Rendszerváltás és az MTI

	- Kárpótlási Hivatal - 1. folyt.
- Így igaz. Jelen pillanatban 170 ezer fölött van a nyilvántartott kérelmek száma a Belügyminisztériumnál, és várhatóan ez a szám növekedni fog. Ezt különösen jelzi az a tény, hogy az utóbbi két-három hétben ugrásszerűen megnőtt a beadott kérelmek száma - vagyis ahogy tudatosodik az emberekben az a tény, hogy a kormány foglalkozik a jóvátétel intézményével, egyre nagyobb számban jelennek meg az igények, a kérelmezők. A kárpótlási eljárás tulajdonképpen csak és kizárólag a személyes szabadságukban korlátozott személyeknek okozott jogsértéssel foglalkozna, csak és kizárólag ebben a kategóriában érvényesül tehát. Ebben a kategóriában természetesen többfajta jogsérelem jeleníthető meg: így a kitelepítés, a tényleges szabadságvesztés büntetés, a közbiztonsági bűntett, az internálás és a málenkij-robot -, amelyek mind-mind valamiféle személyes szabadságot korlátozó jogsérelmet jelentettek a sértetteknél. A kormány szándékosan - tekintettel az államháztartás nyújtotta lehetőségekre és keretekre - nem tud túlterjeszkedni ezen a körön, vagyis nem tudunk rehabilitációt, reparációt nyújtani az elkobzásos eljárások során elszenvedett sérelmekre - legyenek ezek akár ingó, akár ingatlan vagyonra irányuló elkobzások - és nem tudunk reparációt nyújtani a nem vagyoni jellegű károkért sem. És természetszerűleg csak és kizárólag arról van szó, hogy a ténylegesen szabadságvesztés büntetés ideje alatt elszenvedett anyagi hátrányokat próbáljuk reparálni. Erre alapvetően háromféle út és csatorna kínálkozik jelen pillanatban: az egyik az lehetne, ami a jelenleg hatályos jogszabályok alapján érvényesül - nevezetesen a nyugdíj kiegészítése. Ebből már megvalósult az első fokozat, miszerint 500 forinttal kiegészül azok nyugdíja, akik egy évet meg nem haladó tényleges szabadságvesztés büntetést szenvedtek, vagy egyéb módon személyes szabadságukat sértették. (folyt.) 1990. július 19., csütörtök
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »