Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 19.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Vasárnap:

lakitelki falunap

" A politikai és a különféle szórakoztató programok reggel hat órától estig a község piacterén és a tőserdei Holt-Tisza partján zajlanak. "
BBC, Panoráma:

Moszkva adósságai

"Gorbacsov egy nyilatkozatát többen úgy értelmezték, hogy Moszkva bizonyos adósságainak törlesztését talán átütemezik. De miért lenne szüksége viszonylag kevés egy főre jutó adósságállománnyal rendelkező Szovjetuniónak átütemezni a visszafizetést?"

A privatizáció nehézségei


-------------------------


München, 1990. augusztus 31. (SZER, Magyar híradó) - Az
eljövendő évek talán legfontosabb kérdése, hogy miként lehetne
lebontani az állami tulajdont, hogyan lehetne privatizálni,
magánkézbe adni a gazdálkodás egységeit. Ezen belül külön gondot
jelent az egykori államosítások helyrehozása, a reprivatizálás.
Rádiónk gazdasági szakértőjével, Vadász Jánossal erről beszélgetek.

    - A kormánynak szemlátomást nincsen egyértelmű álláspontja a 40
évvel ezelőtt kártérítés nélkül államosított tulajdon visszaadása
ügyében. A kérdés is voltaképpen a Kisgazdapárt vitatott
földprogramja kapcsán merül fel, s elég későn. Mi lehet ennek a
magyarázata? Véleményed szerint mit kellene itt tenni?

    - Itt a kormánynak dilemmái vannak - mint annyi másban is.
Egyrészt a kormány, és egyébként az ellenzék is, nagy súly helyez a
jogállam kiépítésére és következetes érvényesítésére. Ez pedig azt
indokolja, hogy a 40 évvel ezelőtt jogtalanul elvett tulajdont
vissza kell adni a régi tulajdonosnak, vagy az örököseinek. Ez
azonban nagyon gyakran, vagy talán az esetek többségében is nem
oldható egyszerűen meg. Mert meglehet, hogy a régi üzem, vagy üzlet
már egyáltalán nem létezik, valami egész más van a helyén, vagy
lebontották. Tehát fizikailag nincs mit visszaadni. Vagy a helyén
van, de jelentősen kibővült, modernizálták, és sokkal többet ér,
mint az, amit 40 éve elvettek. Vagy működik, de történetesen már
megvásárolta, és jóhiszeműleg megvásárolta egy hazai vagy külföldi
magánvállalkozó időközben. Vagy megvan az üzem, de óriási adósság
terheli.

    MDF tehát azt modnja - a Kisgazdák itt mást mondanak, ők arra
hajlanak, hogy vissza kell adni -: nem adják vissza fizikailag a
tulajdont, de kártérítést adnak a régi tulajdonosoknak. Valószínűleg
úgy, hogy a kártérítás erejéig kaphatnak majd részvényeket, nem
feltétlenül annak a cégnek a részvényeit. Részvényeket, amikor ezek
kibocsájtásra kerülnek. (folyt.)



1990. augusztus 31., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A privatizáció nehézségei - 1. folyt.


Nagyon problematikus a kártalanítás összegének a kiszámítása,
mert ki tudja megmondani azt, hogy egy üzem vagy egy bolt, amit 40
éve elvettek, ma mennyit ér, illetve mennyit érne, ha megmaradt
volna abban az állapotban, ahogy elvették.

    A kormánynak azonban vannak más dilemmái is ezzel kapcsolatban.
Úgymond vannak ideológiai dilemmák, és ebből következőleg
nézeteltérések, bár sokan úgy gondolják, hogy az üzem, a bolt azé,
aki dolgozik benne, vagy aki működteti - lásd dolgozók társulása,
vagy gebines, aki már évek óta ott működik közre, nem pedig a régi
tulajdonos fia, vagy pláne unokája, akinek semmi kapcsolata nincs az
üzemmel.

    És van olyan nézet is, hogy a visszaadás úgymond elriasztaná a
külföldi tőkét, mert tartanának attól, hogy miután megvették az
üzemet, egyszerre csak föllépne a régi tulajdonos az igényével,
kerekedne egy jogi vita, tehát inkább nem veszi meg az üzemet.

    - Te is utaltál rá, hogy van olyan elképzelés, hogy az újonnan
működtetők, tehát a gebinesek, vagy a vállakozásban milyen különböző
formákban működtetőknek, például egy étterem esetében ez nyilvánvaló
szerződéses üzeleteknél, hogy ezeknek volna joguk, vagy lehetne
joguk valamilyen módon tulajdonlásra. És van egy ennél ha tetszik
erősebb érvelés is, ezt a munkástanácsok hangoztatják, hogy itt 40
évig nem fizették őket ki, soha nem kapták meg a bérüket,
következésképpen ők is jogot formálhatnának ezeknek az üzemeknek
vagy kisebb üzleteknek, vagy bárminek a tulajdonlására. Mit gondolsz
erről? (folyt.)



1990. augusztus 31., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A privatizáció nehézségei - 2. folyt.


- Azt, hogy ezek az igények összeegyeztethetők a régi tulajdon
visszaadásával, illetve a kártalanítással. Ezek párhuzamosan
mehetnek, ezeknek az igényeknek a figyelembe vétele. Ezek nem
feltétlenül ütköznek egymással.

    - Tehát azt mondod, hogy mindeme tulajdonviszonyok alapján ki
lehetne dolgozni egy elég világos, tiszta elveken alapuló
reprivacizációs programot?

    - Igen, feltétlenül. Szerintem itt a következőt kellene
csinálni. Először is ki kellene tűzni egy szoros határidőt, a régi
tulajdonigények benyújtására, és azután már nem vennének figyelembe
semmit.

    - Tehát ez az első lépés.

    - Igen. Ahol problematikus a dolog, és ez lenne az esetek
többsége, ott nem adják vissza fizikailag a tulajdont, hanem
kártérítést adnak. Ez egy probléma. Kellene egy intézmény
felállítani, bizottságoknak az egész sorát, amelyben részt vennének
könyvvizsgálók, bankszakemberek, a szakma meghívott képviselői és
jogászok, akik elbírálják ezt az igényt, és a kártalanítás összegét
is felbecsülik - mert többet nem lehet tenni - és megszabják. Pénzt
semmilyen esetre sem kellene kifizetni, hanem részvényekre szóló
utalványt a kártalanítás erejéig. Ezek a részvények nem feltétlenül
arra az üzemre szólnak, ami a vita tárgya volt. +++



1990. augusztus 31., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD