Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 18.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Hungaroton dolgozóinak levele Andrásfalvy Bertalanhoz

"... megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy Bors Jenő vezérigazgató munkaviszonyát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmondta oly módon, hogy munkájára már másnap sem tartanak igényt. Az intézkedést antidemokratikusnak és elhibázottnak tekintjük, mivel: ..."
BBC, Panoráma:

Európai közösségi tagság?

"Kevesebb mint három hánappal ezelőtt Antall miniszterelnök közeli tanácsadója, Jeszenszky Géza, jelenlegi külügyminiszter azt mondta: Magyarország tagsága az Európai Közösségben akadémikus kérdés."

MSZMP KB ülése

(Váradi Attila)
München, 1989. február 14. (SZER. Nemzetközi sajtószemle) - A
nyugati sajtóban már tegnap is számos Magyarországgal foglalkozó
cikk jelent meg az MSZMP szombaton befejeződött központi bizottsági
ülése kapcsán. A magyar események iránti széleskörű érdeklődésre
vall, hogy a napilapok továbbra is terjedelmes kommentárokat
közölnek erről a témáról. Elsőként az angol The Daily Telegraph
véleményét idézzük. Rentoul Ferenc jelentkezik Londonból:
- The A Daily Telegraph ezt írja vezércikkében: A vasfüggöny, mely
több mint 10 éve rozsdásodik, most kezd helyenként megrepedezni. A
magyarországi vezetőségnek az az elhatározása hogy bevezetik a
többpártrendszert, jelentős lépés a kommunista politikai
egyeduralom felszámolására egész Kelet-Európában. De azért
vigyázzunk! A kommunista rendszerek már engedélyeztek itt-ott
ellenzéki mezbe bújtatott megnyilvánulásokat. Csak a jövő fogja
tehát megmutatni, lesz-e Magyarországon valóban szabad választás.
    
    De olyan erős a követelés a politikai szabadság megvalósítására,
hogy nagyon is kétséges, kezében tudja-e továbbra is tartani a
hatalmat a kommunista párt.
    
    Közben a nemzetközi légkör is megváltozott. Sztálin egykori
birodalma területén ma már politikai szempontból nem látszik
tanácsosnak vagy célszerűnek a szovjet katonai beavatkozás. Ez
nyilván erősen nyugtalanítja a tömb országaiban a vezetőket, akiket
nem a népakarat állított a helyükre. A kommunista kormány most nem
a maga jószántából, hanem félelemből jutott arra a meggyőződésre,
hogy talán mégis hiba volt ellenforradalmároknak nyilvánítani
azokat az úgynevezett népi elemeket, melyeket 1956-ban oly
brutálisan és oly könyörtelenül elfojtottak. Ezt mai napig pusztán
hibának nevezni, ez azért enyhén szólva talán mégiscsak túlságos
szépítgetés - írja a The Daily Telegraph.
    
    - A New York Timesban megjelent; Magyarország új menedzserek
kezében - avagy a kocsi húzza a lovat? címmel közöl érdekes
helyzetelemzést.
    
    Amikor Grósz Károly 9 hónappal ezelőtt Kádár Jánostól átvette a
kommunista párt vezetését, messzemenő reformokat ígért a politikai
rendszernek a Gorbacsov nyíltság-politikájával összhangban álló
korszerűsítését, és azt, hogy az elégedetlen lakosság körében
helyreállítja a kommunizmus iránti bizalmat.
    
    Nagyon sok magyar osztja a külföldi diplomaták véleményét,
miszerint Grósz ezeknek az ígéreteknek a valóra váltásával mindmáig
adós maradt. A cikkíró ugyanakkor rámutat:
Magyarország mégis átalakult. A nagy változásra azért kerülhetett
sor, mert a magyarok - megérezve a vezetők határozatlanságát -
legalábbis szóban maguk vették kézbe a gyeplőt, szószólójuk nem a
párt vezetője, hanem annak fő vetélytársa, Pozsgay Imre politikai
bizottsági tag.
    
    A központi bizottság szombaton véget ért rendkívüli ülése újra
rávilágított a párt határozatlanságára, és arra is, hogy milyen
mély és alapvető nézeteltérések választják el egymástól a
pártvezetőt és riválisát.
    
    A New York Times ezután beszámol az 1956-os események értékelése
körül támadt vitáról, a független szervezetek és pártok
megalakulásáról. A cikkíró ezek jelentőseget igen nagyra értékeli,
ám megállapítja, hogy a Kommunista part változatlanul megőrizte
befolyását, a hatalmát és a szovjet tömbön belüli pozícióját
biztosító tényezők fölött.
    
    Az amerikai lap szerint a magánvállalkozások engedélyezését
Magyarországon megelégedéssel fogadták, de az intézkedés csak akkor
lehet eredményes, ha új beruházások jelentős tőkével indulhatnak.
    
    Ez pedig nem valószínű.
    
    A cikk így folytatódik: Magyarországon tőzsdét, értékpapír-piacot
teremtettek, ami Európa kommunista felében kétségkívül
újdonságszámba megy. Az persze más lapra tartozik, hogy szükség
van-e rá egyáltalán. AZ igazi változások bevezetésére képtelen
vezetés - Grósszal az élen - a nyilvános vitákra csak úgy tudott
reagálni, hogy maga is közbeszólt. Legfőbb engedménynek a vezetés
ama sűrűn hangoztatott ígérete látszik, hogy az egypártrendszerű
állam elvben kész színesebbé tenni a politikai életet, és a jövőben
más pártokat is megtűr maga mellett.
    
    A politikai pluralizmus gyakori emlegetésével persze még nem adták
meg a választ két alapvető kérdésre. Mikor fog ez bekövetkezni, és
mekkora hatalommal bírhatnak majd a nem kommunista pártok?
    
    A New York Times helyzetelemzését a következőképpen zárja:
Amennyiben a Grósz-vezetés nem iktatja törvénybe a megnövelt
szabadság garanciáit, a magyarok valószínűleg továbbra is olyan
gyanakvással tekintenek majd vezetőik Ígéreteire, mint a pókerezők
a blöffölő játékosra, aki fölényes mosollyal teríti le kártyáját az
asztalra, noha tudja hogy hiányzik az ász.
    
    Merőben másként látja a magyarországi helyzetet az olasz
kommunisták lapja, a L,Unitá. Bojtár Istvánt hallják Rómából:
- Amit Budapesten bejelentettek, az igazi fordulat. Ez az olasz
kommunista part napilapja, a L,Unita társ-főszerkesztőjének
Kommentárjában megfogalmazott véleménye. Ítéletét így indokolja: A
Budapesten kilátásba helyezett intézményes átalakulás ugyanis
korrigálja a szocializmus mint rendszer, a szocializmus mint (...)
hatalmi forma felfogását, és igyekszik valami tőle nagyon eltérőt
felépíteni. Olyan szabad konfrontációt, amelyben a pártnak
elsősorban az eszmék területén kell mérkőznie.
    
    Ez az, ahol igazán kimúlik az elmúlt 40 esztendő modellje, amelyen
többször javítottak, de amely mindenesetre a hatalom és a
társadalom totalitárius felfogásában gyökerezik. És ez az, ahol túl
lehet lépni annak a szocializmusnak az eredeti bűnén, amely Kelet-
Európában jött létre. Hosszú és fáradságos út vezetett ide -
állapítja meg az olasz kommunista lap, amely aztán így folytatja:
Máris biztos azonban, hogy óriási a jelentősége a minap megtett
lépésnek. 32 évvel a magyar antisztálinista felkelés, 20 évvel a
prágai tavasz, 9 évvel Gdansk után az intézményes építményben most
első ízben tört meg a minden hatalom birtokosa, a társadalom vitán
felül álló vezetője és ellenőre gyanánt felfogott pártmonolit, hogy
lefokozódjék egy, a többiekkel vetélytársi viszonyban álló
politikai erő rangjára - írja az Olasz Kommunista Párt orgánuma.
    
    - A tekintélyes párizsi lap, a Le Monde a L,Unitával ellentétben
azt a következtetést vonja le a Politikai Bizottság határozataiból,
hogy a régi modell kimúlásáról ma még nem lehet beszélni, és az
igazi hatalmi harcra csak évek múlva kerülhet sor. Nyitrai János
tudósítása következik:
- Az 1956-os felkeléssel kapcsolatosan elfogadott kompromisszumos
álláspont - mondja a mértékadó Le Monde budapesti tudósítása -
közel van ahhoz, amelyet Kádár János már 1956. decemberében
megfogalmazott: tényleges haladás a többpártrendszer kérdésében
van, mégha azt fenntartások és elővigyázatossági korlátozások
kísérik is.
    
    A hatalom magatartása a többpártrendszer iránt világosan fejlődött
november óta, mikor is egyetlen-egy párton belüli szocialista
pluralizmust hirdetett.
    
    A Le Monde ugyanakkor ismerteti, hogy azért Grósz ezúttal is olyan
feltételeket szabott meg a jövendő többpártrendszer számára, mint a
szocializmus elfogadása, és a szerinte szükséges haladék.
    
    Végül a tekintélyes francia újság tudósítója, Grósz Károly
környezetéből származó következő véleményt idézi:
4-5 évnyi gazdasági és politikai stabilizálási periódust kell
előirányozni. Annak végén vetődhetne majd fel ténylegesen a
Magyarország számára elfogadandó modell kérdése. Éspedig: vagy egy
megjavított szocialista rendszer, amely összevegyítené a
szocializmus vívmányait a piacgazdálkodás és a többpártrendszer
jótékony hatásaival, vagy a polgári restauráció, a semlegesség, a
finnesítés útja. Csak ebben a stádiumban kerül majd sor az igazi
harcra a hatalomért - mondták a bennfentesek Grósz Károly
környezetében a Le Monde tudósítójának. +++
    


1989. február 14., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD