|
|
 |
|
 |
Vizsgálat a lehallgatási botrány ügyében
|
----------------------------------------
London, 1990. január 8. (SZER, Panoráma) - Mint ismeretes,
Magyarországon hivatalos vizsgálatot indítanak az ellenzéki pártok
azon állításával kapcsolatban, hogy a kormány állambiztonsági
szolgálata törvényeket megszegve, ellenőrzi tevékenységüket. A
vizsgálat indításáról a katonai főügyész tájékoztatott, miután
tanulmányozta az ügy iratait - mint azt budapesti tudósítónk, Sally
Ackroyd jelenti:
- Közismert tény, hogy Magyarországon - akárcsak a környező
szomszédos kommunista országokban - a Belügyminisztériumon belül
hosszú éveken át működött az Államvédelmi Szolgálat, amelynek
feladata az volt, hogy az ellenzéki tevékenységet szemmel tartsa a
telefonbeszélgetések lehallgatásával és a posta megfigyelésével. De
miután az ellenzék tavaly óta törvényesen létezik az országban, az
idén nagy botrányt keltett, hogy az általános választások előtt két
hónappal arra utaló bejelentések hangzanak el, hogy a
titkosrendőrség tovább folytatja a megfigyelő munkát. A magyar
napilapok mindegyike az amerikai Watergate-ügyhöz hasonlítja az
esetet.
Az államvédelmi szervek dokumentációs anyagának tartalmáról
tudomást szerzett a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége. A
katonai főügyész pedig - miután tanulmányozta az iratokat - ma
bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben a hatalommal való
visszaélés alapos gyanúja kapcsán.
A belbiztonsági szolgálat egyik iratában részletek találhatók az
egyik ellenzéki kiadó terveiről, amely egy keletnémet szerzőt kívánt
megbízni cikkek írásával. A folyóirat kiadója legálisan működik, és
munkatársai közölték, hogy egyedül telefonbeszélgetéseik
lehallgatása révén juthattak ezen információ birtokába. (folyt.)
1990. január 8., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A lehallgatási botrányról - 1. folyt.
|
A Belügyminisztériumban is megtörtént a kivizsgálás első
szakasza, de a hangsúlyt ott főként arra fektetik, hogy
megállapítsák: ki a felelős az anyag kiszivárogtatásáért.
Horváth István belügyminiszter visszautasította a lemondását
kérő ellenzéki felszólítást. A Népszabadságnak adott interjúban
azzal vádolta az ellenzéki pártokat, hogy céljuk mindössze annyi,
hogy saját kezükbe vegyék a minisztérium irányítását a márciusi
választások előtt.
Magyarország azonban nem az egyetlen olyan kelet-európai ország,
ahol az ellenzék nincs megelégedve a belbiztonsági szervekkel
kapcsolatos kormányintézkedésekkel. Mint Friedrich Dawn, a BBC
hírmagyarázója megállapítja, a régi megrögzött szokásoktól úgy
látszik, állami szinten sem könnyű megszabadulni:
- Amikor a kelet-európai országok lakossága tavaly a reformokat
követelve vonult az utcákra, egyik fő kívánságuk az volt, hogy
oszlassák fel a gyűlölt titkosrendőrséget.
Amikor Ceausescu rezsimjét megdöntötték, a lakosság dühe
Romániában is nagyrészt a Securitate ellen irányult, amely szigorú
megfigyelés alatt tartotta az emberek minden lépését, és a
kormánytól viszonzásul számos kiváltságot kapott.
Kelet-Németországban a forradalom általában békésen zajlott,
csak a rettegett titkosszolgálat elleni felgyülemlett düh vezetett
helyenként erőszakos cselekményekhez. Decemberben a szervezetet
általános megelégedésre feloszlatták, s alkalmazottait más
kormányhivatalokba helyezték át, vagy bányákban és gyárakban
kaphattak állást. (folyt.)
1990. január 8., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A lehallgatási botrányról - 2. folyt.
|
A ma is túlnyomórészt kommunista összetételű keletnémet kormány
azonban most bejelentette, hogy új belső biztonsági szolgálatot
alakít. A hivatalos közlemény arra hivatkozik, hogy a lakosságot
védeni kell a szabotázsakciókkal és a kábítószerrel kapcsolatos
bűnözéssel szemben. A hatóságok szerint a neonáci tevékenység is
fokozódik az országban. Az ellenzéki pártok azonban elutasítják a
kormány érveit mondván, hogy ezekkel csak a lakosságot próbálják
megfélemlíteni és így igyekeznek híveket szerezni a jelenleg új
néven uralmon lévő volt kommunista pártnak a májusban sorra kerülő
általános választásokra felkészülve.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy a tömegtájékoztatási
és egyéb eszközöket saját pozíciójának megerősítésére használja fel.
Az Új Fórum nevű legnagyobb keletnémet ellenzéki párt jelezte, hogy
bojkottálni fogja a ma kezdődött kerekasztal-tárgyalásokat,
amennyiben a miniszterelnök nem közli nyilvánosan, hogy mik a
szándékai az új belső biztonsági erők megalakításával kapcsolatban.
Más kelet-európai országokban is gondot okoz ez a kérdés az
újonnan alakult ellenzéki pártok körében. Bulgáriában például a
nemrégiben bevezetett reformok nem érintik igazán a
titkosrendőrséget. A magyar Államvédelmi Szolgálattal kapcsolatos
botrány ügyében pedig még csak most kezdődött meg a vizsgálat, de
bármilyen eredményre is jusson a vizsgálóbizottság, úgy tűnik, hogy
Kelet-Európára még mindig árnyékot vet a rendőrállam öröksége. +++
1990. január 8., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|