Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 18.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Hungaroton dolgozóinak levele Andrásfalvy Bertalanhoz

"... megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Bors Jenő vezérigazgató munkaviszonyát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmondta oly módon, hogy munkájára már másnap sem tartanak igényt. Az intézkedést antidemokratikusnak és elhibázottnak tekintjük, mivel: ..."
BBC, Panoráma:

Európai közösségi tagság?

"Kevesebb mint három hánappal ezelőtt Antall miniszterelnök közeli tanácsadója, Jeszenszky Géza, jelenlegi külügyminiszter azt mondta: Magyarország tagsága az Európai Közösségben akadémikus kérdés."

Kelet-Európa jövője

(Varsa István, Bognár Vera)
Washington, 1989. március 17. (Amerika Hangja, Fókusz) - A kelet-
európai reform helyzete nem egyértelműen bíztató. Az NDK,
Csehszlovákia, Románia és Bulgária kevéssé érdekelt a gorbacsovi
peresztrojkában. Inkább elhatárolja magát. Erich Honecker azt
állítja, hogy Kelet-Németországban itt van már a Kánaán és nincs
szükség a változásokra. A prágai rezsim az alulról jövő és egyre
erősödő nyomás ellenére sem hajlandó egyetlen olyan lépést tenni,
amely veszélyeztetné a teljhatalmát. Ceausescu még a Szovjetuniót
is megszégyeníti neosztálinista politikájával és az egyre fokozódó
elnyomással. Bulgária legalább szóban kiáll a reformok mellett,
cselekedni azonban a szófiai vezetés sem akar.
    
    - Lényegében csak Magyarország és Lengyelország indult el a
reformok útján. Mindkét állam megkísérli a központi irányítás alatt
tönkrement gazdasági élet decentralizálását, egyre inkább a
piacgazdálkodás felé kacsintgat, és nagyobb beleszólást enged az
állampolgárnak a gazdasági döntéshozatal folyamatába.
    
    Tudjuk azonban, hogy van még egy létfontosságú tényező, amely
nélkül nem lehet eredményes reform-mozgalom, és ez a nyugati
gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése. Roppant kellemetlen, hogy
éppen ebben a pillanatban mindkét állam óriási adósságterhet alakít
és rövid távon így még akkor sem várható az életszínvonal emelése,
ha minden reformelképzelést tökéletesen végrehajtanak.
    
    - Mégis a figyelem most Magyarország és Lengyelország felé fordul,
mert ami most ebben a két államban történik, az példaként állhat a
többi közép- és kelet-európai kommunista rezsim előtt. A
magyarországi fejlemények pedig még a Szovjetuniónak is tanulsággal
szolgálhatnak. És ez rögtön fel is vet egy kérdést: vajon mennyire
lazult meg a szovjet gyeplő, milyen messze mehet Varsó és Budapest
a liberalizáció és a demokrácia útján?
    
    Dewis Clewand(?) Amerika Hangja angol nyelvű adásának munkatársa
ezt a kérdést tette fel a magyarországi helyzetet jól ismerő magyar
származású amerikai képviselőnek, Thomas Lantosnak, azaz Lantos
Tamásnak, aki már többször megszólalt adásainkban, éspedig
anyanyelvén. Ezúttal amerikai kollégánk angol nyelvű kérdésére és
az angol nyelvű adás számára Lantos Tamás is természetesen angolul
nyilatkozott. Szavait Varsa István tolmácsolásában hallják:
- Ha a Kreml visszatekint az elmúlt 40 esztendőre, akkor
kétségtelenül azt látja, hogy a legkevesebb problémát, a legnagyobb
előnyöket valamennyi szomszédja közül Finnország jelentette Moszkva
számára. Finnország semmiféle politikai fejfájást nem okozott, de
óriási gazdasági előnyökhöz juttatta a Szovjetuniót.
    
    A finn gazdasági élet nyugati stílusú, virágzó, csúcstechnológiára
épült sikeres rendszer. A társadalom rendkívül kiegyensúlyozott,
nyitott, demokratikus és kitűnő kapcsolatai vannak Moszkvával.
    
    Az az érzésem, hogy ha a Szovjetunió valahogy újraélhetné azt az
elmúlt 40 esztendőt, akkor európai határai mentén inkább
Finnországokat hozna létre, semmint problémákkal terhes
Magyarországot, Csehszlovákiát, Lengyelországot vagy Romániát.
    
    - A múltban Finnország neve nem csengett ilyen pozitívan. Helsinki
azonban megőrizte függetlenségét, mégpedig annak a hallgatólagos
megállapodásnak az árán, hogy semmilyen körülmények között nem
veszélyezteti a Szovjetunió biztonságát. - Egy ilyen modus
vivendinek lenne értelme egész Kelet-Európában - mondotta Zbigniew
Brzezinski, Carter elnök volt nemzetbiztonsági főtanácsadója, és
így folytatta:
- A legtöbben nem akarják megsérteni a finneket, amikor a
finnországosítási fogalmat használják. Ellenkezőleg: a hódolatukat
fejezik ki, drukkolnak nekik, csodálják őket. Lényegében azt
mondják, hogy a kelet-európaiak büszkék lehetnének éspedig joggal,
ha utánozhatnák a finneket.
    
    Ha lényegében saját belpolitikájukat gyakorolhatnák, ha
demokratikus társadalmat építhetnének ki, miközben külpolitikailag
ésszerűen szem előtt tartanák a szovjet biztonsági érdekeket, azt a
tényt, hogy a Szovjetunió a legközelebbi szomszéd.
    
    Nos, ha valaki ezt a felállást megfelelően értelmezi, és azt hiszem
én most helyesen körvonalaztam, akkor semmi rosszat nem lát benne
Kelet-Európa számára. Olyan lehetőség ez, amelyet a legtöbb kelet-
európai örömmel fogadna.
    
    - Figyelembe véve a kelet-nyugati feszültség csökkenő tendenciáját,
a hagyományos fegyverkorlátozás terén eddig elért haladást és a
keleti tömb óriási reformigényét, a körzet változó státusza nemcsak
elkerülhetetlennek látszik, de a Kelet és a Nyugat számára egyaránt
előnyösnek is Gorszkij, a Newsweek című politikai hetilap volt
kelet-európai tudósítója szerint a finnországosítás eszméje,
illetve valamiféle politikai semlegesség eshetősége igen népszerű
gondolat Kelet-Európában.
    
    - Komoly érdeklődés mutatkozik ez iránt és nemcsak az ellenzék
körében, hanem azok között is, akik stagnálást észlelnek a
kormányzásban. Lengyelországban azt hiszem a Finnországosítást
átmeneti megoldásnak tekintenék. A lengyelek gyorsabb tempóban
szeretnének haladni. Sem politikai, sem biztonsági kérdésekben nem
kívánják a szovjet hegemóniát, legfeljebb annyit engednek meg, hogy
a geopolitikai helyzet miatt ki kell alakítaniuk valamiféle modus
vivendit a Szovjetunióval. Miután ők azok, akik európaiaknak, sőt
nyugat-európaiaknak tekintik magukat, megvannak a saját kulturális
és politikai aspirációik is. De ettől függetlenül úgy érzem, hogy a
finnországosításnak mindenütt vannak hívei, kivéve természetesen
azoknak az államoknak a legfelsőbb vezetését, amelyek minden áron
meg akarják akadályozni a kelet-európai politikai változásokat.
    
    - Kelet-Európa jövője égető probléma a demokratikus világban is. A
legtöbb szakértő zaklatottnak tekinti a körzetet, amely nehéz
átmeneti időszakba érkezett.
    
    Félő, hogy a részegítő reformok légkörében a kielégítetlen igények
robbanáshoz vezetnek, amely végülis kelet-nyugati krízisbe
torkollik. Európa merev ideológiai határai lassanként összeomlanak,
és a nyugati szakértők még bizonytalanabb és potenciálisan sokkal
veszélyesebb helyzet kialakulására számítanak.
    
    Párizs és London megkettőzte diplomáciai erőfeszítéseit Kelet-
Európában.
    
    Kipróbált és összefüggő külpolitikai programot csak az Ost-
politikot már jó ideje űző Bonn tud felmutatni.
    
    Cherry Liston(?), a Kortárs Német Tanulmányok amerikai intézetének
igazgatója úgy véli: a kereskedelmi és a gazdasági
kezdeményezésekkel megtámogatott nyugatnémet csendes diplomácia
meglehetősen sikeresnek bizonyult. Mint mondotta, Bonn is akarja a
változásokat, de csak az egyensúly fenntartásával, Kelet-Európában.
    
    - Szerintem nagyon fokozatos finnországosítást szeretnének látni és
hosszú távon meggyőződésük, hogy a meglévő szövetségek felbomlanak,
de nem rövid távon, nem egyhamar. Ellenkezőleg, a nyugatnémetek
egyelőre úgy gondolják, a szövetségek fennmaradnak a kimerítő
egyéni intézményes és kormánykapcsolatok keretében az egész
határvonalon.
    
    - A legfontosabb azonban még mindig az, milyen messze megy el
Moszkva, illetve milyen messzire engedi elmenni szövetségeseit a
demokrácia, a felszabadulás és a nyugati kapcsolatok útján.
    
    1985 nyara óta a szovjet sajtó nemigen bírálja a kelet-európai
vezetőket és nem ad testvéri jótanácsokat. Minden jel arra mutat,
hogy a szovjetek vonakodnak az erő alkalmazásától. Az afgán
visszavonulás és a harmadik világbeli elkötelezettségek csökkentése
is egy kevéssé harcias szovjet álláspontot mutat.
    
    Gorbacsov tüntető türelmet tanúsított a nemzetiségi
nyugtalanságokkal szemben, és fokozott függetlenséget sürget a
Szovjetunión kívül is.
    
    Hangsúlyozta a kelet-európai rezsimek autonómiáját, jelezve, az
ottani kormányoknak egyedül kell megoldást találniok a
problémáikra. Kijelentette, hogy csökkenti a Kelet-Európában
állomásozó szovjet1 haderők létszámát, és ez még be is következhet.
    
    - Szovjet vezető politikusok hangoztatták, hogy a Brezsnyev-
doktrína már nem érvényes többé. Tudjuk azonban, milyen fontos volt
mindig Moszkva számára minden, amit nemzetbiztonsági érdeknek
tekintett. Mi lesz most ezzel a meggondolással?
    
    Lantos Tamás szerint a szomszédos Ausztriával szoros kapcsolatban
álló semleges Magyarország e tekintetben is csak előnyös lenne a
Szovjetunió számára. Az amerikai képviselő angol nyelvű
nyilatkozatát újra István tolmácsolja.
    
    - Magyarország sem politikai, sem katonai veszélyt nem jelent a
Szovjetunió számára. A magyar vezetés a nyílt gazdálkodás és a
pluralizmus felé halad. Szovjet szemszögből pedig a
kiegyensúlyozottabb, elégedettebb, virágzó Magyarország ideális
szomszéd lenne.
    
    Megérzésem szerint az a tény, hogy Grósz Károly vezetésével
Magyarország ilyen messzire elmehetett, bizonyítja, Gorbacsov is
így gondolkodik és nagyra értékeli az ottani fejleményeket.
    
    Mindez roppant szembetűnő, ha a magyar eseményeket szembeállítjuk a
romániai sztálinista vezetéssel, amely sok kellemetlenséget,
politikai, emberjogi szégyent hozott Moszkvára. A román gazdasági
élet összeomlott. Semmiféle előnyt nem jelent Moszkvának.
    
    Ha összevetjük az elmúlt néhány év, különösen a tavalyi esztendő
magyarországi és romániai eseményeit, akkor elkerülhetetlenül arra
a következtetésre jutunk, hogy a piacgazdálkodás és a
többpártrendszer felé törekvő nemzetek igen hasznosak a Szovjetunió
számára. A romániai sztálinista, vagy a csehszlovákiai merevebb
vezetés pedig nem az.
    
    - Kérdés azonban, hogy a szovjet politikusok képesek lesznek-e
elválasztani saját nemzetbiztonsági meggondolásaikat a kelet-
európai politikai és gazdasági felszabadulástól?
    
    Vajon megengedik-e Közép-Európának a szorosabb nyugati kapcsolatok
kiépítését? Elképzelhető, hogy Moszkva kevesebb rugalmasságot
tanúsít az NDK-val, Lengyelországgal és Csehszlovákiával szemben?
    
    Ez a három állam stratégiailag fontosabb a szovjet vezetésnek, mint
a délebbre lévő Magyarország, Románia vagy Bulgária.
    
    Charles Gáti, avagy Gáti Károly professzor, aki első rádióhídunk
egyik amerikai vitapartnere volt, úgy véli, a sikeres magyarországi
reformok csak elősegíthetik a szovjet külpolitikai érdekeket.
    
    Hallgatóink bizonyára emlékeznek rá, Gáti professzor milyen
folyékonyan beszél magyarul. Ez a nyilatkozata azonban angolul
hangzott el, és így az ő szavait is kénytelenek vagyunk
tolmácsolni.
    
    (folyt.)
    


1989. március 17., péntek


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD