Rendszerváltás és az MTI

	A kormány meghátrálása nem az ellenzék győzelme
----------------------------------------------- München, 1990. július 15. (SZER, Világhíradó) - Kemény István szemügyre veszi a kormány csomagtervét és egyben bírálja az ellenzéket is: - A kormány nem mondott le gyors csomagtervének végrehajtásáról, de lemondott arról, hogy azt a parlamenttel elfogadtassa. Az utóbbi döntés - tehát a parlamenti jóváhagyásról való lemondás - csak azzal magyarázható, hogy a parlamenti jóváhagyást nem is tudták volna megszerezni. Presztízsveszteség a parlamenti szavazás előli kitérés, de még nagyobb lett volna a presztízsveszteség, ha a rövid távú programot a parlament elutasította volna. Tölgyessy Péter az ellenzék győzelmének minősítette a kormány visszavonulását - ebben azonban nyilvánvalóan tévedett. Nem az ellenzék erős a parlamentben, hanem a kormánykoalíció gyenge. A koalíció pártjai többségben vannak, de a számszerű többséget a kormány nem tudta realizálni. Nem számíthatott a kisgazdapárti képviselők jórészének szavazataira és nem számíthatott az MDF-képviselők egy részének szavazataira sem. Kár ezt a gyengeséget ellenzéki győzelemnek feltüntetni. Az ellenzéknek természetes törekvése, hogy a helyhatósági választásokon erősítse pozícióit, és hogy a következő parlamenti választást megnyerje. A kormánynak viszont az a feladata, hogy az ország gazdasági helyzetét javítsa. Parlamenti gyengesége megnehezíti a feladat végrehajtását. A gyors csomagterv legtöbbet támadott pontjai az áremelések voltak. Támadták ezeket azzal, hogy nincs szükség ilyen mérvű áremelésekre. Ez az érv nyilvánvalóan nem állja meg a helyét. Néhány bíráló talán azért használta, mert rosszul ismeri a gazdasági helyzetet. Mások tudják, hogy ezekre szükség van, de nem akarták elmulasztani az alkalmat arra, hogy kortesbeszédet mondjanak. (folyt.) 1990. július 15., vasárnap
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »