|
|
 |
|
 |
felcím: Szavazás 1990. főcím: Mi a szavazati jog?
|
A választójogosultak száma, a szavazásból kizártak számának
alakulása egy ország demokratikus berendezkedésének kifejező
mérőszáma. Az általános, mindenkire kiterjedő választójogokért folyó
harc a múlt század második felében vált a politikai küzdelmek egyik
központi kérdésévé és mintegy 100 évnek kellett eltelnie, hogy
legalább a fejlett országokban elfogadottá váljon a szavazati jog
általánossága.
Magyarországon is nyomon követhető ez a politikai harc. A nemesi
előjogokon nyugvó képviselet helyett a népszuverenitás alapján álló
1848-49 évi átalakulás az állampolgárok mintegy 7 százalékának adott
választójogot. Az 1867-es kiegyezés után ezek számát főleg vagyoni
cenzusokkal 4-5 százalékra zsugorították vissza. A század végi
poltikai harcokban jelenik meg egyre élesebben az általános
választójogokért folyó küzdelem, amelyben már meghatározó szerepet
játszik as alakuló szociáldemokrata párt. A döntést a kormányzat
elodázza és a kirobbant első vilgháború miatt félre is teszi.
1918-19-ben a két forradalom bizonyos politikai korlátozásokkal az
általánosság elvét elfogadja. A nyitást a Horthy-kormányzat nem
tudja halogatni, először az állampolgárok 30 százalékának, majd a
huszas évek közepétől mintegy 25 százalékának adott választójogot. A
valóban általános választójogot a 1945. évi VIII. törvény teremtette
meg, amikor az állampolgárok 56 szálékának volt szavazati joga. Ma
ez az állampolgárok 65-70 százalékáról mondható el.
alc. Akik nem szavazhatnak
Az idén elfogadott választójogi törvény kiindulópontként
leszögezi, hogy minden nagykorú állampolgárnak választójoga van.
Ezek közül megfosztja a választójogtól azt
1/ aki gondnokság alatt áll, azaz cselekvőképessége korlátozott,
2/ akit a bíróság mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától
eltiltott,
3/ akit a bíróság elítélt és szabadságvesztés büntetését tölti
4/ akit a bíróság intézeti gyógykezelésre utalt.
Ezen kívül kimondja, hogy szavazati jogában akadályozott az az
állampolgár, aki külföldön tartózkodik (szavazókörzeteket ott nem
szerveznek) vagy nincs Magyarországon állandó vagy ideiglenes
lakóhelye. (folyt.)
1990. január 23., kedd 15:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mi a szavazati jog? 2.
|
(A külföldön élőnek még akkor sincs szavazási lehetősége, ha a
szavazás időpontjában Magyarországon tartózkodik.)
Ezekkel a szabályokkal az új törvény nemcsak biztosítja a
választójog általánosságát, de jogilag értékelhető kizáró okokat
teremt. A megelőző 1945. utáni választójogi törvények bár
biztosították a választójog általánosságát, de több jogilag
bizonytalan, a választók jegyzékét elkészítő apparátus számára
mérlegelést adó, vagy közigazgatási döntésre alapozott kizáró okot
ismertek.
alc. Bizonytalan jogi kategóriák
Régebben a közigazgatási döntés alapján nem volt választójoga a
rendőri felügyelet alatt állónak. A legutóbbi választójogi törvényig
nem volt választójoga az előzetes letartóztatásban lévőnek, pedig
ilyen személy bűnösségét a bíróság még nem állapította meg, az
ártatlanság vélelme alapján nem lehetettt bűnösnek tekinteni. Az új
választójogi törvény ilyen kizáró okot nem ismer, az előzetes
letartóztatásban lévőknek is választójogot ad. A fenti indokok
alapján ez helyes, bár kétségtelen, hogy ez alapján a fogvatartó
intézetekben is szavazást kell szervezni, ami első pillanatra
meglepőnek tűnik.
Bizonytalan jogi kategóriának számított az elmebetegség, hiszen
az előző választójogi törvények szerint az elmebetegséget
ténykérdésként kellett mérlegelni. Ez többször konfliktushoz
vezetett a tanács végrehajtó bizottsága és az állampolgárok között.
A választók jegyzékéből e címen kihagyott személy gyakran már csak
azért is bírósághoz fordult, hogy tiltakozzon az elmebeteggé
nyilvánítás ellen.
Az új szabályok ilyen mérlegelési lehetőséget nem adnak, mert
ezen a címen csak azt foszthatják meg, akit gondnokság alá helyeztek
vagy akit a bíróság elmebetegség miatt kényszergyógykezelésre utalt.
Igaz ugyan, hogy ennek következtében előfordulhat, hogy szavazati
jogot kap olyan személy is, akit a közvélemény elmebetegnek tart.
A szavazati joggal rendelkezők jegyzékét az Állami
Népességnyilvántartó Hivatal számítógépek segítségével hivatalból
állítja össze és küldi meg a községi, illetőleg városi tanácsoknak.
Az állampolgárnak tehát nem kell semmit tennie annak érdekében, hogy
a jegyzékre felkerüljön. Az elkészült jegyzéket közszemlére kell
tenni és egyben értesíteni kell minden választójogosultat arról,
hogy a jegyzékre felvették. Az értesítéshez kapcsoltan minden
választójogosult "Ajánlási szelvényt" is kap, amellyel általa
támogatott jelöltet ajánlhat. (folyt.)
1990. január 23., kedd 15:46
|
Vissza »
|
|
Mi a szavazati jog? 3.
|
alc. Ha valakit kihagytak, vagy jogtalanul felvettek
A választáson csak az a jelölt indulhat, aki 750 szelvényt,
vagyis ennnyi támogatást igazol. A szelvények kiadása nem kötelező.
Ha valakit jogtalanul kihagytak a jegyzékből vagy valakit
jogtalanul vették fel a jegyzékre, úgy ez ellen bárki kifogással
élhet a végrehajtó bizottság titkáránál. A jogos kifogást emelőt a
VB. titkár felveheti a jegyzékre, ám a felvételt megtagadó, vagy a
jegyzékről való törlést elrendelő döntést csak bíróság hozhat. Ilyen
döntés esetén a VB. titkár hivatalból kell, hogy áttegye az ügyet a
bírósághoz. A döntést három napon belül, nem peres eljárásban kell a
bíróságnak meghozni.
Az így elkészült jegyzéket a szavazókörönként megalakított
szavazatszedő bizottságok kapják meg. Bár a jegyzék csak deklarálja
a választójogosultságot, mert a választójog az állampolgárt a
törvény erejétől illeti meg, mégis gyakorlatilag élhet a szavazati
jogával, aki a jegyzéken szerepel.
Ha valaki választójogát a jegyzék elkészülte és a szavazás napja
között elveszti vagy meghal, azt a VB. titkár hivatalból törli a
jegyzékről. Aki időközben állandó lakóhelyét megváltoztatja, a
jegyzékben való szereplésről igazolást kérhet. Ilyen esetben is
törlik a jegyzékről. Az igazolás alapján kérheti új lakóhelyének
megfelelő jegyzékbe való felvételét. Erre az illetékes VB. titkár
jogosult, de ezt a választás napján a szavazatszedő bizottság elnöke
is megteheti. Hasonló szabályok vannak arra nézve is, ha valaki a
választás napján nem tartózkodik lakóhelyén. Erről a körülményről is
lehet igazolást kérni. Ebben az esetben is törölni kell őt a
jegyzékről. Az igazolás alapján az igazolásban szereplő helyiségben
adhat le szavazatot. Ilyenkor azonban, ha nem lakóhelyének megfelelő
választókerületben szavaz, az egyéni választókerületi jelöltekre nem
szavazhat csak a megyei pártlistákra.
Mindezek a szabályok teljes garanciát adnak arra, hogy minden
nagykorú magyar állampolgár - kivéve az akaratképzésre
alkalmatlanokat és bűntetteket elkövetőket - szavazhasson. Ebből a
szempontból a magyar választási rendszerrel szemben semmiféle
kifogás nem emelhető, a tövény választási cenzusokat nem alkalmaz.
(MTI-Press)
ág/ke dr. Schmidt Péter
1990. január 23., kedd 15:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|