Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 19.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Vasárnap:

lakitelki falunap

" A politikai és a különféle szórakoztató programok reggel hat órától estig a község piacterén és a tőserdei Holt-Tisza partján zajlanak. "
BBC, Panoráma:

Moszkva adósságai

"Gorbacsov egy nyilatkozatát többen úgy értelmezték, hogy Moszkva bizonyos adósságainak törlesztését talán átütemezik. De miért lenne szüksége viszonylag kevés egy főre jutó adósságállománnyal rendelkező Szovjetuniónak átütemezni a visszafizetést?"

Bős-Nagymaros

(Lángh Júlia)
München, 1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - Haraszti Miklós,
a Beszélő szerkesztője - Münchenen átutazóban - stúdiónk vendége.
    
    Környezetvédelmi témákban is elkötelezettnek mondható - többek
között. írója és aláírója volt a Die Pressében megjelent hírneves
hirdetésnek Bős-Nagymaros ügyben. Az aktuális kérdés ma, egy nappal
az országgyűlési ülésszak megnyitása előtt:
Mi a véleménye Önnek arról, hogy az országgyűlési képviselők egy
csoportja azt javasolja, tűzzék ismét napirendre Bős-Nagymaros
kérdését?
    
    Nem igazán értem. Miért nem inkább a népszavazás elrendelését
kérték a képviselők az Országgyűléstől?
    
    Különösen most, amikor már több mint 124 ezer aláírás gyűlt össze.
    
    Nem vagyok benne biztos, nem lett volna-e célravezetőbb, ha amúgy
is azzal érvelnek, hogy új tények jöttek közbe azóta, akkor azon a
területen léptek volna talán, ha azon a területen léptek volna föl,
ahol valóban új tények jöttek létre. Talán nagyobb sikerre
számíthatnák.
    
    Nevezetesen, az egyik vaskos tény amire ők is hivatkoznak, hogy
népszavazást kér az ország felnőtt lakosságának jóval több, mint a
leendő törvény által előírt egy százaléka. Ez a kérés azonban
népszavazás kiírására, tehát annak a lehetőségnek a létrejöttére
irányul, hogy az ország maga - mégpedig a parlament közbejötte
nélkül - maga dönthessen ebben a kérdésben. Nagyobb ereje lett
volna talán az országgyűlési vitának, ha erről folyik, erről a
lehetőségről: hogyan kapcsolja ki magát az Országgyűlés, és hogyan
adja át a döntési jogot magának az országnak.
    
    Természetesen a képviselők igen tiszteletreméltó beadványának
minden érve helytálló. Valóban romlott az ország gazdasági
helyzete, és az összes általuk felhozott indok fennáll - azonban
képviselőtársaik hiúságába ütközik, hogy elismerjék hogy akkori
álláspontjukat az azóta eltelt idő fejlődése megcáfolta.
    
    Ami megcáfolhatatlan, az az, hogy az ország közben azt kérte a
képviselői visszahívások által - és főleg a népszavazás követelése
által - hogy most már ő maga dönthessen. Talán még nem késő, hogy a
beterjesztő képviselő alternatív szavazási témaként a népszavazást
is az Országgyűlés elé terjessze.
    
    A másik új tény - ami azóta a politika realitást a bős-nagymarosi
szavazás körül megváltoztatta: nem is annyira az ökológiai
helyzetben beállt rosszabbodás, vagy a magyar gazdasági helyzetben
beállt rosszabbodás, hanem az, hogy Szűrös Mátyás, aki annak idején
a kommunista képviselőcsoportot instruálta, utasította arra, hogy
konkrétan a népszavazás ügyében - ha az felmerül - a kommunista
képviselők nemmel szavazzanak - ezt nyilvánosan, írásban, ha jól
emlékszem a HVG-ben beismerte, és ezzel megteremtette a politikai
alapot ahhoz, hogy az új vitában a képviselők immár politikai
instruálás nélkül ebben a kérdésben szavazzanak.
    
    Akár Szűrös Mátyás fogja vezetni az Országgyűlés munkáját most már,
akár még nem - ez a politikai beismerés alapja lehet annak, hogy az
Országgyűlés a népszavazás kérdésében döntsön - akkor is, ha a
népszavazási törvény még várat magára. Elvégre az Országgyűlés
egyszer élen is járhatna a demokratizálásban, nem kell mindig
mögötte kullognia.+++
    


1989. március 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD