Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 19.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Vasárnap:

lakitelki falunap

" A politikai és a különféle szórakoztató programok reggel hat órától estig a község piacterén és a tőserdei Holt-Tisza partján zajlanak. "
BBC, Panoráma:

Moszkva adósságai

"Gorbacsov egy nyilatkozatát többen úgy értelmezték, hogy Moszkva bizonyos adósságainak törlesztését talán átütemezik. De miért lenne szüksége viszonylag kevés egy főre jutó adósságállománnyal rendelkező Szovjetuniónak átütemezni a visszafizetést?"

Tőkés László és Göncz Árpád sajtótájékoztatója (1. rész )

1990. július 19., csütörtök - Magyarország a legnagyobb segítséget azzal adja az erdélyi magyarságnak, ha nyugodt körülmények között, demokratikusan él, fejlődik. Egyebek között ezt hangoztatta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke azon a csütörtöki sajtóértekezleten, amelyet a hazánkban magánlátogatáson tartózkodó Tőkés Lászlóval, nagyváradi református püspökkel közösen tartott az Országházban.


Göncz Árpád megítélése szerint az erdélyi magyarság, a
románokkal együtt vívott forradalomban teljesen nagykorúvá vált,
sorsa formálójává lett. Számunkra példaképül szolgálhat az az
összetartozás, amelyet az erdélyi magyarság jogainak reális
védelmében tanúsít. A mi kötelezettségünk, hogy tájékozódjunk az
erdélyi magyarság helyzetéről, tudjuk mire van szükségük, de ne
próbáljunk tanácsokat osztogatni nekik, s nélkülük, véleményük
ellenére semmit ne tegyünk.

    Tőkés László e gondolatot erősítve emlékeztetett azokra a
véleményekre, amelyek Magyarországot, mint valami bábáskodó országot
igyekeznek beállítani a román közvélemény szemében. Elmondta:
mostani magyarországi megbeszélései is világossá tették: a romániai
magyarságnak önálló politikát kell folytatnia. Erről hangsúlyos szó
esett Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel folytatott
találkozóján is. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy olyan erős
Magyarország megteremtésében látja a legnagyobb támogatást, amelyre
az erdélyi magyarság felnézhet. Ez a lehetőség ugyanis évtizedek óta
hiányzik. Most remény van arra, hogy a lassú rendszerváltás e
helyzet megváltoztatásához vezet.

    Tőkés László kérdésekre válaszolva szót arról: az RMDSZ
rendkívüli kongresszusának összehívását azért javasolja, mert
katasztrófahelyzetet érzékel a romániai magyarság körében. Véleménye
szerint a mohácsi vészhez hasonló veszély fenyegetné a magyar
nemzetet, ha az erdélyi magyarok elhagynák lakóhelyüket, s
megcsonkulna a történelemileg kialakult magyar nyelvterület. E
veszélyt a világban, így Magyarországon sem érzékelik kellőképpen. A
rendkívüli kongresszus a kivándorlás, az oktatásügy, a magyarság
egzisztenciális kérdéseivel foglalkozna. Az erdélyi magyarság
sajátos helyzete rendkívüli cselekvésre késztet, fel kell rázniuk a
magyarságot, hogy talán az utolsó lehetőséget megragadja
szülőföldjén, rendeződjenek dolgai, elnyerje jogait. (folyt. köv)



1990. július 19., csütörtök 14:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Tőkés László és Göncz Árpád sajtótájékoztatója (2. rész)


Az Erdélyből elmenekültek visszatérési lehetősége kapcsán annak
a véleményének adott hangot, hogy a kivándorlás kérdésében a nyugat
hajlamos egyedi emberi jogi kérdést látni, miközben nem figyeltek
fel arra, miért is kényszerülnek emberek 10 és 100 ezrei elhagyni
szülőföldjüket. Pedig a lényeg nem a lakhelyüket kényszerből
elhagyók befogadása, hanem a kivándorlás megelőzése. A Romániában
élő magyarság helyzetének rendezéséhez mindenekelőtt a
létbiztonságot illető hazai és a nemzetközi garanciák kidolgozására
van szükség. Enélkül ugyanis nem lehet politizálni, véleményt
nyilvánítani. Amennyiben ez az elemi feltétel megadatik, meglesz az
esélye a romániai ellenzéknek, a magyar kisebbségnek a
kibontakozásra. Tőkés ezt azzal összefüggésben jelentette ki, hogy a
román ellenzék sincs jobb helyzetben a magyar kisebbségnél, hiszen
forradalmi személyiségek szorultak háttérbe a választásokon.

    A magyarországi nemzetiségi képviselet parlamenti jelenléte
ügyében közzétett RMDSZ-állásfoglalást Tőkés László védelmébe vette.
Pozitívumként értékelte - függetlenül annak részleteitől -, hogy a
romániai magyarság szívén viseli a Magyarországon élő nemzetiségek
ügyét. Ő tehát alapjaiban támogatja az RMDSZ álláspontját, szerinte
az állampolgári jogok szószólója, az ombudsman intézménye az RMDSZ
számára nem tisztázott fogalom.

    Magyarországi tartózkodásáról szólva elmondta: csaknem két héten
át pihent gondtalanul és félelem nélkül a Balaton partján, otthon
ugyanis nem kevés a veszélyérzete. Sütő András hazatérését
példaértékű tettnek nevezte, hozzátéve: nem a világhírű író tehet
arról, hogy sok esetben sem a szavak, sem a példák nem hatnak.

    A sajtó képviselői, megragadva az alkalmat, Göncz Árpádtól azt
kérdezték, miként kell értékelni minapi kijelentését, miszerint
Románia útja az Európa Házhoz Magyarországon keresztül vezet. Az
ideiglenes köztársasági elnök leszögezte: az Európa Ház azon
országok számára van nyitva, akik az emberi jog teljességét megadják
polgáraiknak, s e teljesség megilleti a nemzeti kisebbségek
kollektív és individuális jogait is. Lévén, hogy a legnagyobb
romániai nemzeti kisebbség a magyar, nyilvánvaló, hogy jogai
megadásán keresztül vezet az út az Európa Házba, s mi sohasem
tagadtuk, hogy az erdélyi magyarok a magyar nemzet tagjai. (MTI)



1990. július 19., csütörtök 15:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD