|
|
|
|
Tőkés László és Göncz Árpád sajtótájékoztatója (1. rész )
|
1990. július 19., csütörtök - Magyarország a legnagyobb
segítséget azzal adja az erdélyi magyarságnak, ha nyugodt
körülmények között, demokratikusan él, fejlődik. Egyebek között ezt
hangoztatta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke azon
a csütörtöki sajtóértekezleten, amelyet a hazánkban magánlátogatáson
tartózkodó Tőkés Lászlóval, nagyváradi református püspökkel közösen
tartott az Országházban.
Göncz Árpád megítélése szerint az erdélyi magyarság, a románokkal együtt vívott forradalomban teljesen nagykorúvá vált, sorsa formálójává lett. Számunkra példaképül szolgálhat az az összetartozás, amelyet az erdélyi magyarság jogainak reális védelmében tanúsít. A mi kötelezettségünk, hogy tájékozódjunk az erdélyi magyarság helyzetéről, tudjuk mire van szükségük, de ne próbáljunk tanácsokat osztogatni nekik, s nélkülük, véleményük ellenére semmit ne tegyünk.
Tőkés László e gondolatot erősítve emlékeztetett azokra a véleményekre, amelyek Magyarországot, mint valami bábáskodó országot igyekeznek beállítani a román közvélemény szemében. Elmondta: mostani magyarországi megbeszélései is világossá tették: a romániai magyarságnak önálló politikát kell folytatnia. Erről hangsúlyos szó esett Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel folytatott találkozóján is. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy olyan erős Magyarország megteremtésében látja a legnagyobb támogatást, amelyre az erdélyi magyarság felnézhet. Ez a lehetőség ugyanis évtizedek óta hiányzik. Most remény van arra, hogy a lassú rendszerváltás e helyzet megváltoztatásához vezet.
Tőkés László kérdésekre válaszolva szót arról: az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását azért javasolja, mert katasztrófahelyzetet érzékel a romániai magyarság körében. Véleménye szerint a mohácsi vészhez hasonló veszély fenyegetné a magyar nemzetet, ha az erdélyi magyarok elhagynák lakóhelyüket, s megcsonkulna a történelemileg kialakult magyar nyelvterület. E veszélyt a világban, így Magyarországon sem érzékelik kellőképpen. A rendkívüli kongresszus a kivándorlás, az oktatásügy, a magyarság egzisztenciális kérdéseivel foglalkozna. Az erdélyi magyarság sajátos helyzete rendkívüli cselekvésre késztet, fel kell rázniuk a magyarságot, hogy talán az utolsó lehetőséget megragadja szülőföldjén, rendeződjenek dolgai, elnyerje jogait. (folyt. köv)
1990. július 19., csütörtök 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László és Göncz Árpád sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Az Erdélyből elmenekültek visszatérési lehetősége kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy a kivándorlás kérdésében a nyugat hajlamos egyedi emberi jogi kérdést látni, miközben nem figyeltek fel arra, miért is kényszerülnek emberek 10 és 100 ezrei elhagyni szülőföldjüket. Pedig a lényeg nem a lakhelyüket kényszerből elhagyók befogadása, hanem a kivándorlás megelőzése. A Romániában élő magyarság helyzetének rendezéséhez mindenekelőtt a létbiztonságot illető hazai és a nemzetközi garanciák kidolgozására van szükség. Enélkül ugyanis nem lehet politizálni, véleményt nyilvánítani. Amennyiben ez az elemi feltétel megadatik, meglesz az esélye a romániai ellenzéknek, a magyar kisebbségnek a kibontakozásra. Tőkés ezt azzal összefüggésben jelentette ki, hogy a román ellenzék sincs jobb helyzetben a magyar kisebbségnél, hiszen forradalmi személyiségek szorultak háttérbe a választásokon.
A magyarországi nemzetiségi képviselet parlamenti jelenléte ügyében közzétett RMDSZ-állásfoglalást Tőkés László védelmébe vette. Pozitívumként értékelte - függetlenül annak részleteitől -, hogy a romániai magyarság szívén viseli a Magyarországon élő nemzetiségek ügyét. Ő tehát alapjaiban támogatja az RMDSZ álláspontját, szerinte az állampolgári jogok szószólója, az ombudsman intézménye az RMDSZ számára nem tisztázott fogalom.
Magyarországi tartózkodásáról szólva elmondta: csaknem két héten át pihent gondtalanul és félelem nélkül a Balaton partján, otthon ugyanis nem kevés a veszélyérzete. Sütő András hazatérését példaértékű tettnek nevezte, hozzátéve: nem a világhírű író tehet arról, hogy sok esetben sem a szavak, sem a példák nem hatnak.
A sajtó képviselői, megragadva az alkalmat, Göncz Árpádtól azt kérdezték, miként kell értékelni minapi kijelentését, miszerint Románia útja az Európa Házhoz Magyarországon keresztül vezet. Az ideiglenes köztársasági elnök leszögezte: az Európa Ház azon országok számára van nyitva, akik az emberi jog teljességét megadják polgáraiknak, s e teljesség megilleti a nemzeti kisebbségek kollektív és individuális jogait is. Lévén, hogy a legnagyobb romániai nemzeti kisebbség a magyar, nyilvánvaló, hogy jogai megadásán keresztül vezet az út az Európa Házba, s mi sohasem tagadtuk, hogy az erdélyi magyarok a magyar nemzet tagjai. (MTI)
1990. július 19., csütörtök 15:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|