Rendszerváltás és az MTI

	Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (31. rész)
Az ezt követő részletes vitában Pregun István ------------- (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 1. vk.), a nyiregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a törvény megszületését szükségesnek és fontosnak tartja; az hátteret és védelmet nyújt az egyházak működéséhez. Szerinte a társadalmi élet nyugalmának, további fejlődésének egyik biztosítéka lesz. Több módosító javaslatot terjesztett elő. Szerinte a vallásoktatás súlya indokolja a hitoktatás fakultatív tantárggyá tételét. Kérte Glatz Ferenc segítségét ahhoz, hogy a törvény életbe lépésével egyidejűleg a Művelődési Minisztérium dolgozza ki a fakultatív vallásoktatás módjára vonatkozó utasítást. A gyakorlati tudnivalók tartalmazzák, hogy milyen módon lehet bevenni a vallásoktatást órarendbe. A tantestületeknek lehetnek-e lelkész tagjai, s milyen óradíj illeti meg őket? Szükségesnek tartotta azt is, hogy azon diákok számára, akik nem választják a fakultatív hitoktatást, állítsák tanrendbe az erkölcsi, etikai ismereteket. Szorgalmazta, hogy ahol az egyház állami feladatokat vállal át és teljesít, ezen tevékenységek ne minősüljenek gazdasági, vállalkozási tevékenységnek, illetve az állami intézményekével azonos mértékű költségvetési támogatásban részesüljenek. Emlékeztette képviselőtársait arra, hogy az elmúlt év márciusában az akkori pénzügyminisztertől, Villányi Miklóstól ígéretet kapott erre, s novemberben a pénzügyi tárca új vezetője, Békesi László is megerősítette, hogy a költségvetési támogatás azonos mértékű lesz. Pregun István kifejezte abbéli reményét, hogy az ígéreteket a törvény betűjével is hitelesítik. (folyt.köv.) 1990. január 23., kedd 18:07
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »