|
|
 |
|
 |
Tanévnyitó az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a 355. tanévét nyitották meg hétfőn. Az ünnepélyes közgyűlésen a kormány nevében Glatz Ferenc művelődési miniszter köszöntötte az egyetem hallgatóit, oktatóit és dolgozóit.
Elöljáróban kiemelte: a kulturális kormányzatnak minden tettét,
minden lépését egy új Magyarország kialakításának szándéka kell hogy
vezesse. Olyan új Magyarországénak, ahol a politikai, a gazdasági és
a szellemi vállalkozásoknak, az egyéni és a közösségi törekvéseknek
a legmegfelelőbb keretei alakulhatnak ki. Ehhez nemcsak új módon
kell megtanulni gondolkodni, hanem a régi helyébe új
intézményrendszert szükséges állítani. Ugyanakkor napjainkban
gyakorta derül ki - mondotta a miniszter -, hogy a magyar társadalom
széles rétegei nincsenek felkészülve egy új típusú politizálásra,
gazdálkodásra, szemléletükben a restség és a kényelmesség gyakran
párosul még azzal az önállótlansággal, amelyre a diktatorikus
rendszerek kényszerítik a társadalmat. Az új típusú társadalom
formálásában az értelmiségnek kulcsszerepe kell hogy legyen -
hangsúlyozta.
A kulturális kormányzat ebből az alapelvből kiindulva vetette el
azt a korábbi javaslatot, hogy az oktatási törvényhez kapcsolódva
pusztán minisztertanácsi végrehajtási utasítás szintjén adjon
nagyobb mozgásteret az egyetemeknek, s kezdjen az egyetemi
reformokhoz. Az értelmiségképzésnek és a tudományos kutatásnak
parlamenti garanciákat kell kapnia - mondotta - s ezért még ez év
őszén, az akadémiai törvénnyel párhuzamosan megkezdődnek az
előkészületei egy önálló felsőoktatási törvénynek. Ez, a 90-es évek
társadalompolitikai célkitűzéseiből kiindulva kívánja az egyetemi és
főiskolai beiskolázást kiterjeszteni, az új felvételi rendszert
kidolgozni, s a képzés tartalmát újragondolni - különösen az ELTE-t
is érintő tanárképzés területén.
Az új törvény radikálisan felülvizsgálja az egyetemi irányítás
rendszerét is. Ennek kiindulópontja a teljes egyetemi autonómia,
amelyben az egyes egyetemek a legteljesebb önállóságot élvezik
nemcsak a képzésben, hanem a gazdálkodásban, így az
ösztöndíjrendszerben és általában a diákszociális kérdésekben is. A
kormányzat ugyanakkor határozottan meg kívánja fogalmazni az
egyetemekkel szembeni elvárásokat: az igényességet és az európai
szintű szakemberképzéshez szükséges követelmények
érvényrejuttatását, az oktatás szinvonalának emelését is.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 12:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanévnyitó az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (2. rész)
|
Glatz Ferenc kiemelte: a minisztérium új vezetése az
értelmiségképzés anyagi és intézményi feltételeinek rendszerét
együttesen kívánja kezelni. Ennek része a diákság kulturális és
anyagi helyzetének újragondolása is. Nemcsak a tanárok fizetését
emeljük, hanem felül kívánjuk vizsgálni az egyetemisták, főiskolások
életkörülményeit befolyásoló intézményrendszert, az ösztöndíjakat, a
menzaellátottságot, a kollégiumi feltételeket ugyanúgy, mint a
sportolási és általános művelődési lehetőségeket - mondotta a
miniszter.
Ezt követően Fülöp József rektor üdvözölte az egyetem diákjait,
köztük az elsőéves hallgatókat, akiknek a száma ezúttal mintegy
250-nel több, mint az elmúlt évben. Az egyetem előtt álló
feladatokról szólva emlékeztetett arra, hogy megszűnt az orosz nyelv
kötelező tanulása, és helyébe a szabad idegennyelv-választás lépett.
Az egysíkú ideológiai studiumokat az új tanévtől szélesebb tárgykörű
filozófiai, társadalomelméleti, közgazdaságtani diszciplinák váltják
fel: mintegy 30 százalékkal csökkentett óraszámban. Általánossá
válik a tantervi foglalkozások heti 30 óra alá szorítása is, azért
hogy több idő maradjon az egyéni tanulásra. Miként a rektor
elmondta, a karok számottevő reformmunkálatokat indítottak el, új
alap- és posztgraduális képzési programokat dolgoztak ki. A bölcsész
szakok és a tanárképzés eddigi kényszerü, egyszersmid látszólagos
egysége megszűnik, s a tanárképzés színvonalának emelése érdekében
tanárképző intézet felállítását tervezik. Jelentős kezdeményezés a
természettudományi karon az idegen nyelven oktató szaktanárok
képzése. A tanszékekre tagolódott Szociológiai-Szociálpolitikai
Intézet és Továbbképző Központ külföldi tapasztalatokat is
figyelembe vevő tantervek kialakításával valós társadalmi igényeket
kielégítő képzési irányokat kíván meghonosítani.
A köszöntőket követően a tanévnyitón egyetemi és miniszteri
kitüntetéseket, valamint a hallgatókat támogató ösztöndíjakat és
alapítványi díjakat adtak át. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 12:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|