|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1.
rész)
|
1990. január 19., péntek - Az értékpapír-forgalmazásról és
az értékpapírtőzsde létrehozásáról szóló törvényjavaslat
tárgyalásával folytatta ülését pénteken az Országgyűlés terv- és
költségvetési bizottsága, amely ugyan a tervezettnél egy órával
később kezdte munkáját, de tagjai még akkor sem voltak
határozatképes számban jelen. A képviselők rövid vita után
támogatólag szavaztak az értékpapír-törvény tervezetéről, de
megállapodtak abban, hogy a bizottsági állásfoglaláshoz utólag
megszavaztatják a távol maradtakat is. A pénteki első napirendi pont
kapcsán Békesi László pénzügyminiszter elmondta: a törvény célja,
hogy garanciákat biztosítson mind a befektetőknek, mind pedig az
értékpapírok forgalmazóinak, illetve jogilag lehetővé tegye az
értékpapírtőzsde kialakitását. A jogszabálytervezet szerint a
befektetők védelmére, az értékpapír-piac ellenőrzésére, a
tőkeáramlás elősegítésére létrehoznák az állami
értékpapír-felügyeletet. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy a
törvényjavaslat elfogadásával együtt megszüntetnék a forgalomba
hozható részvények értékének 10 ezer forintos alsó határát, így azok
a szervezetek, amelyek a kisbefektetőkre számítanak, ennél
alacsonyabb értékű részvényeket is kibocsáthatnának.
A témával összefüggésben felmerült a forint konvertibilissá
tételének várható időpontja is. A pénzügyminiszter szerint ha el
akarjuk kerülni a robbanásszerű változást, ami a hazai árszínvonal
emelkedésében is jelentkezne, akkor erre az évtized közepén, második
felében kerülhet sor. Véleménye szerint a forint részleges külső
konvertibilitását 1992-ig mindenféleképpen el kellene érni. Ez azt
jelentené, hogy legalább a külgazdasági forgalomban résztvevő
vállalkozások szabadon válthatnák át nemzeti valutájukat
konvertibilis fizetőeszközre.
Ugyancsak támogatásukat adták a jelenlévő képviselők ahhoz, hogy
a múlt évi állami költségvetés tervezettnél nagyobb hiányának
átmeneti finanszírozására a Magyar Nemzeti Bank legfeljebb 33
milliárd forint rövid lejáratú hitelt nyújtson az ország 1989. évi
zárszámadásának parlamenti jóváhagyásáig. Békesi László azzal
indokolta a pénzügyi kormányzatnak erre vonatkozó beterjesztését,
hogy az ország tényleges adósságának bevallása után most annak
következményeit a költségvetésben is tükröztetni kell. Eddig ugyanis
az volt a gyakorlat, hogy a negyedik negyedév kamatkiadásait már a
következő év elejére átcsúsztatva tartalmazta a költségvetés.
(folyt.köv.)
1990. január 19., péntek 17:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2.
rész)
|
Most viszont abban az évben könyvelik el ezeket a kiadásokat, amikor
ténylegesen keletkeztek. Emellett a tervezettnél jobban növeli a
költségvetés kiadásait a kedvezményes kamatú lakáshitelek múlt év
végi, még 45 százalékos hitelkedvezménnyel történt tömeges
visszafizetése. Ezek együttes kihatása az a 33 milliárd forint,
aminek átmeneti finanszírozásához a pénzügyi kormányzat az
Országgyűlés felhatalmazását kéri. Mint Békesi László beszámolójából
kitűnt, e tételek nélkül az eredetileg tervezett 21 milliárd
forintos hiánnyal szemben 18 milliárd forint mínusszal zárta volna a
költségvetés az 1989. évet, így azonban további csaknem 33 milliárd
forint terheli azt.
A képviselők jogállásáról, munkadíjáról, költségtérítéséről és
kedvezményeiről szóló törvényjavaslat vitájának központi témája a
jövendő honatyák fizetésének kérdése volt. Fodor István, az
Országgyűlés megbízott elnöke ismertette a képviselők egy
csoportjának azt a javaslatát, miszerint az új parlament tagjainak
munkadíja a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék levonása
után a bérből és fizetésből élők nettó átlagkeresetének háromszorosa
legyen. Ezt az elvet a többség elfogadta, mert ekkora különbség
véleményük szerint még elfogadható lenne társadalmilag. Az elv
alkalmazásának mikéntjéről azonban már hosszasan vitáztak. Volt, aki
szerint úgy kellene bruttósítani ezt a nettó alapot, hogy az
átszámításnál a képviselők más forrásból származó jövedelmét is
figyelembe vegyék, mások viszont ellenezték azt. A képviselők egy
része szerint konkrétan is meg kellene mondani, hogy ez a nettó alap
összegszerűen mit jelent, mert akárhogy is szépítik, az bruttóban
45-50 ezer forintnak felelne meg. Mivel a vitát nem tudták
eldönteni, abban maradtak, hogy mindkét megoldást a jogi bizottság
elé terjesztik. (MTI)
1990. január 19., péntek 17:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|