|
|
|
|
felcím: Szavazás 1990. főcím: Mi a szavazati jog?
|
A választójogosultak száma, a szavazásból kizártak számának alakulása egy ország demokratikus berendezkedésének kifejező mérőszáma. Az általános, mindenkire kiterjedő választójogokért folyó harc a múlt század második felében vált a politikai küzdelmek egyik központi kérdésévé és mintegy 100 évnek kellett eltelnie, hogy legalább a fejlett országokban elfogadottá váljon a szavazati jog általánossága.
Magyarországon is nyomon követhető ez a politikai harc. A nemesi előjogokon nyugvó képviselet helyett a népszuverenitás alapján álló 1848-49 évi átalakulás az állampolgárok mintegy 7 százalékának adott választójogot. Az 1867-es kiegyezés után ezek számát főleg vagyoni cenzusokkal 4-5 százalékra zsugorították vissza. A század végi poltikai harcokban jelenik meg egyre élesebben az általános választójogokért folyó küzdelem, amelyben már meghatározó szerepet játszik as alakuló szociáldemokrata párt. A döntést a kormányzat elodázza és a kirobbant első vilgháború miatt félre is teszi. 1918-19-ben a két forradalom bizonyos politikai korlátozásokkal az általánosság elvét elfogadja. A nyitást a Horthy-kormányzat nem tudja halogatni, először az állampolgárok 30 százalékának, majd a huszas évek közepétől mintegy 25 százalékának adott választójogot. A valóban általános választójogot a 1945. évi VIII. törvény teremtette meg, amikor az állampolgárok 56 szálékának volt szavazati joga. Ma ez az állampolgárok 65-70 százalékáról mondható el.
alc. Akik nem szavazhatnak
Az idén elfogadott választójogi törvény kiindulópontként leszögezi, hogy minden nagykorú állampolgárnak választójoga van. Ezek közül megfosztja a választójogtól azt
1/ aki gondnokság alatt áll, azaz cselekvőképessége korlátozott,
2/ akit a bíróság mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától eltiltott,
3/ akit a bíróság elítélt és szabadságvesztés büntetését tölti
4/ akit a bíróság intézeti gyógykezelésre utalt.
Ezen kívül kimondja, hogy szavazati jogában akadályozott az az állampolgár, aki külföldön tartózkodik (szavazókörzeteket ott nem szerveznek) vagy nincs Magyarországon állandó vagy ideiglenes lakóhelye. (folyt.)
1990. január 23., kedd 15:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|