Rendszerváltás és az MTI

	A VSZ csúcstalálkozójának visszhangja
Köln, 1989. július 10. (DLF) - A bonni kormány elégedett a Varsói Szerződés vezetőinek bukaresti megbeszélésével, mert ott az NDK-t, Csehszlovákiát és Romániát képviselő ortodox nézeteken a szovjet, magyar és lengyel reformerek kerekedtek felül. Zárónyilatkozatukban olyan tételeket fogalmaztak meg, amelyek a nyugati elveknek is megfelelnek. - A bukaresti értekezlet jegyzőkönyve három fontos tételt tartalmaz. Elsőként azt határozza meg, hogy az egyéni haladás csakis az emberi jogok biztosításával, az emberek és a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásával lehet elérni. Ez tulajdonképpen a német-szovjet megbeszélésekről kiadott nyilatkozat folytatása, és erre igen büszke a szövetségi kormány. A bukaresti záróokmány másik fontos tétele így hangzik: A szocializmusban senki sem tarthatja fenn magának a jogot azzal kapcsolatban, hogy övé az abszolút igazság. Emögött elsősorban az rejtőzik, hogy a lengyelek és a magyarság teljes szabadságot élvez társadalmi rendszerének kialakításában. A tagállamok aláírták - és ez a harmadik fontos tétel -, hogy a hagyományos fegyverek leszerelését már 1990-ben meg lehet kezdeni, ahogyan azt az Egyesül Államok javasolta a NATO májusi értekezletén. Bukarestben ezt azért értékelték egy kissé kételkedve, mert Bush amerikai elnök 6-12 hónap közötti időtartamban határozza meg a hagyományos fegyverek csökkentésének kezdetét. Jelentős sikernek tekinthetjük, hogy a Varsói Szerződés most nem mondott ellent ennek a feltételnek. (folyt.) 1989. július 10., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A VSZ csúcstalálkozójának visszhangja - 1. folyt.
A Kelet minden alkalommal visszatér a Nyugat számára veszélyes harmadik nulla-megoldás végrehajtására. A NATO mindaddig nem egyezhet ebbe bele, amíg a bécsi tárgyalásokon nem született megállapodás a haderők támadásképtelenné tételéről, vagy legalábbis azok azonos szintre hozásáról. Egészében azonban ismét csábítóan hangzik a keleti javaslat. Már 1991-ben eltüntetik Kelet-Európából az összes nukleáris fegyvert, ha a NATO nem állít fel új rövidtávú nukleáris rakétákat. Itt is jól láthatjuk az adok-kapok elvéhez görcsösen ragaszkodó Gorbacsov szellemét. A vegyi fegyverekről és az interkontinentális rakétákról folytatandó tárgyalásoknak is megvan a maguk buktatója, de a kelet-nyugati nézetek még sohasem álltak olyan közel egymáshoz mint most, Bukarest után. Jelentős haladásnak tekinthetjük ezt az eredményt. A bukaresti tanácskozás nagy vesztesei a konzervatív beállítottságú kelet-európai államok, elsősorban az NDK. Honecker hivatkozhat most már a jegyzőkönyv azon tételére, hogy senki sem mondhatja magáról, övé az igazi szocializmus. Mivel gazdasági és szociális téren az NDK áll az élen - mondhatja - nem kell változtatásra gondolnia. Ez azonban már nem elégíti ki a keletnémet állampolgárokat. Különösen nem, ha hivatalos ígéretet kaptak az emberi jogok biztosítására. Az NDK-nak nincsen olyan hatalmas biztonsági ereje, hogy megfékezhetné a lakosság ezzel kapcsolatos követeléseit. Az új irányzatnak most már csak gazdasági sikerekre van szüksége, és ebben a Nyugat segíteni kíván. Tudja, hogy a reformok sikertelensége évtizedekkel vetné vissza ezeket az országokat. +++ 1989. július 10., hétfő
Vissza »