Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 19.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Vasárnap:

lakitelki falunap

" A politikai és a különféle szórakoztató programok reggel hat órától estig a község piacterén és a tőserdei Holt-Tisza partján zajlanak. "
BBC, Panoráma:

Moszkva adósságai

"Gorbacsov egy nyilatkozatát többen úgy értelmezték, hogy Moszkva bizonyos adósságainak törlesztését talán átütemezik. De miért lenne szüksége viszonylag kevés egy főre jutó adósságállománnyal rendelkező Szovjetuniónak átütemezni a visszafizetést?"

Ausztria - Magyarország

Washington, 1989. március 7. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Thassy Jenő ezúttal az osztrák-magyar viszonyt helyezi új
megvilágításba.
    
    - Ausztria közeli kapcsolata Magyarországgal árthat az Európai
Közösség iránti reményeinek - jelenti Judy Dempsey Bécsből a
Financial Timesnak. Ezt a cikket ismertetem most hallgatóimmal:
A Nyugat minden egyes kormányát erősen foglalkoztatja ezekben a
napokban Kelet-Európa reformja, és az, hogy mi legyen a válasza
erre. Ausztria helyzete azonban még nehezebb: ő kettős problémával
küzd, a változások Nyugaton és Keleten egyaránt dilemmát jelentenek
számára.
    
    Bécs szocialista kormánya az esztendő későbbi felében felvételét
szándékozik kérni az Európai Közösségbe. De Nyugat-Németország
nemrég hozott döntése, a vízumkényszer a jugoszláv állampolgárok
számára, Ausztriát arra kényszerítheti, hogy mérlegelje: vajon
Magyarországgal való szoros viszonyát nem lesz-e kénytelen feladni,
amennyiben az Európai Közösség tagja lesz?
    
    Magyarországgal való kapcsolata rendkívüli, nem utolsó sorban
azért, mert a két ország közötti határ megnyílt, szabad az átjárás
mindkét oldalra, ennek következtében tavaly 2 millió magyar
látogatott át Ausztriába.
    
    Németh Miklós, a magyar miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy a
zöldövezetet, a drótsövénnyel, kutyákkal, őrtornyokkal őrzött
területet 1991-re lebontják. És amennyiben valóban sor kerülne az
1995-re tervezett közös Bécs-budapesti világkiállításra, úgy a
határvonal valósággal elmosódna. Ez viszont kényes kérdéseket vet
majd fel Magyarországnak kelet-európai szomszédjaival való
viszonyában - ezek ugyanis folyosónak használhatják, ahonnét
megnyílik útjuk Nyugat-Európa felé.
    
    Ausztria és Magyarország jelenlegi kapcsolatának kiépítése hosszú
évekbe tellett. Az 1956-os forradalom után Ausztria megnyitotta
határait a 200 ezer magyar menekült előtt. Ezt követően az osztrák
kormány hamarosan felismerte, hogy Kádár János rugalmasabbá akarja
változtatni kommunista rendszerét. Ez az attitűd indította az
osztrák kormányt arra, hogy a jószomszéd-politikát folytassa Kelet-
Európával, megnyitotta határait mindazon országok előtt, amelyek
valamikor a Habsburg birodalomhoz tartoztak, még a bolgároknak és
románoknak sem kellett tőle vízumot kérniük, amennyiben saját
országaik engedélyezték utazásukat.
    
    Ha Ausztriát felveszik az Európai Közösségbe, úgy nyugati határai
szimbolikussá válnak, ami arra sarkallhatja azokat a magyarokat és
lengyeleket akik Nyugatra szándékoznak, hogy Bécset egyirányú
utazásra használják. Ezért Bécs most azon aggódik, hogy az Európai
Közösségbe való felvételének az lehet az ára, hogy ismét be kell
vezetnie a vízumkényszert a kelet-európaiakkal szemben.
    
    Az idő kerekét nem tudnánk visszafelé fordítani - mondja az osztrák
külügyminisztérium egyik közege. Megígértük a magyaroknak, hogy
felvételünk az Európai Közösségbe nem lesz káros kihatással reájuk
nézve. Sőt: Magyarország most abban reménykedik, hogy amennyiben
Ausztria a közösség tagjává válik, ez számára is lehetővé teszi,
hogy megvesse a lábát Nyugat-Európában. Ezért a bécsi közegek most
ahelyett, hogy Nyugat vagy Kelet között választanának két
lehetőségben reménykednek. Először is abban, hogy amennyiben Mihail
Gorbacsov folytatja a peresztrojka-politikát, ez arra
kényszerítheti Nyugat-Európát, hogy átértékelje saját kelet-európai
politikáját.
    
    - Amióta januárban aláírtunk egy messzemenő emberjogi dokumentumot
- mondja egy osztrák hivatalos közeg - kötelezettségeket
vállaltunk, ez azt is jelenti, hogy a kelet-európaiak számára az
utazást meg kell könnyíteni. Hosszú évekig efelett nem kellett
aggódni, mert saját országaik eltiltották őket az utazástól - de
most, amikor ez szabadabbá vált, Nyugat-Európa aggódik azon, hogy
elözönli őt Európa keleti fele.
    
    A második lehetőség, amelyben Bécs reménykedik, hogy
Magyarországgal egyetemben megkapja az engedélyt a közös
világkiállítás rendezésére. Ezt mindkét ország hőn óhajtja, és
pedig különböző okok miatt.
    
    Magyarország, amelynek külpolitikája egyre nyugatibb orientációjú -
ezt a Dél-Koreával és Izraellel való kapcsolata igazolja, valamint
szándéka, hogy csatlakozik az Európai Szabad Kereskedelmi
Szervezethez és az 1951-es ENSZ-megállapodáshoz a menekültek
ügyében - ez az új orientációjú Magyarország a világkiállításban
pompás alkalmat lát a nyugati tőke támogatásának megszerzésére, és
arra is, hogy hála Ausztriának és a vele való szoros
kapcsolatoknak, számára a Nyugathoz sokkal nagyobb közeledést
nyújtson.
    
    Egy magyar közeg szerint Magyarország külpolitikáját jórészben a
gazdasági kényszer diktálja, de azért is sietős számunkra hogy
mielőbb nyélbe üssük, mert esetleg Gorbacsov nem fogja tudni
tartani magát.
    
    Ami Bécset illeti: elveti a bírálatot, hogy a közös világkiállítás
mindössze költséges nosztalgia, dicső múltja felelevenítésére.
    
    Hivatalosak szerint az alkalmat felhasználják arra, hogy
átalakítsák az államgazdaságot, és radikálisabban álljanak át a
magánszektorra a két milliárd schillinget meghaladó kiállítás
finanszírozására. Ugyanakkor azt mondják, hogy a kiállítás itt
lehet, amely Kelét-Európába vezet.
    
    Politikai és kulturális szempontból Bécsnek sokkal több közössége
van Budapesttel, Varsóval és Szlovákiával, mint Párizzsal vagy
Londonnal. Ausztriában a közép-európai hagyományok jobban
meghonosodtak, mint Nyugat-Európa liberalizmusa. Ellentétben az
angolszász világgal, Ausztria tekintélyállam volt, széles rétegű
parasztsággal és gyenge polgársággal. A középosztály kifejletlen,
túl gyenge volt ahhoz, hogy szembeszálljon az államhatalommal, és
küzdjön a polgári intézmények - például bíróság - hatáskörének
kiterjesztéséért.
    
    Kelet-Európa többi része osztozik ebben - és ez az oka annak, hogy
ez a térség ideális talaj a politológusok számára, hogy ezt
tanulmányozzák. Ahogy a magyar külügyminisztérium egyik közege
megjegyezte: mi a nyugat-európai burzsoázia, és a mindenható orosz
állam közé vagyunk beékelve. Ez magyarázza az Ausztriával való
rokonszenvet, és a vele való szoros kapcsolatokat.
    
    Túl ezen, a magyarok számára Ausztria fontossága ennél is nagyobb,
mindkettőjük osztozott a háború közötti törékeny demokratikus
intézményekben, a háború utáni megpróbáltatásokban, amit végül is
mindketten túléltek - Ausztria szerencsésebben.
    
    A magyarok tanulni szeretnének a háború utáni osztrák kormányok
politikai egyetértés, a szociálpartnerschaft-politikájából. Ez
segítette az osztrákokat stabilitásuk megtartásában. Ezért
beszélnek a magyarok most annyit az új egyetértésről - amint
óvatosan elindulnak a politikai pluralizmus irányába.
    
    Ami Ausztriát illeti: a döntés Nyugat és Kelet között nem lesz
könnyű, amennyiben valóban választásra kényszerülnek. Kelet-Európa
- még ha meg is hozza a maga reformjait - túl nagy feladat lenne
Ausztria számára, miután nem rendelkezik Nyugat-Németországhoz
hasonló tőkével. A logika azt diktálja - mondja egy osztrák
hivatalos közeg - hogy amíg Kelet és Nyugat viszonya kedvező,
csatlakozzunk az Európai Közösséghez - utóvégre is kereskedelmünk
60 százaléka irányul oda és csupán 2 százalék Magyarországra.
    
    Kelet nem tudná pótolni számunkra a Nyugatot - fejezi be bécsi
jelentését a Financial Times munkatársa. +++
    


1989. március 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD