|
|
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (1. rész)
|
1990. október 29., hétfő - A hét végén lezajlott, országos
demonstrációval, annak tanulságaival foglalkozott elsőként az
Országgyűlés hétfői munkanapján.
Szabad György házelnök megnyitójában indokoltnak tartotta, hogy az Országgyűlés rendes ülésén napirend előtt szó essék a kirobbant válságról. Kifejtette: minden felelős tényező egyetértett abban, hogy a fejlemények ismeretében nincs, nem volt szükség rendkívüli ülés összehívására. Szólt arról, hogy a Házbizottság hétfő délelőtti rendkívüli ülésén megállapodott abban: a plenáris ülésen, a napirend előtt, a kormány nyilatkozatának elhangzását követően minden parlamenti párt és a független képviselők csoportja nevében egy-egy képviselő kap szót, majd lehetőséget két perces esetleges reagálásra.
Horváth Balázs belügyminiszter - a miniszterelnököt helyettesítve - ismertette a kormány nyilatkozatát. Ebben köszönetet mondott a kormány nevében az ország lakosságának azért, mert türelmesen, fegyelmezettségét megőrizve viselte az eltelt három napot, s köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukat a nehéz körülmények közepette is ellátták. Kiemelte: a kormány szigorúan tartja magát a jogállamisághoz, és a törvényességhez és ezt a társadalom minden csoportjától, szerveződésétől elvárja. Kitért a vasárnapi érdekegyeztető tárgyalásokon megszületett megállapodásra, kifejezve a kormány elégedettségét, s hangsúlyozva együttműködési szándékát az érdekképviseleti szervekkel, az önkormányzatokkal, a politikai pártokkal a Parlament és a kormány jövendő munkájában, az ország előtt álló feladatok megoldása érdekében.
Leszögezte: a kormány tudatában van annak, hogy jobb előkészítéssel, hathatósabb tájékoztatással csökkenthette volna a konfliktus mélységét. Az elmúlt 40 év súlyos örökségéhez az is hozzátartozik, hogy a társadalom nincs felkészülve a rá váró súlyos megpróbáltatásokra, s az azokból származó konfliktusok megelőzésére, kezelésére. Ennek következtében robbant ki olyan méretű demonstráció, amely felidézte a társadalmi összeütközések közvetlen veszélyét. Emellett károkat okozott a gazdaságnak, s ártott az ország eddig kedvező nemzetközi megítélésének. Noha a kormány támogatást érzett maga mögött, nem kívánt erőszakot alkalmazni, mert tudatában volt annak, hogy csak konszenzus teremtheti meg a stabilitást. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 19:25
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (2. rész)
|
A parlamenti képviselőcsoportok sorra ismertették a helyzetről kialakított álláspontjukat, amelyek lényegében összecsengtek a hét végén nyilvánosságra hozott pártnyilatkozatokkal.
Elsőként Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kapott szót. Kijelentette: az MDF képviselőcsoportja megnyugvással vette tudomásul, hogy az egész országot megrázó válsághelyzet mindennemű erőszak alkalmazása nélkül befejeződött. A nyilatkozatból kitűnt: a frakció a válság közvetlen okát abban látja, hogy az ország gazdasági helyzetéből szükségszerűen következő népszerűtlen intézkedés nem megfelelő előkészítéssel párosult. A tiltakozók érzéseit az MDF képviselői megértették és elfogadták, de a tiltakozás törvénytelen módját nem, mert az a lakosságot legelemibb jogának gyakorlásában akadályozta, az ország életét megbénította, a gazdaság katasztrofális helyzetét tovább súlyosbította. Sajnálatosnak tartották, hogy egyes politikai erők nemcsak a tiltakozókkal, hanem az általuk választott törvénytelen módszerrel is azonosultak.
Az MDF-frakció annak a meggyőződésének adott hangot: az a tény, hogy a válság az érdekegyeztetés törvényes fórumán zárult le, a társadalmi közmegegyezésnek és a konfliktusok kezelésének kiinduló pontjául szolgál. Elmondta azt is: az MDF-frakció biztos abban, hogy az ország túlnyomó többségé nek véleményét képviselték a vasárnapi kormány melletti tüntetés résztvevői.
Végezetül leszögezte: válságos helyzetből törvénytelen akciókkal nem lehet kijutni. A kilábalás csak akkor lehetséges, ha minden politikai erő háttérbe szorítja saját pártérdekeit, azokon felülemelkedve mindent megtesz az ország talpraállítására.
A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának véleményét Pető Iván frakcióvezető tolmácsolta. Rögvest kijelentette: Magyarországon a múlt héten nyílt politikai válság zajlott le, s az SZDSZ megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy a megoldás tárgyalóasztalnál, erőszak alkalmazása nélkül született meg. Arra figyelmeztetett: senki ne higgye, hogy a politikai válság lezárult. Ebben az országban az elmúlt évtizedek alatt ugyanis még soha nem fordult elő, hogy a kormány megszorító intézkedéseire tömeges utcai tiltakozás legyen a válasz. Ennek következményeivel szembe kell nézni, mert a kormány szavahihatőségébe vetett hit megrendüléséről tanuskodik. A társadalom sok áldozatot elvisel, ha hisz abban, hogy van értelme. Ez a hit ingott meg és omlott össze a benzináremelés bejelentésekor, s ezért a kormányt rendkívüli felelősség terheli - hangsúlyozta. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (3. rész)
|
Rámutatott: a mostani súlyos politikai megrázkódtatás kellett ahhoz, hogy a miniszterelnök - utólag - teljes egyértelműséggel beszéljen arról, amit már az országgyűlési választások idején, de legalább a kormány megalakulásakor el kellett volna mondania. A kormány ugyanis még a helyhatósági választások két fordulója között is úgy tett, mintha az ország mozgósítható tartalékokkal rendelkezne, és különféle nehezen teljesíthető ígéretekkel állt elő. Emellett még a pénzügyminisztériumi államtitkár kétségbe vonta a Gazdaságkutató Intézet mérsékelten borúlátó jóslatait, továbbá minden illetékes tagadta, hogy ok lenne a benzin árának emelésére. Amikor pedig a kormány mégis elhatározta a drasztikus áremelést, úgy tett, mintha szokványos lépésről lenne szó. Nem számolt azzal, hogy olyan, a köznyugalmat erősen próbára tevő intézkedést hoz, amelyről előzetesen tanácskoznia kellene az érdekképviseletekkel, az ellenzéki pártokkal.
Az SZDSZ szerint a megmozdulás megelőzhető lett volna akkor is, ha a kormány azonnal felismeri: mi történt és mik a várható következmények. Ehelyett azonban kezdetben kizárólag azt firtatta: a blokád szervezése során nem tartották meg a törvény előírásait. Ebből arra következtetett, hogy esetleg karhatalmi eszközöket kell alkalmazni, s ennek határidejét is megjelölte. Az SZDSZ csak ekkor jelentette be, hogy támogatja a békés megmozdulást. Elismerte, hogy az akció szervezői figyelmen kívül hagyták a törvényes előírásokat, de az is kétségtelen, hogy végső elkeseredésükben cselekedtek. S akkor, amikor egy demokratikus kormánynak a békés, tárgyalásos kibontakozás útját kellett keresnie, némely politikus azt a látszatot próbálta kelteni, hogy egy törpe minoritással áll szemben. A kormány sokáig csak az időt húzta, a polgári engedetlenségi mozgalom, a lakosság kifárasztására használta fel a megkezdődött tárgyalásokat is. Két nap telt el, amikor a kormány egyik képviselője nyilvánosságra hozta, hogy a tárgyalófelek nem is rendelkeztek valódi felhatalmazással.
Végezetül Pető Iván arról beszélt, hogy a kormánynak vissza kell nyernie a társadalom bizalmát oly módon, hogy lépései kiszámíthatóak, a gazdasági változást szolgálják.
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt frakciójának nevében Vincze Kálmán szólalt fel. Mindenelőtt leszögezte: a kirobbant válság valódi okát abban látják a kisgazdák, hogy a teljes rendszerváltás nem ment végbe, mert nem rendeződtek a tulajdonviszonyok, elmaradt a reprivatizáció és a földkérdés megoldása is. A Parlament mind a mai napig a szükséges gazdasági törvényeknek csak egy töredékét alkotta meg. (folyt.köv.)
1990. október 29., hétfő 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (4. rész)
|
Megítélésük szerint a nehezebb életkörülmények miatti jogos elégedetlenség túlnőtt az eredeti célon, a kezdetben még gazdasági indíttatású tiltakozást jól szervezett politikai erők saját érdekükben próbálták kihasználni. A kisgazdák határozott álláspontja, hogy mindenkinek le kell vonnia a tanulságot. A kormánynak az eddigieknél sokkal körültekintőbben kell döntéseit előkészítenie és a lakosság elé tárnia. Ezért szükségesnek tartják, hogy intézményesüljön hazánkban is a szociális partneri viszony. Fel is kérték a kormányt: kezdeményezze a szociális partnerség intézményét bevezető jogalkotást.
Összességében a kisgazdák úgy látták: a kormány kompromisszum-készsége hozzájárult a helyzet konszolidálásához, ezzel is bizonyította, hogy a döntő pillanatokban képes felismerni a stabilitáshoz fűződő érdekeket. Az elégedetlenség pedig nem adhat erkölcsi és jogi alapot arra, hogy a kormányt erőszakos eszközökkel próbálják lemondásra kényszeríteni. Az FKgP koalíciós felelőssége tudatában felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul lásson hozzá a politikai és gazdasági rendszerváltás megvalósításához.
A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának állásfoglalását Horn Gyula ismertette. Ahogyan az elmúlt napokban, ezúttal is hangsúlyozta: a további drámai fejlemények megakadályozása érdekében összefogásra van szükség. Egyetértett azzal a miniszterelnöki megállapítással, hogy ennek az ügynek csak vesztesei vannak, de mindjárt hozzátette: az ország három napnyi bénultságából fakadó károkért nem szabad a taxisokat felelőssé tenni. A károkat ugyanis sajnos a rossz kormányzati döntés következményei okozták. Emlékeztetett rá: a szocialisták kezdettől fogva elfogadhatatlannak tartották az áremelés mértékét és módját. Ugyanakkor - szögezte le - a blokád nem alkotmányos módszer, alkalmazását nem szabad gyakorlattá tenni. Az viszont fontos lenne, hogy a kormány a jogalkotásról szóló törvényben megfogalmazott kötelezettségének eleget téve, az egész társadalmat érintő döntések előtt kérje ki az érintett társadalmi szervezetek, érdekképviseletek véleményét. Újra felhívta a figyelemet a Szocialista Párt korábbi javaslataira, amelyek válságkezelő rendszer kialakítását szorgalmazzák, s amelyekre alig-alig reagáltak. Elmondta, hogy a szocialisták javasolják egy érdekegyeztetési rendszer jogszabályi alapjainak kimunkálását, mert e nélkül a célként elfogadott szociális piacgazdaság nem valósítható meg.
Végezetül arra szólított fel: mindenkinek, a Parlamentnek is abba kell hagynia a múltba merengést, s a közhangulatot szító szélsőséges kirohanásokat. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 19:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (5. rész)
|
A Fiatal Demokraták Szövetsége parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Orbán Viktor kijelentette: ,,a kormány hazudott,,, amikor a benzináremelést megelőző napokon még hallgatott, amikor az áremelést a világpiaci árakkal indokolta, hiszen valójában az államháztartásban keletkezett réseket kívánta befoltozni. Az a tény, hogy a kormány sokadszor vezette félre a közvéleményt, nemcsak azért baj, mert elvesztette a presztízsét, hanem azért is, mert a kormánnyal szembeni állampolgári bizalmatlanságnak kézzelfogható gazdasági következményei is vannak.
A Fidesz szerint el kell oszlatni a kormányzati megszorító intézkedésekhez kapcsolódó tévhitet. Mert bár ezek elkerülhetetlenek, önmagukban nem elegendőek a gazdaság talpra állításához. Az intézkedések mögött átgondolt gazdasági elképzeléseknek kellene meghúzódniuk, ám ezekkel a kormány nem rendelkezik. Ezt támasztja alá az MDF nyilatkozata is.
Tanulság az is - hangsúlyozta -, hogy ,,a válság kezdetekor a kormány előbb fejét vesztve látványosan szétesett, és napokba telt, amíg képes volt összeszedni magát. Az erőszak elszabadulásával fenyegető pillanatot kellett átélni. Igaz, nem a kormány, csak az MDF szervezte a kormány melletti tüntetést - mondotta -, de a kormány a Parlament ablakaiból kitörő örömmel fogadta a felmentő sereget. A kormány nemcsak az erkölcsi, de a jogi alapját is elvesztette arra, hogy a politikai erőket azzal vádolja: letértek az alkotmányosság útjáról.
Orbán Viktor ugyanakkor, annak a meggyőződésének is hangot adott: óriási felelősséget vesz magára, aki mégoly jogos követelések alátámasztására az utcára vonul. Ezt csak azoknak szabad megtenniük, akik biztosak lehetnek abban, hogy az eseményeket mindvégig ellenőrzésük alatt, a törvényesség és a humánum keretei között tudják tartani. Hiszen nem tagadható: voltak olyan pillanatai a válságnak, amikor senki sem tudta, mi fog történni a következő pillanatban, és uralja-e bárki is a helyzetet? Úgy vélte, nagy szükség lenne független és erős érdekképviseleti szervekre.
A Fidesz reméli, hogy a kormány levonja a megfelelő következtetéseket, s a jövőben, hasonló esetben minden politikai erő, a parlamenti ellenzéki pártok is arra törekszenek: a konfliktusokat az alkotmányosság keretein belül tartják, a kompromisszum szándékával.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Füzessy Tibor azt fejtegette: hogyan viszonyultak az ügyhöz a demonstráció főszereplői. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 20:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (6. rész)
|
Mint kiderült: a párt képviselőcsoportja és intéző bizottsága a hét végén vidéken, távol az események középpontjától továbbképzésen vett részt, s így talán az értékelése tárgyilagosabb lehet - legalábbis a frakcióvezető szerint.
A párt megítélése szerint a kormány számára örök tanulság: a tömegek életébe, sorsába és zsebébe nem lehet úgy belenyúlni, hogy nem tesz meg mindent az intézkedés szükségességének megértetése, előzetes elfogadtatása érdekében. A megmozdulásról az a kereszténydemokraták véleménye: sztrájkolni minden állampolgárnak jogában áll, de a megfelelő formalitások betartásával teheti csak, és mindenképpen úgy, hogy mások jogait ne sértse, kárt senkinek se okozzon. Az erőszakkal kikényszerített eredmény nem hozhat megnyugvást az erőszaknak engedőknek, mert megmarad bennük a félelem, hogy a siker újabb hasonló lépésekre ösztönözhet. S nem hozhat megnyugvást az erőszakosan fellépőknek sem, mert megmarad bennük a félelem a retorzióktól, s attól, hogy a megállapodás megkérdőjelezhető. Azoknak a magatartását a parlamenti politikus nem kívánta minősíteni, akik saját népszerűségük növelésére vagy érdekeik érvényesítésére használták fel az eseményeket.
A kereszténydemokraták bíznak abban, hogy mindenki a megállapodás betartására fog törekedni.
A független képviselők véleményét Fodor István foglalta össze. Arra hívta fel elsősorban a figyelmet, hogy az ország jövő évi költségvetésének előkészítése során számos vitás kérdés merül majd fel, újabb társadalmi feszültségekkel kell számolni. Ezért szükség van a legszélesebb körű társadalmi egyeztetésre. A legfontosabb tanulságnak azt tartotta: a társadalomban ma nincs olyan politikai erő, amely egymaga elegendő politikai tőkével rendelkezne ahhoz, hogy hatalmi pozícióból meghozott intézkedésekkel kormányozzon.
A kétperces felszólalások során Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezető kifogásolta Orbán Viktor kijelentését ,, miszerint a kormány hazudott.,, Úgy vélte, ilyenkor a Ház elnökének rendre kell utasítania a tűrhetetlen hangot használó képviselőt, adott esetben pedig kizárhatja az ülésről. Javasolta, hogy Orbán Viktort utasítsák rendre, ő pedig kérjen elnézést a kormánytól, és többet ilyen kifejezést ne használjon. Ezzel a véleménnyel értett egyet Inotay Ferenc (KDNP) hozzátéve: ,,a képviselőtárs szókincse nem európai, ezért ne is várják el tőle, hogy másként fogalmazzon.,,
Orbán Viktor csak Torgyán Józsefnek válaszolt: kifejezése teljes egészében fedi a valóságot, továbbá a legenyhébb volt, amit használni lehetett. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (7. rész)
|
Csengey Dénes (MDF) ezek után azt javasolta, hogy zárják le ezt a vitát, és kezdjék meg a Parlament eredetileg tervezett munkáját.
A vita lezárása előtt egyedül Palotás János (MDF) kapott még szót, aki azt kívánta tisztázni, hogy a megállapodás szerint az elfogadott benzinár nem átmeneti, az megfelel a világpiaci követelményeknek, ezért további emelése nem várható.
Végezetül Szabad György, lezárva a hozzászólások sorát bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul annak tisztázása érdekében: az állapolgári engedetlenségnek melyek az alkotmányos határai.
Ezután a Parlament rövid idő alatt elfogadta napirendjét. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők folytatták a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Balogh György kisgazda képviselő, a honvédelmi bizottság elnöke ismertette a bizottság állásfoglalását az elmúlt ülésen elhangzott, illetőleg az azóta kidolgozott kompromisszumos javaslatokról. Az általuk tárgyalt 41 módosító javaslatból 29-et - a kormánnyal is egyetértésben - támogattak; köztük a katonai, az alternatív és a polgári szolgálat idejének egybevetését is. Ezzel összefüggésben megjegyezte: 11 NATO ország közül 8-ban hosszabb a katonai szolgálati idő a magyar tervezetben foglaltnál, s mindenütt meghaladja az alternatív szolgálati idő a fegyveres katonai szolgálatét. A bizottság nevében a törvényjavaslat elfogadását ajánlotta. Ezt kérte Für Lajos honvédelmi miniszter is.
A vitában felszólaló Szili Sándor az MSZP nevében kijelentette: támogatják a 12 hónapos fegyveres sorkatonai szolgálatot emellett, ugyanakkor a tartalékosi szolgálatban a 6 hónapot; a polgári szolgálatban pedig a 18 hónapot vélik megfelelőnek.
A képviselők hosszadalmas szavazási procedúra után - minthogy 41 módosító indítványról kellett állást foglalniuk- úgy döntöttek: a fegyveres, a fegyver nélküli és a polgári szolgálat összidőtartama egyaránt 22 hónap legyen. Ezen belül a fegyveres sorkatonai szolgálat idejét 12 hónapban, a tartalékos szolgálatot pedig 10 hónapban jelölték meg. A fegyver nélküli katonai szolgálatban döntésük szerint 15 hónap a sorkatonai és 7 hónap a tartalékos szolgálatban eltöltendő idő. A polgári szolgálat időtartama ugyancsak 22 hónap lesz. (folyt. köv.)
1990. október 29., hétfő 20:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az országgyűlés hétfői első munkanapja (8. rész)
|
A képviselők úgy határoztak továbbá: maradjon el a honvédelmi feladatok közül a nevelő tevékenység; az ifjúság nevelésében való részvétel helyett a tényleges állomány oktatása és képzése legyen a honvédelem feladata. Elhagyták továbbá a fegyveres erők feladatai közül a népgazdasági feladatok végrehajtásában való közreműködést. Megszüntették a polgári szolgálat engedélyezését véleményező bizottságot, ugyanakkor külön bekezdésben szabályozták, mely esetekben kell megtagadni az engedélyt. Elfogadták azt a kitételt is: gyakorló szolgálatra ne lehessen a tartalékos hadköteleseket behívni.
Az országgyűlés végül 328 igen szavazattal, 1 ellenében, 3 tartózkodással módosította a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt. Az új rendelkezések - a kihirdetés napjától - azokra a hadkötelesekre vonatkoznak, akik 1990. augusztus 1. után kezdték meg katonai szolgálatukat, valamint azokra is, akik sorkatonai szolgálatukat félbeszakították, de azt a hatályba lépés után folytatják.
A honvédelmi törvény vitája után a képviselők döntöttek arról, hogy sürgősséggel megtárgyalják a fogyasztói adók módosításáról szóló törvényjavaslatot, elsősorban annak érdekében, hogy az árliberalizáció az üzemanyagárak esetében is mielőbb érvényesüljön. A kormány sürgősségi tárgyalást kérő indítványának elfogadása után a Tisztelt Ház rátért a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi kölségvetéséről szóló törvény módosításának megtárgyalására.
A törvénytervezetről - amely a kormány által már korábban beígért egyszeri nyugdíjkiegészítést tenné lehetővé - Surján László népjóléti miniszter elmondta: a kormány úgy döntött, hogy a Társadalombiztosítási Alap rendelkezésére álló összeget kiegészíti a költségvetés keretéből. A TB Alap erre a célra fordítható pénzeszközeiről szólva a miniszter tájékoztatásképpen azt is felvázolta: - annak ellenére, hogy a megnövekedett bérek nyomán nagyobb bevételhez jutott a társadalombiztosítás - a kintlevőségek miatt jelentős anyagi gondokkal küzd az alap. Mint mondotta: e behajthatatlannak tűnő kintlevőségek miatt állt elő az a helyzet, hogy a TB Alap csak 1,9 milliárd forintot fordíthat a tervezett nyugdíjkiegészítésre.
Végezetül - a kormány álláspontját tolmácsolva - Surján László bejelentette: tekintettel arra, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat ebben az évben már két alkalommal emelték, a mostani egyszeri kiegészítés összege egységesen 2400 forint legyen valamennyi nyugdíjas számára, kivéve azokat, akiknek nyugdíja a jelenlegi minimum háromszorosánál - azaz 13.800 forintnál - magasabb. (folyt.köv.)
1990. október 29., hétfő 20:35
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés hétfői ülésnapja (9. rész)
|
A vitában szót kérők egyetértettek az egyszeri nyugdíjkiegészítéssel, ám többen feszegették a Társadalombiztosítási Alap gazdálkodását, s a kintlevőségek miatt felhalmozódó hiány kezelésének mikéntjét. Kis Gyula, a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság vezetője e hiányt 30 milliárd forintban jelölte meg, ám Csehák Judit (MSZP) arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy ezzel a jelentős összeggel voltaképpen az állami költségvetés tartozik a társadalombiztosításnak. Ugyancsak a képviselőnő javasolta, hogy a régi nyugdíjak szociális karbantartására adókból és egyéb járulékokból képezzen fedezetet a költségvetés.
Ezen a ponton az elnöklő Dornbach Alajos - pontban este hét órakor - felfüggesztette a törvénymódosítás vitáját, amelyet a keddi ülésnapon folytatnak a képviselők. (MTI)
1990. október 29., hétfő 20:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|