|
|
 |
|
 |
A gyűlöletről - szépen - 1
|
1990. szeptember 4. kedd (MTI-Panoráma) - A gyűlölet
természetrajzáról a múlt héten tartott oslói konferencián a a világ
négy sarkáról összesereglett politikusok szónoki tehetségüket
csillogtatták, a tudósok bölcs dolgokat mondtak, az írók pedig
költői képekkel és szép hasonlatokkal lepték meg hallgatóságukat.
Persze, a szerepek időnként felcserélődtek.
Nadine Gordimer dél-afrikai (fehér) írónő szenvedélyes
vádbeszédet mondott az apartheid ellen, Günther Grass pedig a német
egyesülés problémáit taglalva a keletnémetek idegengyűlöletét
ostorozta. Wole Soyinka, a Nobel-díjas nigériai iró már egészen
másról beszélt, Moncef Marzuki tunéziai orvosprofesszor viszont
egyenesen a középkori arab misztikusok és a kínai taoisták
filozófiájának összehasonlításával mutatta be a gyűlölet rombolását.
A téma elvont feldolgozásában talán ő vitte el a pálmát, ahogyan
a hatásos szónoklatban Mitterrand francia elnök és kulturális
minisztere, Jack Lang, a tudós értekezés terén pedig Romila Thapar
indiai történész és a lengyel Bronislaw Geremek professzor. (Romila
Thapar a vallások manipulatív kiaknázását, Geremek pedig az
osztályharcot hirdető kommunista ideológia konfliktusokat,
gyűlöletet szító hatását ecsetelte.)
Persze lehetne még sokáig sorolni a gyűlölet teremészetrajzának
megvilágítását célzó kiemelkedő előadásokat, amelyek Oslóban
hangzottak el. Mindenképpen említést érdemel például John Galbraith
világhírű közgazdász igen érdekes dolgozata, amelynek felolvasását -
- időhiány miatt - a tudós szikrázóan szellemes rögtönzéssel
helyettesítette.
Ugyancsak szabadon beszélt Konrád György, akinek - a sok
felolvasás között üdítően ható felszólalása néhány remek hasonlatot
tartalmazott. Például szólt a kommunista uniformizálás ,,ömlesztett
sajtjáról,, vagy a tanítás után az iskolából kiözönlő gyerekekről -
azaz a szovjet nyomás alól kikerült országok polgárairól - akik
válogatás nélkül püfölik egymást a boldog felszabadultságban. (Lásd
sajtó - jegyezte meg a magyar író.) (folyt.)
1990. szeptember 4., kedd 11:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A gyűlöletről - szépen 2
|
A költői képek tekintetében a szónokok pillanatnyi ihletén kívül
az ősi példázatok szépsége is hatásosnak bizonyult.
Václav Havel csehszlovák elnök igen szép felszólalásának végén
az indiai mondák egytestű, de kétfejű madaráról beszélt. A legendás
lény két feje hosszú-hosszú idő után egyszeriben meggyűlöli egymást
és bosszút esküszik. Mindkét fej kavicsot és mérget nyel, hogy a
másiknak ártson. És az eredmény? A madár maga iszonyú kínok között
elpusztul, ám a jóságos Krisna isten feléleszti, hogy emlékeztesse
az embereket: a gyűlölet nemcsak az ellenséget, hanem a gyűlölködőt
is elpusztítja.
A drámairóból lett államfő szerint az újonnan létrejött európai
demokráciáknak mindennap e mesét kellene felidézniük, hiszen aki
enged a gyűlölet csábításának, úgy jár, mint a mondabeli
madár...csak sajnos ezen a Földön nincs Krisna, aki megmenthetné a
pusztulástól...
A Nobel Békedíjas Elie Wiesel is egy madárról szóló példázatot
idézett fel zárszavában. Az oslói konferencia ihletője és fő
szervezője elmesélte azt a legendát, amely szerint hajdanában az
egyik császár elhatározta, hogy próbára teszi a gondolatolvasó
bölcset. Magához hivatta tehát és felszólította: ha valóban belelát
a gondolatokba, akkor mondja meg, hogy él-e a madárka, amelyet a
császár a háta mögött a kezében szorongat. A bölcs féltette a madár
életét, várt egy pillanatig, majd a császár szemébe nézett és így
felelt: felség, a válasz a te kezedben van.
Nos, a mai világban a gyűlöletre adandó válasz a mi kezünkben
van - fejezte be a nagy tetszést arató példázatot az erdélyi
születéső író. +++
Mezei Marianne, MTI-Panoráma
1990. szeptember 4., kedd 11:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|