Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 19.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Vasárnap:

lakitelki falunap

" A politikai és a különféle szórakoztató programok reggel hat órától estig a község piacterén és a tőserdei Holt-Tisza partján zajlanak. "
BBC, Panoráma:

Moszkva adósságai

"Gorbacsov egy nyilatkozatát többen úgy értelmezték, hogy Moszkva bizonyos adósságainak törlesztését talán átütemezik. De miért lenne szüksége viszonylag kevés egy főre jutó adósságállománnyal rendelkező Szovjetuniónak átütemezni a visszafizetést?"

Amerikai válasz

München, 1989. július 7. (SZER, A mai nap) - Gorbacsov szovjet
államelnök a strasbourgi Európa Tanácsban mondott beszédében
fegyverzetcsökkentési javaslatokat is tett - mint híreinkből
tudhatják -, Bush amerikai elnök ezekre elutasítóan reagált.
Következő hírmagyarázatunkban a javaslatot és az elutasítás hátterét
világítjuk meg.

    - Nem teljesen érthető, hogy miért szedte elő a szovjet elnök
Strasbourgban azt a korábbi javaslatát, amely szerint Moszkva
hajlandó lenne bizonyos egyoldalú csökkentésre európai harctéri
nukleáris fegyvertárában, ha a NATO beleegyezik a tárgyalások
megkezdésébe, ezeknek a fegyvereknek a teljes leszereléséről.

    A szovjet pártfőtitkár hangoztatta ugyan, hogy nem törekszik
éket verni Amerika és a nyugat-európai NATO-tagállamok közé, és
annak a bizonyos nagy európai háznak az építését nem lehet az
Egyesült Államok részvétele nélkül elképzelni - említett javaslata
azonban szöges ellentétben áll ezzel a kijelentésével.

    A harctéri atomfegyverek ügye az év elején volt napirenden a
NATO-ban és a nyugati védelmi szövetség tagállamai csak hosszú és
nehéz vita után voltak képesek megegyezni az egységes álláspontban,
ami a következőképpen foglalható össze: a harctéri atomfegyverek
csökkentéséről csak akkor kezdenek tárgyalást a Varsói Szerződéssel,
ha már megegyeztek a hagyományos fegyverzetű erők kölcsönös
csökkentésében, és megkezdődik ennek az egyezménynek a tényleges
végrehajtása is.

    Mint tudjuk, egyelőre még csak a tárgyalások kezdődtek el a
hagyományos fegyverekről. A NATO-nak elsősorban stratégiai oka volt
arra, hogy így döntsön. A hagyományos fegyverzetű erők terén a
Szovjetunió ugyanis olyan arányú számszerű és strukturális előnyben
van a NATO-val szemben, amely képessé teszi gyors támadásra.
(folyt.)


1989. július 7., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Amerikai válasz - 1. folyt.

Politikailag valószínűtlen egy ilyen támadásnak a bekövetkezése,
de a NATO számára túlságosan kockázatos lenne feladni az esetleges
keleti támadás megállításához szükséges harci eszközöket. Ezek pedig
nem mások, mint a harctéri nukleáris fegyverek. Ebbe a kategóriába
tartoznak az atomtöltetű tüzérségi lövedékek, a nukleáris aknák és a
harctéri rakétafegyverek, amelyek a tüzérségi lövegekhez hasonlóan
egyaránt alkalmasak hagyományos, nukleáris és vegyi töltetű
szerkezetek célba juttatására.

    Gorbacsov Strasbourgban nem említett számokat, de tavaszi
ajánlatában 500 nukleáris robbanószerkezet egyoldalú visszavonásáról
beszélt.

    A NATO kimutatása szerint a Varsói Szerződés 10 ezer ilyen
harctéri fegyverekkel célbajuttatható nukleáris töltettel
rendelkezik, a nyugati szövetségesek nem egészen 5 ezerrel. Ami ezt
a fölényt nyomasztóvá teszi, az a harctéri rakéták száma. A Varsói
Szerződés három különböző típusú harctéri rakétájából összesen
mintegy 1600 van hadrendbe állítva, ennyi a kilövő szerkezetek
száma. A NATO-nak összesen 88 Lance-típusú rakétája áll hadrendben
Nyugat-Európa területén.

    Gorbacsov tehát könnyen nagylelkűsködhet, a nyomasztó szovjet
fölényen 500 töltet kivonása alig változtat, mert az európai szovjet
nukleáris fegyvertárnak csak az öt százalékát teszi ki.

    Amerikai részről ennek ellenére felfedeztek néhány pozitívumot
Gorbacsov beszédében. Bush elnök bejelentette, hogy a harctéri
atomfegyverekre vonatkozó NATO-döntés megváltoztatására nem lát
okot, de üdvözli a szovjet elnök egyoldalú csökkentési ajánlatát.

    A Fehér Ház szóvivője közölte, hogy az ajánlat nem lepte meg
Washingtont, a NATO pedig az tartotta figyelemre méltónak, hogy
Gorbacsov ha közvetve is, de elismerte a harctéri atomfegyverek
terén fennálló nyomasztó szovjet fölényt. +++


1989. július 7., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD