Rendszerváltás és az MTI

	Bős-Nagymaros - szlovákiai lapok (1.rész)
Prága, 1989. május 12. péntek (MTI-tud) - A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert közös csehszlovák-magyar beruházásként tervezték, így a nagymarosi erőmű is fele részben csehszlovák vagyon. Amennyiben a magyar fél egyoldalúan leállítaná a nagymarosi erőmű építését, a csehszlovák fél kénytelen lesz az érvényes szerződés értelmében eljárni és ragaszkodni a kár megtérítéséhez - hangsúlyozta a pozsonyi Pravdának és az Új Szónak adott nyilatkozatában a szlovák erdőgazdasági, vízgazdálkodási és faipari minisztérium beruházási igazgatója. A közös beruházással szembeni támadás a két szomszédos ország közeledésének politikája ellen irányul. Ezek a tendenciák ellentétben állnak a demokrácia elmélyítésével, a közös ház filozófiájának megvalósításával és államaink jószomszédi kapcsolatainak a fejlesztésével - jelentette ki a minisztériumi tisztségviselő. Interjújában egyebek között elmondotta, ha a nagymarosi tározó nem épül meg, mintegy huszonhét milliárd korona veszteség éri a csehszlovák gazdaságot. A pozsonyi Pravda ,,Támadás a közeledés politikája ellen,, , az Új Szó ,,A jószomszédi kapcsolatokat terhelő próbálkozások,, címmel pénteken közösen jelentette meg azt az interjút, amelyet a Pravda készített Jaroslav Husarik beruházási igazgatóval arról, milyen következményei lennének a csehszlovák népgazdaságra, ha a bős-nagymarosi vízlépcső magyarországi szakaszán leállítanák a munkálatokat. Az interjú bevezető része megemlíti, hogy Magyarországon hosszabb ideje olyan kampány folyik, amely kétségbe vonja a közös dunai vízlépcsőrendszer részét képező nagymarosi erőmű építésének indokoltságát. Az újságok megemlítik, hogy a kérdéssel a magyar Országgyűlés is foglalkozott, képviselői 1988 nyarán ellátogattak az építkezésre, és a parlament őszi ülésszakán szavazásukkal megerősítették, hogy a megkötött államközi szerződéssel összhangban Magyarország folytatja a közös mű építését.(folyt.) 1989. május 12., péntek 14:36
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »