugdíjak értékállóságát. A kormány azt szeretné biztosítani, hogy
jövőre a nyugdíjak az átlagbérek növekedéséhez igazítva, azzal
arányosan emelkedjenek. (MTI)
1990. július 20., péntek 11:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. július 20., péntek - A kormány sürgősségi indítvánnyal
terjeszti a Parlament elé a Társadalombiztosítási Alap módosítására
vonatkozó törvényjavaslatot. A kormány azt szeretné ugyanis, ha a
nyugdíjasok, illetve a kisgyermekesek már a tervezett időponttól,
augusztus 1-jétől a felemelt összegeket vehetnék kézhez. A
Minisztertanács lényegében ugyanolyan összeghatárokat javasol, mint
amelyeket a költségvetés egyensúlyát javító intézkedések parlamenti
vitájában már ismertetett. A főbb tételek: a 4700 forint alatti
nyugdíjakat 300 forinttal emelik, a 4700 felettieket 5000-re
egészítik ki, a házastársi pótlékban részesedők jövedelempótlékát
ugyancsak 300 forinttal emelik, és 300 forinttal növekedik a gyed
minimuma, illetve a gyes jövedelempótléka. A saját jogú és özvegyi
nyugdíjak összegét ugyancsak 300 forinttal emelik. A szociális
intézkedéscsomag összesen 1.4 millió embert érint, s mintegy 1.9
milliárd forint kiadási többletet jelent. A jövő évre áthúzódó
hatásokkal együtt pedig mintegy 2.7 milliárd forintra tehető.
A kormány ülésén egy távlati koncepció részeként elhangzott az
is, hogy szükséges lesz a nyugdíjak indexálásának bevezetése, vagyis
olyan rendszer kialakítása, amely automatikusan biztosítja a
nyugdíjak értékállóságát. A kormány azt szeretné elérni, hogy jövőre
a nyugdíjak az átlagbérek növekedéséhez igazítva, azzal arányosan
emelkedjenek. Ehhez mindenképpen szükség lesz arra is, hogy
feltöltsék a Társadalombiztosítási Alapot. Igen nagy hiányok forrása
ugyanis, hogy a ,,sorbanállásban,, ludas vállalatok összesítve már
mintegy 17 milliárd forinttal tartoznak a Társadalombiztosítási
Alapnak, elmaradt járulékbefizetések miatt. (A mostani
intézkedéscsomag lényegében emiatt szorítkozik a kisnyugdíjak
emelésére.) A járulékfizetési késedelmeket gyakorlatilag ösztönzik
azok a pénzügyi szabályozók is, amelyek a felszámolás, csődeljárás
esetében a társadalombiztosítási járulékot mint rendezendő
kötelezettséget az utolsók közé sorolja. Ezt fokozza, hogy a
késedelmi befizetések kamatai is meglehetősen alacsonyak. Így a
vállalatoknak nem különösebben érdekük, hogy a járulékot
rendszeresen fizessék; ezek késedelmes befizetésével gyakorlatilag
hiteleznek maguknak. A kormány ennek kivédésére a késedelmi kamatok
emelését tervezi, s a felszámolási eljárásoknál a
társadalombiztosítási járulék kiegyenlítése az elmaradt bérköltségek
kiegyenlítésével egyenlő rangra emelkedik. (folyt. köv.)
1990. július 20., péntek 13:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Ez várhatóan arra ösztönzi a Társadalombiztosítási Főigazgatóságot,
hogy saját hatáskörében is kezdeményezze vállalatok felszámolását. A
Társadalombiztosítási Főigazgatóság addig is, már a nyáron saját
hatáskörében felméri és szeptemberben nyilvánosságra hozza a
legnagyobb ,,adós,, vállalatok listáját, amelyek gyakorlatilag az
egész társadalomnak tartoznak, s nehezítik például a nyugdíjasok
helyzetének javítását.
A kormány megbízta az ipari és kereskedelmi minisztert, hogy
mérje fel, miként lehetne a leghatékonyabban hasznosítani a volt
MSZMP egykori nagyértékű üdülőingatlanjait. Az ötletek között
felmerült például, hogy célszerű lenne üdülőláncot kialakítani. A
hasznosítás leghatékonyabb módozatainak kimunkálásába bekapcsolódik
a vagyonügynökség is. Az egykori üdülők hasznosításából befolyó
jövedelmek egy jelentős részét a Társadalombiztosítási Alap kapja.
A kormány Kiss Gyula tárca nélküli miniszter előterjesztésében
megvitatta az úgynevezett kárpótlási hivatal létrehozását. Az a
döntés született, hogy az intézmény szeptember 1-jén kezdi meg
működését. A hivatal a személyes szabadságot politikai okokból,
jogtalanul korlátozó intézkedések okozta anyagi károk miatti
kárpótlással foglalkozik. (Az elvett, államosított, elvesztett
ingatlanok, ingóságok utáni kártérítés erre a hivatalra nem
tartozik. A szóvivő ugyanakkor kérdésekre válaszolva közölte azt is,
hogy továbbra is napirenden van egy - ideiglenes elnevezéssel -
kártérítési hivatal felállításának a kérdése. Ez az intézmény a
tulajdonsérelmeket mérné fel, és az azokkal kapcsolatos kártérítés
módozatait alakítaná ki. Ehhez azonban ki kell alakítani a
tulajdonnal kapcsolatos koncepciót. Annyi máris bizonyos, hogy a
teljes körű kártérítés nyilvánvalóan képtelenség, s az sem
lehetséges, hogy az eredeti tulajdonosokat egykori ingatlanjaik
tulajdonjogába állítsák vissza.) A politikai okokból kárt
szenvedettek számát ma még csak becsülni lehet, de a
Belügyminisztérium már több mint 170 ezer kérelmezőt tart számon. A
szóvivő közölte azt is, hogy készül az úgynevezett kárpótlási
törvény, amely pontosan meghatározza azok körét, akikre kiterjed a
kárpótlás. Az alapelképzelés szerint az 1945 és 1963 között
elszenvedett sérelmek orvoslásával foglalkozna a hivatal. Az sem
kizárt azonban, hogy a kárpótlás hatályát a korábbi időszakokra is
kiterjesztik. Egyidejűleg társadalmi bizottságot hoznak létre az
érintett szervezetek - mint például a POFOSZ és a TIB -
részvételével a kárpótlási koncepció kidolgozásának elősegítésére.
(folyt. köv.)
1990. július 20., péntek 13:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A Minisztertanács Baráth Etele kormánybiztos előterjesztésében
tájékoztatót hallgatott meg a Budapest-Bécs Világkiállítás
előkészületeinek helyzetéről. A kormány megállapította: számos
ponton tapasztalható előrehaladás a világkiállítás előkészítésében,
a rendezés koncepciója világosabbá vált. Néhány fontos kérdés
megalapozása azonban - mindenekelőtt a finanszírozással kapcsolatban
- nem mozdult előre. Az előkészítő munkát meg kell gyorsítani, s a
világkiállítás ügyében a végső szót a következő hónapokban mondja ki
a kormány. Az infrastrukturális beruházásokról való döntés nem tűr
további haladékot, ezek ügyében mindenképpen döntenie kell a
kormánynak szeptember elején.
Döntés született arról is, hogy a dízel üzemanyag 30 százalékos
áremelésének részleges ellentételezésére a nagy közületi
felhasználók kompenzációt kapnak. A mezőgazdasági üzemek mintegy 710
millió forintot, a közlekedési ágazat - beleértve a MÁV-ot - 610
millió forintot, a mentők, tűzoltók pedig mintegy 180 millió
forintot kapnak kompenzációképpen.
A kormány röviden foglalkozott a pápa látogatásának
előkészítésével is. Az előkészületi munkálatok összehangolását
kormánybiztosként Pálos Miklós miniszterelnökségi államtitkár
vezeti. Annyi már bizonyos, hogy II. János Pál az egykori prímási
palotában, a Várban, az Úri utca 62-ben fog megszállni magyarországi
látogatása alkalmával. (A pápa ugyanis külföldi látogatásai
alkalmával csak egyházi ingatlanban tartózkodhat.)
Szokásos nemzetközi politikai tájékoztatójában Jeszenszky Géza
külügyminiszter a kormányülésen elmondta, hogy a bős-nagymarosi
vízlépcső ügyében a szlovák kormány sajnálatos módon merevebb
álláspontot foglal el, mint maga a szövetségi kormány. A jelek
szerint leginkább a szlovákok erőltetik a bősi vízlépcsőszakasz
erőművének üzembe helyezését. A román-magyar párbeszéd felvételét
szorgalmazó, napokban elhangzott román külügyminiszteri
nyilatkozattal kapcsolatban Jeszenszky Géza közölte: Romulus Neagu
külügyminisztériumi államtitkár a jövő héten Budapestre látogat. A
magyar megítélés szerint Románia feltehetőleg tart egy esetleges
nemzetközi elszigetelődéstől, ezért nyilvánította ki mostani
tárgyalási szándékát. Magyarország természetesen kész felvenni a
megbeszélések fonalát, de azon lesz, hogy a román fél beváltsa
eddigi ígéreteit, hiszen pusztán szócséplésre Magyarország nem akar
alkalmat adni. A párbeszéd csak akkor emelkedhet magasabb szintre,
ha a románok tesznek is valamit a kapcsolatok javítása érdekében.
(folyt. köv.)
1990. július 20., péntek 13:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Egy kérdésre válaszolva a szóvivő rövid tájékoztatást adott
Antall József miniszterelnök és a Budapesten akkreditált arab
nagykövetek csütörtöki találkozójáról. A találkozón szóba került a
szovjet zsidók kivándorlásához nyújtott magyar segítség kérdése is.
A kormányfő ezzel kapcsolatban hangoztatta: a magyar álláspont ez
ügyben nem változott. A menekülők felkarolása a magyar nép több
évtizedes humanitárius hagyományainak része. Magyarország e
humanitárius megközelítés szellemében nyújt technikai jellegű
segítséget a szovjet zsidók kivándorlásához. Izrael egyébként
garanciákat adott Magyarország számára arra, hogy a megszállt
területeken nem telepítenek le kivándorlókat. Szó esett a magyar
sajtó ,,arabellenes,, megnyilvánulásairól is. Az arab nagykövetek
kifogásolták, hogy a magyar sajtóorgánumok mintegy ellenséges
hangnemben írnak egyes Magyarországon tartózkodó arab állampolgárok
üzérkedő tevékenységéről. Antall József azzal válaszolt, hogy ,,a
magyar sajtó nem áll a kormány ellenőrzése alatt,,. A sajtó
Magyarországon messzemenő szabadságot élvez.
A tájékoztatón ez alkalommal is napirendre került egy
helyreigazítás. A szóvivő utalt arra az osztrák visszhangra, amelyet
Antall József Brüsszelben elhangzott rövid eszmefuttatása váltott ki
Ausztria semlegességével, illetve tervezett EK-csatlakozásával
kapcsolatban. Osztrák lapok - mondotta a szóvivő - egyre inkább
olyan színezetet adnak Antall József szavainak, mintha a magyar
kormányfő az örök semlegesség feladására buzdította volna Ausztriát,
holott egyszerűen arról van szó, hogy a miniszterelnök véleménye
szerint az alkotmányosan kinyilvánított semlegesség, mint
elkötelezettség, az Európai Közösség tagságának akadálya lehet. A
probléma egyébként Magyarország VSZ-tagságával kapcsolatban merült
fel. Antall József ugyanis rávilágított arra: a magyar kormány
elhatározott és bejelentett szándéka, hogy rendezett tárgyalások
nyomán kiváljon a Varsói Szerződés fegyveres szervezetéből, ám nem
készül kinyilvánítani semmilyen nemzetközi jogi formában valamiféle
semleges státuszt. Ezzel szemben az ország leendő biztonságát az új
kollektív európai biztonsági rendszerbe igyekszik ágyazni. (MTI)
1990. július 20., péntek 13:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|