Rendszerváltás és az MTI

	A lengyel és a magyar ellenzék az amerikai segélyekről (1. rész)
Scipiades Iván, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Varsó, 1989. július 24. hétfő (MTI-tud.) - Egeret szültek a hegyek címmel számolt be hétfőn a lengyel parlamenti ellenzék napilapja, a Gazeta Wyborcza arról, hogy az Egyesült Államokban a parlamenti alsóház körülbelül ötödannyi segélyt szavazott meg Lengyelországnak és Magyarországnak, mint amekkorát George Bush elnök ígért július közepén Varsóban és Budapesten. A lapnak ugyanebben a számában jelent meg Kis Jánosnak, az SZDSZ egyik vezetőjének nyilatkozata, amely szerint a magyar ellenzék csalódással fogadta a hírt. A képviselőház döntése szerint Lengyelország ebben az évben 23 millió dollárt kapna különböző címeken, Magyarországnak pedig 5 milliót utalnának ki a magánszektor fejlesztésére. A lengyel ellenzéki napilap pesszimistán ítéli meg a további segélyek esélyét. Tudja ugyan, hogy ezek az összegek csak egy hároméves időszakban nyújtandó segélycsomag első részletei, és ez az összeg csak a képviselőházi költségvetési tervben szerepel, elvileg tehát még a szenátus megszavazhat módosítást, de erre nem lát nagyobb esélyt. A kongresszus formálisan még nem mondott véleményt arról a javaslatról, amelyet mintegy Bush elnök nevében terjesztettek a szenátus elé, és amelynek alapján 100 millió dollárt fizetnének egy lengyel-amerikai magánkezdeményezési alapítvány céljaira, de a lengyel ellenzéki napilap szerint minél több idő telik el Bush varsói látogatása óta, annál kevésbé látszik valószínűnek, hogy a kongresszus megszavazná a 100 millió dollárt Lengyelországnak, és a 25 millió dollárt Magyarországnak. (folyt.) 1989. július 24., hétfő 13:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A lengyel és a magyar ellenzék az amerikai segélyekről (2. rész)
Kis János szerint - akit a Gazeta Wyborcza a WAI független közép-európai hírügynökségre hivatkozva idéz - a képviselőházi döntés azt jelzi, hogy az amerikai parlament nem veszi komolyan azt, ami a két országban történik. Ez lélektanilag negatívan hat ezekre a társadalmakra, mert olyan légkört teremt, amelyben könnyű azt állítani, hogy nem lehet komolyan számítani az Egyesült Államokra, mert az vagy nem ismeri országaink tényleges helyzetét, vagy úgy gondolja, hogy a helyzet fejlődésének nincs nagyobb jelentősége az amerikai érdekek szempontjából. A döntés nyomán nyilván kisebb lesz az üzleti világ érdeklődése a magyarországi és a lengyelországi beruházások iránt. További jelentősége a dolognak az, hogy a nyugat-európai döntéshozó központok, amelyek nagyon figyelik, hogy miként alakul a helyzet Közép-Európában és hogyan reagál rá az Egyesült Államok, a képviselőházi döntést jelzésnek foghatják fel. Ilyen szempontból ez a jelzés határozottan negatív - idézte a lengyel ellenzéki lap Kis Jánost. +++ 1989. július 24., hétfő 13:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »