|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - szerdai ülésnap (1. rész)
|
1990. május 30., szerda - A múlt héten félbeszakadt ülés
napirendjét folytatva kezdte meg munkáját szerda reggel az
Országgyűlés. Még a napirend ismertetése előtt az elnöklő Szabad
György köszöntötte a páholyban helyet foglaló Tőkés László
nagyváradi püspököt, aki rövid beszédet intézett a törvényhozáshoz.
Elöljáróban emlékeztette a jelenlévőket az áprilisi, Václav
Havel által összehívott pozsonyi találkozóra, hangsúlyozva: itt
bizonyossá lett, hogy a közép-kelet-európai országok politikájában
is létjogosultságot nyer az erkölcs. Mint mondotta: az erkölcs
térhódítása a politikában az egész társadalom megújulásának alapját
jelentheti.
Tőkés László - még mindig az erkölcs és politika viszonyát
taglalva - rámutatott: a sorra megbukott kelet-európai zsarnoki
rendszerekben a társadalom értékrendjéből szinte teljesen kiiktatták
az erkölcsi dimenziót. Hozzátette: mindezt kétszeresen szenvedték el
a nemzeti kisebbségek. A mostani megújulásról, politikai és
társadalmi változásokról szólva úgy ítélte, hogy a népképviseleti
parlamentekben megtestesülő társadalmi igazságosság, a korábban
meghurcoltak rehabilitációja jelzi az erkölcs visszatérését a
kelet-európai társadalmakban is.
Rövid beszédének gondolatmenetét összegezve a nagyváradi püspök
leszögezte: az erkölcsileg hiteles politika voltaképpen ökumenikus
szolgálat.
Az Erdélyből érkezett vendég felszólalása után Szabad György
bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának
vezetésével a frakció tagjai Kónya Imrét bízták meg, tekintettel
arra, hogy Antall József - miniszterelnöki tisztje miatt - lemondott
e tisztségéről.
Ezt követően Szabad György ismertette az ülésnap napirendi
pontjait, amely az elmúlt héten elfogadott tárgysorozat értelmében a
következőképpen alakult:
1. Törvényjavaslat a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11.
törvényerejű rendelet módosításáról.
2. Törvényjavaslat a földről szóló 1987. évi I. törvény
módosítására.
3. Törvényjavaslat az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő
termőföld átruházásának átmeneti tilalmáról.
4. Törvényjavaslat a volt egyházi tulajdon ingatlanok
elidegenítési tilalmáról. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 11:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (2. rész)
|
5. Országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Gyermek- és
Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatáról. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 11:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (3. rész)
|
Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról
szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó
törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó
Iván (MDF), a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint
az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi bizottságok
együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses
törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már
módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két
területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a
gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi
módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek
önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet
vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági
előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen
gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke
meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok
többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat
egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is,
hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma,
amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik
indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak
össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta
dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei
kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta,
ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a
csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet, ugyanis
gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és
gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő
törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai
céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a
nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A
törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és
középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra.
A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt,
így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen
folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is
nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki
véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor
hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy
átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok
területen feszültséget okozó problémakört. (folyt.köv.)
1990. május 30., szerda 14:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (4. rész)
|
A teljes egyetértést mutatta az is, hogy a határozathozatal
során ellenszavazat és tartózkodás nélkül valamennyi képviselő
elfogadta a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet
kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot.
Mielőtt a következő napirendi pont tárgyalására tértek volna,
Szabad György megbízott Ház-elnök köszöntötte a teremben helyet
foglaló két amerikai kongresszusi delegációt. Köszönetét fejezte ki,
hogy a William H. Gray, a Newt Gingrich, valamint a Martin Frost által
vezetett képviselőcsoportok eddigi magyarországi tárgyalásaik során
az Egyesült Államok politikai szolidaritásáról, erkölcsi és anyagi
támogatásáról biztosították hazánkat. (folyt.köv.)
1990. május 30., szerda 14:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (5. rész)
|
Az előterjesztéssel, az egybemosódó bizottsági szünetekkel, a
politikai szócsatákkal, módosító javaslatokkal, ügyrendi
indítványokkal ,,fűszerezett,,, ám a konkrét érdemi érveket
túlnyomórészt nélkülöző, és összesen hét órán át tartó általános
vitát végül is szerda este hat órakor felfüggesztette a plénum. A
téma a napirend szerint a földtörvény módosítása volt, erre az
Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság
terjesztett elő törvényjavaslatot. Lényege, hogy bizonyos
kivételekkel ellenőrzés alá vonják a leendő önkormányzati tulajdont,
amellyel jelenlegi, hivatalosan csak kezelői joggal rendelkező
,,gazdáik,, hatalom-, illetve vagyonátmentési céllal
,,gazdálkodnak,,. Ez a törvényjavaslat a korábbi bizottsági
tárgyalásokon többször változott, s további módosító, illetve
kiegészítő indítványok is kapcsolódnak hozzá.
A plénum napirendjén szerepelt volna még szerdán a termőföldek,
valamint a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló két, különálló
törvényjavaslat. A vitából kitűnt: ez a három tervezet egymással
nincs összhangban, holott hasonló célokat szolgál. A
felszólalásokból mindvégig nehezen volt követhető a képviselők
számára is: pontosan melyik törvényjavaslatról, illetve indítványról
beszélnek az ülésteremben. Annál is inkább, mert az önkormányzati
bizottság például elvetette a volt egyházi tulajdon védelmét
szolgáló önálló törvénytervezetet, s azt beépítette sajátjába.
Szerdán azonban a bizottság ezt a passzust visszavonta, ez erre
vonatkozó módosító javaslat azonban érvényben maradt. Minden
beterjesztő fenntartotta saját indítványát, sőt újabbak is
születtek, mondván: ha csak az ülésnap kezdetén kapnak meg ilyen
fontos előterjesztést, akkor senki ne csodálkozzék azon, hogy
záporoznak a módosító javaslatok. Ezek egyébként a törvény
kijátszásának további lehetőségeire vagy a törvény hatálya alól
kivonandó újabb kivételekre vonatkoztak.
Míg a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt
képviselői következetesen a törvényjavaslat elfogadása mellett
érveltek, sorolva az állami ingatlanok és a szövetkezeti tulajdon
elkótyavetyéléséről, átmentéséről szóló példákat, addig a Fidesz -
nem kevésbé következetesen - kormánykoncepciót sürgetett. Orbán
Viktor és Szájer József arra hívta fel a figyelmet: az utóbbi időben
körülbelül tíz hasonló tartalmú indítvány került a képviselők
asztalára. Ez a tény önmagában is jelző, hogy sürgető lenne a
részletek szabályozása helyett a tulajdonról szóló törvény
megalkotása. (folyt. köv.)
1990. május 30., szerda 18:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (6. rész)
|
A Fidesz frakcióvezetője konkrét kifogást is említett a volt
egyházi vagyon védelmével kapcsolatban, amelyet egy MDF-képviselő
félreértelmezett. E hozzászólást visszautasítva kijelentette: a
Fidesz nem a kereszténydemokrata értékek ellen van, csupán jogi
szempontból bírált egy javaslatot. A későbbiekben pedig, Nagy Ferenc
József földművelésügyi miniszter felszólalása után, hangsúlyozta: ha
a kormány egyik tagja támogatta az indítványokat, ezt a Fidesz úgy
értelmezi, hogy ezentúl ezért a döntésért a Parlament és a kormány
együttesen viseli a felelősséget.
Gál Zoltán, az MSZP-frakció nevében ugyancsak Nagy Ferenc József
egyik kijelentésére reagált, visszautasítva azt a szemrehányást,
hogy lassú a törvényhozás. Ráadásul - mondta - a miniszter akkor
bírálta a törvényhozást, amikor a benyújtott törvénytervezethez a
kormánynak semmi köze nem volt. Véleménye szerint nem képviselőknek
és bizottságoknak kellene ilyen horderejű törvényjavaslatokat
szövegezniök.
Ezekkel a vélekedésekkel szemben a kormányzó pártok úgy
vélekedtek: ezúttal tűzoltó munkát kell végezni, nem lehet várni a
teljes tulajdonkoncepcióra, mert ha most nem fogadják el a
benyújtott előterjesztést, akkor négy hónap múlva már nem lesz
szükség sem új privatizációs, sem új földtörvényre.
A vita végül is azzal szakadt félbe, hogy az elnöklő Szabad
György tisztázta: melyik törvényjavaslathoz milyen módosító
indítványok kapcsolódnak. Kisérletet tett arra is, hogy a plénummal
az általános vita lezárását fogadtassa el, miután azonban több
képviselő is jelezte, hogy további módosító javaslata van, ezt a T.
Ház elvetette. Indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés - ha már
felfüggesztette az általános vitát - térjen rá újabb törvényjavaslat
tárgyalására. Ám egy honatya szerint a Parlament szerdai munkája
alapján a közvélemény előtt nevetségessé vált, mint mondotta,
,,produkciója felért a Fővárosi Nagycirkuszéval,,, ezért ajánlotta,
hogy fejezzék be az ülést. Szabad György a vádat visszautasítva
végül is eleget tett a kérésnek.
Az Országgyűlés csütörtökön 10 órakor folytatja munkáját. (MTI)
1990. május 30., szerda 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|