|
|
 |
|
 |
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (5. rész)
|
A közelmúlt történelmének eseményeiről is szó esett a
beszélgetés során. A kérdés arra vonatkozott, hogy erről az
időszakról miért nem szólnak a még élő tanúk, Kádár János, Biszku
Béla, Korom Mihály vagy Apró Antal. Grósz Károly válaszában
elmondta, hogy Kádár János egészségi állapota ebben a pillanatban
nem engedi meg, hogy az erre az időszakra vonatkozó, tehát az utolsó
15 esztendővel kapcsolatos emlékeinek rendezésével, tapasztalatainak
összegzésével foglalkozzon. Ám ígéretet tett arra, hogy ha állapota
jobb lesz, akkor ennek az időszaknak az élményanyagát megpróbálja
felidézni, számbavenni. Emellett természetesen rendelkezésre állnak
az 1973-tól eltelt időszak okmányai is. Bár a dokumentumok nem adják
vissza a szubjektív, hangulati elemeket - ehhez kell a párt
elnökének segítsége -, azokat higgadtan fel kívánják dolgozni, s a
tanulságait hasznosítani akarják.
A műsorban a lakosság és az MSZMP-tagok közötti 10 százalékos
arány parlamenti megjelenésének kérdése kapcsán Grósz Károly
kifejtette: a párt tömegbefolyása a párttagság arányánál általában
nagyobb. A párt taglétszáma és képviselői mandátuma között más
országokéhoz hasonló a hazai aránykülönbség is. A választási
mechanizmusban a párt nem befolyásolta ezeket az arányokat. A
főtitkár kitért arra is, hogy a parlamentben a párttag
képviselőcsoport vezetőjének szerepét csak átmenetileg kívánja
betölteni, erről majd később a kommunista képviselők véleményének
ismeretében fognak újból dönteni.
A ,,Kinek jó a munkásőrség?,, felvetésre határozottan
kijelentette, hogy az országnak, és hozzátette: ez az önkéntes
testület részt vállal a közrend, a közbiztonság és az ország védelmi
képességeinek megtartásában. A munkásőrség egyébként nem
párthadseregként indult, s ma sem párt alapon, hanem állami,
társadalmi alapon szervezett testület. Önkéntesei között
megtalálhatók nemcsak az MSZMP-nek, hanem a Magyar Demokrata
Fórumnak, sőt a FIDESZ-nek is a tagjai. Grósz Károly nem helyeselte,
hogy más pártok létrehozzanak fegyveres testületeket, mint ahogy azt
sem, hogy az MSZMP hozzon önállóan létre ilyet. Meggyőződése szerint
nyitottabbá kell tenni a munkásőrséget, s tagja lehessen mindenki,
bármelyik párthoz is tartozik.
Grósz Károly a Budapest-Bécs világkiállítást olyan lehetőségnek
nevezte, amelyet hiba lenne elszalasztani, s támogatja mindazok
véleményét, akik úgy gondolják, hogy ez a rendezvény az ország
gazdasági felemelkedésének egyik lehetősége. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 20:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|