Rendszerváltás és az MTI

	Változások az MSZMP élén - japán visszhang (1.rész)
Trom András, az MTI tudósítója jelenti: Tokió, 1989. június 26. hétfő (MTI-tud) - Az NHK japán állami televíziótársaság hétfő reggeli híradóműsorának egyetlen külföldi vonatkozású tudósításaként jelentette, hogy a Központi Bizottság a pártelnöki posztra Nyers Rezsőt választotta. Az NHK kommentátora a Kyodo és a Reuter elemzésére hivatkozva rámutatott, hogy ezzel gyakorlatilag a 66 éves kommunista reformpolitikusnak, az új gazdasági mechanizmus atyjának a kezébe került át a hatalom Grósz Károlytól. A hétfő reggeli japán lapok kivétel nélkül vezető külpolitikai témaként foglalkoztak az MSZMP vezető testületének szervezeti és személyi átalakításával. A lapok európai tudósítóinak egybehangzó elemzése szerint az elnöki hatáskör növelésével, az elnökség létrehozásával, a kibővített Politikai Végrehajtó Bizottság megválasztásával és Grósz Károlynak az elnökségbe való átmentésével átmeneti kompromisszumos megoldás született a pártszakadás elkerülése érdekében. Egységes a japán sajtó értékelése abban is, hogy a változások egyértelműen a progresszív reformszárny hatalomra kerülését mutatják és Grósz Károly erejének jelentős csökkenésével, a kongresszuson pedig felmentésével lehet számolni. A Nihon Keizai Simbun - a legbefolyásosabb gazdaságpolitikai napilap - címoldalon közölte bécsi tudósítójának elemzését, amely valószínűsíti, hogy a haladó reformszárny hatalomra kerülése és a testületi (elnökségi) vezetés bevezetése eredményeként Magyarország demokratizálódása és a Nyugathoz közeledése felgyorsul, ami minden bizonnyal kihatással lesz a kelet-európai övezetre, továbbá a kelet-nyugati kapcsolatok egészére. Egyúttal azt is feltételezi, hogy a Nyugathoz való gyors ütemű közeledés eredményeként a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatokban tovább mélyül a szakadék. (folyt.) 1989. június 26., hétfő 07:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Változások az MSZMP élén - japán visszhang (2.rész)
Az Aszahi Simbun - a legtekintélyesebb japán napilap - a pártelnöki-elnökségi rendszer bevezetésében a nyugatnémet pártvezetési gyakorlat hatását látja és valószínűsíti, hogy ezt a vezetői szerkezetet a kongresszus megerősíti majd. A hatalom gyakorlásának így kialakult rendszerét úgy értelmezi a cikk, hogy a politikai döntések felelőssége az elnököt és az elnökséget terheli, a főtitkár szerepe pedig a párt szervezeti összefogására korlátozódik. Oaku tudósító felhívja a figyelmet arra, hogy a szocialista rendszerekben minden esetben a Politikai Bizottságot és a titkárságot vezető főtitkár (vagy első titkár) gyakorolja a legfőbb hatalmat. Azáltal, hogy az MSZMP ezen változtatott, gyakorlatilag a pártvezetés stílusában is elvetette a kommunista párt modelljét - írja az Aszahi Simbun. A lapok bő terjedelemben elemezték a Központi Bizottság döntésének az előzményeit, rámutatva a haladó reformszárny és a konzervatív, illetve mérsékelt csoportok között egyre jobban mélyülő ellentétekben rejlő pártszakadás veszélyére, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette volna, hogy a jövő évi szabad választásokon az MSZMP eséllyel induljon. Emellett elemezték Grósz Károly szerepét, politikai alapállását, az MSZMP főtitkárát középutas, óvatos politikát folytató, jelentős reformokat elindító, de az utóbbi hónapokban megtorpanó és politikai kulcskérdésekben passzív magatartást tanúsító, következetlen személyiségnek beállítva. Az Aszahi szerint Grósz Károly főtitkárként való megtartása az elnökségben kompromisszum eredménye és leváltása helyett inkább a vezetés rendszerén változtattak. A Nihon Keizai Simbun szerint George Bush látogatása előtt a főtitkár felmentése a politikai bizonytalanság benyomását keltette volna, ami kedvezőtlenül hatott volna a reformok révén a Nyugat támogatásával a gazdaságot talpraállítani akaró politika megvalósítására. +++ 1989. június 26., hétfő 07:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »