Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 18.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Hungaroton dolgozóinak levele Andrásfalvy Bertalanhoz

"... megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Bors Jenő vezérigazgató munkaviszonyát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmondta oly módon, hogy munkájára már másnap sem tartanak igényt. Az intézkedést antidemokratikusnak és elhibázottnak tekintjük, mivel: ..."
BBC, Panoráma:

Európai közösségi tagság?

"Kevesebb mint három hánappal ezelőtt Antall miniszterelnök közeli tanácsadója, Jeszenszky Géza, jelenlegi külügyminiszter azt mondta: Magyarország tagsága az Európai Közösségben akadémikus kérdés."

A történelmi albizottság jelentése

(Kasza László)
München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - Ma megjelent a
Társadalmi Szemle különszáma az MSZMP által megbízott történelmi
albizottság jelentésének szövegével, amelynek lényegét: az 56-os
forradalom népfelkelésnek minősítését Pozsgay Imre január végén
közölte a nyilvánossággal, kiváltva ezzel a KB ülésének
előrehozatalát -, azaz azt is! Hogy a KB milyen mértékben veszi
figyelembe a történészek véleményét, arról Kasza László beszél:
- Gondolom, másokat sem lepett meg a tegnap közzétett hír, hogy a
Munkásőrség vezető beosztású parancsnokai azonosulnak a KB-üléséről
közzétett dokumentum tartalmával. Tehetik. A párt vezető testülete
olyan határozatot hozott most, 1989-ben, amely 56-ot úgy értékeli,
mint a Munkásőrség életre hívója és megtartója: Kádár János tette
32 éven át. A Központi Bizottság kimondja, hogy 1956-ban "kezdettől
fogva elkülöníthetetlenül jelen voltak a restaurációra törekvő
erők, deklasszálódott és lumpen elemek, s október végétől
felerősödtek az ellenforradalmi cselekmények."
Ha ehhez a megfogalmazáshoz hozzátesszük Grósz főtitkár már
elemzett beszédét, amelyben éles támadást intézett a
sajtószabadság, a független szervezetek ellen, felmerül a kérdés,
hogy nem kezdődött-e meg máris az a fordulat, amelytől mindig is
féltünk. Az aggodalmat jogossá látszik tenni az a mai hír is, hogy
- állítólag - visszavonták volna a Reform című lap következő, már
kinyomtatott II/6-os számát. Az ok: dokumentumot közöl 14. oldalán
arról, hogyan hamisította meg a kormány lapja, a Magyar Hírlap az
Egyesült Államok magyarországi nagykövetével: Mark Palmerrel
készített interjúját.
    
    Csak zárójelben: Grósz Károly a Magyar Hírlapot állította a pártnak
tetsző hírközlés példájává - a Magyar Nemzettel, a rádióval és a
tévével szemben.
    
    Ezen baljós jelek ellenére is úgy gondolom: pozitív vonásai is
vannak az elmúlt hetek eseményeinek. Pozitív mindenekelőtt az, hogy
nyilvánosságra került a párt történész-albizottságának értékelése
1956-ról. Ez kizárólag Pozsgay Imre érdeme. Ha nem szánja el magát
erre a lépésre és nem mondja meg, hogy még a párt történészei
szerint is népfelkelés, és nem ellenforradalom volt 1956-ban,
valószínűleg nem szerez tudomást erről a tanulmányról a
közvélemény, és arra a sorsra jut, mint megannyi, a párt
megbízásából készített, de nem annak nézeteit tükröző elődje:
kulcsra zárják egy páncélszekrényben.
    
    Így kénytelenek voltak közzétenni a Társadalmi Szemle
különszámában, amelynek ismertetését máris megkezdte a Kossuth
Rádió.
    
    Pozsgay bejelentése országos, nyilvános, hivatalos vitát robbantott
ki 1956 újraértékeléséről. Kit-kit színvallásra késztetett. A
szokatlan esemény a humoros vonatkozásokat sem nélkülözte: egy
párttörténész nyilvánosan támadta Pozsgay-t, majd másnap, amikor
látta, hogy az államminiszter nem bukik bele az ügybe,
kijelentette, hogy támadásával tulajdonképpen védeni akarta.
    
    Ami a társadalom véleményét illeti 1956-ot illetően - arról nem
volt kétség. Az a spontán aláírásgyűjtési akció, amelyet a Fidesz
Munkáscsoportja és a Republikánus Kör fiataljai kezdeményeztek,
önmagáért beszél. De színt vallott - furcsán-ellentmondásosan a
Központi Bizottság is. Egyrészt hozott egy már idézett határozatot,
amely - ellentétben a nép, és a saját történészei véleményével,
továbbra is ellenforradalomról beszél. Másrészt, bizalmat szavazott
annak a Pozsgay Imrének, aki ezzel nem ért egyet, és az egész ügyet
kirobbantotta. Mit mutat ez? Azt, hogy a közvélemény nyomása miatt
nem mernek megválni Pozsgaytól, vagy azt, hogy a Központi
Bizottságban Grósz Károly rovására növekszik a tábora?
    
    Az mindenesetre kétségtelen, hogy az államminiszter sokat
visszanyert abból a népszerűségből, amit a Politikai Bizottságba és
a kormányba kerülésével elvesztett. +++
    


1989. február 15., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD