|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. január 14. (BBC, kora reggeli híradás) Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban, újabb zavargások történtek. Mint ismeretes, ennek a déli szovjet köztársaságnak súlyos területi vitája van szomjédjával, Örményországgal. A TASZSZ hírügynökség jelentése úgy fogalmazott, hogy Bakuban huligánok bandái tomboltak és többen életüket vesztették. Idéztek egy helyi újságírót aki szerint a zavargások akkor kezdődtek, amikor éppen befejeződött egy azerbajdzsáni nacionalisták által tartott hatalmas tömeggyűlés, melyen a Szovjetuniótól való elszakadást követelték. A TASZSZ azt mondta, intézkedések történtek a rend helyreállítására és többeket letartóztattak. Később a Moszkvai Rádió azt jelentette, hogy az erőszakos megmozdulások tovább terjedte és tragukus eseményeket említett, melyek Bakun kívül tröténtek.
Az azerbajdszáni nacionalisták követelik, hogy a hatóságok rendezzék gyorsan a Hegyi Karabah terület fölötti vitát. Az Azerbajdzsánba beékelt területet főleg örmények lakják. Azzal fenyegetnek, hogy mindaddig kormányépületeket fognak támadni, amíg végérvényesen nem garantálják Azerbajdzsán szuverénítását a Hegyvédéki Karabah trület felett.
Az újabb azerbajdzsáni zavargások akkor kezdődtek amikor Gorbacsov éppen hazatért litvániai látogatásáról, ahol a helyi kommunista párt úgy döntött, hogy elszakad a moszkvai párttól. A szovjet vezető lemondott egy sajtókonferenciát és a hazarepült, miután hosszas találkozót tartott litván kommunistákkal, melyen szenvedélyes beszédben kérte őket, hogy ne váltsák be terveiket. Beszédében azonban Gorbacsov mintha enyhített volna a többpártrendszerrel szembeni kifogásán, melyet esetleg az egész Szovjetunióban bevezethetnek. Azt mondta: egy többpártrendszer nem lenne tragédia, amíg a társadalom érdekiet szolgálná, viszont nem szabad gyógyírként tekintei az ország minden bajára.
Szovjet közlés szerint Li Peng kínai miniszterelnök hamarosan Moszkvába látogat a két ország közötti magas szintű találkozássorozat keretén belül. A látogatás hírét Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes jelentette be, aki most tért haza pekingi látogatásáról. Rogacsov azt mondta, olvasta azokat a cikkeket, melyek ideológiai zaklatást jósoltak Kína és a Szovjetunió között. (folyt.)
1990. január 14., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Viszont ilyen szakadás nincs - mndotta - annak ellenére, hogy egyesek külföldön akik fenyegetve érzik magukat Moszkva és Peking együttműködése által szeretnének ilyen szakítást.
A román kormány közölte, hogy pénteki döntését, melyben betiltotta a kommunista pártot, népszavazás elé terjesztik. Iliescu ideiglenes román elnök azt mndta, hogy a péntek esti nagyy tüntetés zajos tiltakozása elsietett intézkedésekre kényszerítette a Nemzeti Megmentési Frontot, amiért azóta bírálatok érték. Az elnök közölte, hogy ezt a kérdést is akkor döntik el amikor népszavazáson megkérdik a lakosságot, hogy a halálbüntetést újra bevezessék-e.
Kelet-Németországban újabb tüntetésekre került sor, melyek követelték a Nyugat-Németországgal való újra egyesítést. Tlauen városán keresztül ezren vonultak végig német zászlókat lobogtatva, és a jelenlegi keletnémet vezetőséget támadó transzparenseket hordozva. Modrow miniszterelnök közben ígéretet tett, hogy megszabadulna minden olyan tisztségviselőtől, aki akadályozza reformot és ezek helyébe a megújhódási folyamétért lelkesedő személyeket fognak kinevezni. A BBC berlini tudósítója szerint Modrow nyilvánvalóan igyekszik cáfolatát adni azoknak az állításoknak, melyek szerint ő csak kénytelenségből pártolja a reformokat. Illetve cáfolni igyekszik, hogy erőfeszítését konzervatív elemek szabotálják.
Magyarország egyik legismertebb ellenzéki személyisége, Tamás Gáspár Miklós bekerült az Országgyűlésbe. A filozófus, aki hosszú éveken át nyiltan bíráltan a kommunista pártot, két másik jelöltet győzött le a pótválasztáson és így ő lett az első korábban másént gondolkodóként emlegetett ellenzéki, aki mandátumot nyert.
A magyar hatóságok különmegállapodásokat írtak alá a japán Suzuki autógyárral, és az amerikai General Motors céggel, közös vállalkozás hozva létre. A Suzuki cég egy magyar konzorcionnal társulva Esztergomban épít üzemet, mely kezdetben évente 15 ezer gépkocsit gyárt majd, elsősorban exportra. A General Motors céggel létrejött megállapodás értelmében pedig Opel gépkocsikba való motorokat gyártó üzemet létesítenek, mely a hazai magyar piacot szolgálja majd, melyen nagy a kereslet a magánautók iránt. (folyt.)
1990. január 14., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
Az angol külügyminiszter kijelentette, hogy Nagy-Britanniának fenn kell tartania a párbeszédete Kínával Hongkong jövőjét illetően, annak ellenére, hogy a kapcsolatok mindíg könnyűek. A külügyminiszter ezeket Hongkongban mondta, ahol megbeszékléseket tart a gyarmat kormányzójával és más helyi vezetőkkel. A BBC tudósítója szerint megvitatják a gyarmaton bevezethető demokratikus reformokat, melyeket érvénybe léptethetnének mielött Hongkongkot visszaadják Kínának 1997-ben.
A salvadori enök megnevezte fegyveres erőinek kilenc tagját, akiknek szerinte közük volt tavaly novemberben hat jezsuita pap meggyilkolásához az ország fővárosában, San Salvadorban. Egy rádióbeszédében az elnök közölte, hogy a kilenc személyt átadják annak a rendkívüli bizottságnak, mely a gyilkosságok ügyében folytat vizsgálatot. A kilenc személy közül a legmagasabb rangú katona Benazides ezredes, Salvador katonai akadémiájának vezetője, aki annak a körzetnek a parancsnoka ahol a gyilkosságokat elnkövették. +++
1990. január 14., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 2/1. folyt.
|
A Sunday Telegraph szerint, most már nyiltan vitaják, hogy a Kommunista Párt megtarthatja-e hatalmi monopóliumát. A pártban sokan vannak akiknek nem tetszenek a fejlemények. De Gorbacsovval ellentétben nincsenek elképzeléseik. És fogalmunk sincs, hogy miként álljanak vezetőik álláspontjához. Melyszerint, a pártnak a jövő elé kell néznie, és nem a múltba kell tekintenie.
Más kelet-európai eseménysekkel is bőven foglalkoznak a cikkek. Azonban első sorban Romániára összpontosítanak. A The Observer jelentése szerint, Romániában az instabilitás felé vezet az ideiglenes kormány határozatlansága; a Kommunista Párt betiltását és a halálbnűntetés eltörlését illetően.
A lap idézi a most újjá szerveződő II. világháború előtt létezett két fő párt vezetőjét; akik szerint a tömeg követelésére adott engedmények sértik a demokratikus és erkölcsi elveket.
A vasárnapi Correspondent azt jelenti, hogy Bukarestben több és nagyobb tüntetésektől tartanak. Melyek az ideiglenes kormány bukását idézhetik elő. Ha pedig ez bekövetkezik, egyedül a hadsereg lesz képes helyreállítani a rendet.
A The Observer egyik cikke bírálja azokat, akik úgy látják , hogy Kelet-Európában egyszerűen a szabadpiacot pártoló konzervativizmus győzőtt. A lap szerint - azért ennél jóval többről van szó. +++
1990. január 14., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|