Rendszerváltás és az MTI

	- Szovjet belpolitikai helyzet - 1. folyt.
Elismerte, hogy eljöhet az idő, amikor Litvánia független lesz, de egyben rámutatott: Litvánia területének elvesztése széles rést nyit meg a Szovjetunió nyugati védelmi vonalán. És erősen célozgatott rá, hogy Litvániának valamiféle védelmi garanciát kell szolgáltatnia. Az nem világos, hogy szerződésre gondol-e, vagy arra, hogy a szovjet hadsereg Litvánia területén maradjon a függetlenség kinyilvánítása után is. Annyi biztos, Moszkva komolyan készülődik Litvániával - és tegyük hozzá: a többi balti állammal - folytatandó megbeszéléseire. A szovjet külügyminiszter, Eduard Sevardnadze meghívta az észt helyettes külügyminisztert és a lett külügyminisztert kötetlen megbeszélések tartására. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy Moszkva most komolyabban veszi a balti országok függetlenségi követeléseit. A balti országok képviselői viszont előbb az Orosz Föderáció kormányával akarnak tárgyalni, a kommunista pártból kilépett Borisz Jelcinnel, még mielőtt leülnének a szovjet hatóságokkal a tárgyalóasztalhoz. Jelcin és a körülötte lévő vezetők nagyobb megértést tanúsítanak a balti államok követelései iránt, mint Gorbacsov és a Gorbacsov vezette elnöki tanács. Az is nyilvánvaló, a balti köztársaságok Gorbacsov befolyását akarják gyöngíteni, amikor közvetlen kapcsolatot teremtenek az orosz köztársasággal. Hogy Gorbacsov mit tud felajánlani a balti köztársaságoknak, az még egyáltalán nem világos. Pénteken tárgyalja meg az elnöki tanács a szövetségi szerződéstervezetet, azt a szerződést, mely egymáshoz kapcsolná a 15 szovjet köztársaságot. Az eddig nyilvánosságra hozott szovjet javaslatok - melyek értelmében meglazulna a köztársaságokat összekötő kapocs és rendkívül bonyolult procedúra igénybevételével el is szakadhatnak a Szovjetuniótól - eddig nem tett valami jó benyomást a balti országokban. +++ 1990. július 19., csütörtök
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »