|
 |
 |
 |

Interjú Hahn Endrével
|

(Pallai Péter) London, 1989. január 31. (BBC, Panoráma) - Interjúnk fő témája a Magyarországon készülőfélben lévő sztrájktörvény tervezete. Munkatársunk telefonon beszélget Hahn Endrével, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete országos választmányának szóvivőjével. - A szombati sajtóból értesülhetett a magyarországi publikum, hogy akciószövetség született számos független szakszervezet között, amelynek a ti szakszervezetetek, a TDDSZ is részese. Megmondanád, hogy melyik szakszervezetek részesei ennek az akcióegységnek, és mi a célotok? - A sajtóból nemcsak szombaton, elszórtan más napokon is nagyon szűkös információk már megjelentek erről. Mindenesetre feltűnő volt, hogy a nagyon szélesedő magyar nyilvánosságban ennek az igazán több szakszervezet által kezdeményezett akciónak, milyen kevés volt a nyilvánossága, mind mostanáig. - Hogy a konkrét kérdésedre válaszoljak, az eredeti felhívásunkat részben a független demokratikus szakszervezetek írták alá, így a Humanitás Gyógypedagógiai Demokratikus Szakszervezet, a Mozgó Kép Demokratikus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a TDDSZ, ezenkívül csatlakozott a felhíváshoz a most alakuló mentős dolgozók önálló szakszervezetének az alapító munkabizottsága és egy SZOT-hoz tartozó, vagyis a Művészeti Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó Filmművész és Filmalkotó Szakszervezet. - Mi a cél? - A cél, megakadályozni egy, a társadalomra rákényszerített, és mondhatni gyorsított eljárással megszavaztatni szándékozott sztrájktörvényt. Egy pillanatra hadd menjek vissza az eredeti kérdésedhez, mert az akciószövetség nem azonos ennek a hat szakszervezetnek a csapatával. Itt most már többről van szó. Ezek a szakszervezetek bocsátottak ki egy felhívást, amiben egységes fellépésre, és egységfront létrehozására szólítottak fel minden érdekeltet, a szakszervezetektől a társadalmi szervezeteken és pártokon át, a politikai vezetés reformszárnyáig. És ehhez néhány napon belül csatlakoztak is, de elsősorban független politikai szervezetek, a Demokrata Fórum, a Fidesz, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Kisgazdapárt, és várjuk hogy újabb szervezetek csatlakozzanak. - Az nyilván kiderült, hogy a készülőben lévő szakszervezeti törvény, illetve a sztrájkörvény-javaslat szövege nem ismert a közönség előtt. Ti mit tudtok erről a szövegről? - Pillanatnyilag egy második változat van napirenden. Ez az, amit a kormány a múlt heti ülésén elfogadott, és szeretne a március elején összeülő parlamenttel elfogadtatni. Az első változathoz képest ebben már van némi kedvező változás, de még mindig nem elfogadható egy valódi munkavállalói érdekeket képviselő szakszervezet számára. A mostani változatnak is alapvető hibája az, hogy tulajdonképpen csak korlátozó jellegű, és olyan alapvető jogokat próbál megvonni a társadalomtól, mint a szolidaritási sztrájk, vagy bármilyen értelemben vett politikai sztrájk. Tehát csak konkrét helyi munkavállalói érdeksérelmek esetén engedné meg a sztrájkot, de például a gazdaságpolitika, vagy egy konkrét áremelés ügyében nem kívánják megengedni. - Hajdú Attila, SZOT osztályvezető a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a SZOT egy éve már azt az álláspontot képviseli, hogy a sztrájk elidegeníthetetlen munkavállalói jog. Most itt felmerül az, hogy mi választja el a SZOT-ot a független szakszervezetektől jelenleg? - Azt hiszem, hogy elég sok minden elválasztja, különösen itt ebben az ügyben kiderült az, vagy legalábbis nagyon sok jel arra mutat, hogy a SZOT a több milliós tagságának a megkérdezése, a mindenféle konzultálása nélkül, zárt ajtók mögött hajlandó, vagy hajlamos megegyezni bizonyos kérdésekben a kormánnyal. Itt a SZOT azért tulajdonképpen előre menekül, és noha nem volt hajlandó csatlakozni a mi felhívásunkhoz, sőt a jelek arra a mutattak, hogy az ágazati szakszervezeteket is lebeszélte erről - most már egy kicsit más hangon beszél mint korábban. Úgy tűnik, hogy a SZOT semmiféle társadalmi vitát nem óhajtott ebben a kérdésben, de az új nyilatkozat már tulajdonképpen ezt a követelésünket átvette, ami tulajdonképpen fél győzelem, mert alapvetően elleneztük azt", hogy ezt a törtvényt ilyen gyors ütemben keresztülnyomják, ha viszont most kezdenek el egy társadalmi vitát, akkor ez március elejéig egészen biztosan nem bonyolítható le. - Ti gazdasági alkotmányozó tanács felállítását indítványozzátok. Ennek mi lenne a funkciója? - Az egész koncepciónk az, hogy a sztrájkfegyvert nem engedhetjük elvenni a munkavállalók kezéből. Erre nem azért van szükség, hogy a társadalmat destabilizáljuk, és elszabadítsuk a sztrájkokat. Pontosan ellenkezőjére törekszünk. Arra, hogy a sztrájkok megelőzésének nem egy ilyen korlátozó módját, hanem a megegyezéses módját válasszuk. Tehát, mi egész egyszerűen azt szeretnénk, hogy egy ilyen alkotmányozó tanács, amelyek a legkülönbözőbb szervezetek és irányzatok képviselőiből állhatna össze, az egyenrangú partnerek, az egyenrangú gazdasági partnerek megegyezésén alapuló politizálás feltételeit dolgozza ki. Széles értelemben, tehát gazdasági, jogi, intézményi feltételeket. Alapvető cél a sztrájkok tárgyalásos megelőzésének a módozatait kidolgozni. - Szóval egy nyugatnémet, skandináv modellre gondoltok. - Olyasmi, igen. Ha már másféle modellt említettünk, itt megemlítem, hogy itt az eredeti sztrájktörvény, az első változat, amin most némi módosítást hajtottak végre, arra tényleg azt tudtuk mondani, hogy ez olyan, hogy a legkülönfélébb európai sztrájktörvényeknek a legkonzervatívabb, legnegatívabb (...) és ezáltal egy ilyen egyedülálló hibridet létrehozni. - Ti helyesnek tartjátok a szolidaritás-sztrájk eszközét? - A szolidaritás-sztrájk eszközét feltétlenül helyesnek tartjuk, ellentétben például a thatcheri felfogással. - Pontosan, ez itt már ugye, törvénybe ütköző. Ti ezt felhasználnátok politikai célokra? - Én azt gondolom, hogy adott esetben igen. Ez nem azt jelenti, hogy ma időszerűnek látnánk ilyenfajta politikai sztrájk meghirdetését, de arról is szó van, hogy teljes joggal korlátozza a legtöbb ország sztrájktörvénye bizonyos ágazatok, bizonyos foglalkozások számára a sztrájkot, tehát ... - Közszolgáltatások. - Életet veszélyeztető, vagy alapvető közszolgáltatásokat. - Ezt elfogadnátok ti is? - Ezt elfogadnánk, de éppen az ilyen területeken dolgozók érdekeinek a védelmében is elképzelhető szolidaritási sztrájk. - Értem. - Tehát, hogy mások sztrájkoljanak helyettük. - Megközelítettek-e már ipari munkások független szakszervezeteket azért, hogy tapasztalatot szerezzenek esetleges saját független szervezkedési céljaikra? - Ha azt mondanám hogy munkások, szoros értelemben vett munkások részéről tudtommal még nem indult ilyen kezdeményezés, de az elmúlt hetekben, és különösen a független szakszervezetek demokratikus ligájának a létrehozása óta vannak jelei annak, hogy nem csak értelmiségi szakszervezetek létrehozására is kísérletek történnek: így például a múlt héten az Ingatlankezelő Vállalat dolgozóinak a szakszervezete alakult meg, és ide sorolnám az említett Mentős Dolgozók Önálló Szakszervezetét is. - Hahn Endre! Köszönöm szépen. +++
1989. január 31., kedd
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|